Beküldve:

Újabb sikeres pályázat az NTP támogatásával

Újabb sikeres pályázatot valósított meg a Jezsuita Roma Szakkollégium a Nemzeti Tehetség Program támogatásával.

A 2017/18-as tanéven átívelő program kiemelkedő sikerének tekintjük, hogy a szakkollégisták önszerveződésén alapuló vitaesteket tartottak neves szakemberek meghívásával. A hagyományos csütörtöki közösségi estek más szempontból is átalakultak: havonta egy alkalmat a közösség építésére és az aktuális szakkollégiumi kérdések megvitatására szántunk.

A támogatásnak köszönhetően ebben a tanévben is folytatódtak a kulturális estek, melyek célja a roma-magyar identitástudat erősítésén túl a cigányság hagyományainak, értékeinek továbbörökítése és az általános műveltség mélyítése. A hallgatók a program keretében színházi előadást, koncertet tekinthettek meg, valamint a szakkollégium falai között is lehetőségük adódott cigányzenész együtteseket vendégül látni.

Szakmai programunk részeként, a diákok igényeire alapozva két válaszható, gyakorlati ismereteket nyújtó szakszemináriumot tartottunk: a Magyar Vöröskereszt elsősegély témájú kurzust tartott hét hallgató részvételével, akik a kurzus elvégzése után közvetlenül sikeres vizsgát is tettek. A tavaszi félévben dr. Feledy Botond és dr. Schiffer András közös előadást tartott az aktuális kül- és belpolitikai helyzetről. A szakszeminárium sikerességét bizonyítja, hogy a részt vevő hallgatók a kurzus folytatásaképpen hasonló témában ismét fel kívánják kérni a két oktatót.

A Hollókőn megrendezett orientációs hétvége megvalósulásához szintén nagyban hozzájárult a Nemzeti Tehetség Program támogatása. A hétvége részeként a fiatalok a szakkollégiumi rendszer elemein túl bevezetést nyerhettek a jezsuita lelkiségbe, a cigányság kulturális értékeibe és a magyar társadalomtörténetbe is. Az ismeretbővítést célzó előadásokat, múzeumi belépőket valamint az utazási költséget is a pályázat terhére tudtuk finanszírozni.

A fentieken kívül a 2016/2017-es tanévről szóló évkönyv teljes kivitelezését, illetve az évzáró lelkiségi alkalmat és közös vacsorát is ezen program keretében tudtuk biztosítani a hallgatóink számára.

Örömünkre szolgál, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Tehetség Program ebben a tanévben is támogatta a roma szakkollégisták fejlődését és tovább színesíthettük az intézmény szakmai programját.

Beküldve:

Gyereknap a csörögi tanodásokkal

Szakkollégiumunk gyermeknap alkalmából, hagyományteremtő szándékkal, vendégül látta a Csörögi tanoda tizenhat nebulóját egy egésznapos, játékos együttlétre. A tanodával az idei tanévben léptünk együttműködésre, a kapcsolatot próbáljuk elmélyíteni, amire ez az alkalom nagyszerű lehetőséget kínált. Sokan és sokat dolgoztunk azon, hogy minden a helyére kerüljön és egy olyan napot tudjunk együtt tölteni, ami sokáig emlékezetes marad a gyerekek számára.

A sok előkészület után már tűkön ülve vártuk, hogy megérkezzenek napunk főszereplői, a tanodások. Érkeztük után könnyed tízóraival nyitottuk a napot.  Fontosnak tartottuk, hogy mielőtt belevágunk az érdemi eseményekbe, egy kicsit jobban megismerjék egymást a tanodások és a szervezők. Ezért rövid beszélgetés során hangolódtunk egymásra, próbáltuk kicsit megismerni egymást. Ezt követően két részre oszlott a tanodás csapat: az egyik csapat  Dócs Eszter divattánc szakos hallgatónk vezényletével táncos foglalkozáson vett részt, míg a többiek a kollégium műfüves pályáján rúgták a bőrt. Az elégetett kalóriákat közös ebéddel pótoltuk, majd kezdődhetett a délutáni programunk, a sorverseny. A négy csapatnak különböző, többségében ügyességi kihívások során kellett bizonyítaniuk rátermettségüket a kollégium különböző pontjainál felállított állomásoknál, ahol a feladatokat ügyesen leküzdők jutalomban részesültek.

Az igazi, hamisítatlan, mégis felejthetetlen gyermeknapot nemcsak a gyerkőcök, de a szervezők is legalább annyira élvezték. Reméljük, jövőre is átélhetjük ezeket a felemelő élményeket, és tovább öregbíthetjük eme sikerest gyereknap hagyományát szakkollégiumunkban.

Beküldve:

A kül- és belpolitikai ismeretek c. kurzus anyagából

Választható kurzusként hirdettük a 2017-18-as tanév tavaszi félévében a Kül- és belpolitikai ismeretek című előadássorozatot, amelyet dr. Feledy Botond és dr. Schiffer András tartott, és amely az NTP-EMET-EMMI támogatásával valósult meg. Németh Patrícia hallgatónk a választási rendszerről írt összefoglalót az előadások anyaga alapján:

Választási  rendszer

Magyarországon a rendszerváltás idején egy nagyon bonyolult választási rendszer jött létre, amely 2011-ig állt fenn, ekkor a kétharmados többséget szerző Fidesz-KDNP koalíció egy új választási rendszert vezetett be. A rendszerváltáskor bevezetett rendszer kétfordulós és kétcsatornás volt, elkerülve a tisztán listás vagy tisztán egyéni  rendszert. Véleményem szerint ennek az előnye abban rejlett, hogy az egyéni képviselők a helyi érdekeket, míg a listán bekerültek a „nagyobb”, országos szintű érdekeket képviselhették.

A vegyes választási rendszer egyik alapeleme volt az érvényességi feltétel, ez azt jelenti, hogy egy választókerületben a szavazás csak akkor érvényes, ha a polgárok minimum 50 %-a megjelent a választáson. Ezt a módszert én hasznosnak és szükségesnek érzem, hiszen ezzel arra sarkalták a polgárokat, hogy menjenek el szavazni, a polgárok fontosabbnak érezhették a szavazatuk leadását, hiszen ha nem is az általuk választott képviselő nyert, a választáson való részvételükkel hozzájárultak a szavazás érvényességéhez. Illetve azért volt ez előnyös, mert így gyakorlatilag a demokráciának megfelelően tényleg a többség döntött, vagyis a polgárok több mint fele hozta meg a döntést.

A másik fontos alapelem az eredményességi feltétel volt, vagyis az a képviselő szerzett mandátumot, aki a szavazatok több mint felét kapta, ha ez nem történt meg, újabb forduló következett az első 3 jelöltel. Úgy vélem ezzel az volt a rendszer célja, hogy azt a képviselőt válasszák, akit ténylegesen a többség választ, tehát a szavazók minimum 50%-a, ez a módszer szerintem nem túl hatásos és csak egy felesleges időhúzást generál. Hiszen sokszor eredménytelen lett a szavazás, a második körben pedig bőven elég a relatív többség szavazata, így ezt feleslegesnek látom.

A választópolgárok másik szavazatát a pártok területi listáira adhatták. A szavazatokat nem országosan, hanem megyénként összegezték. A rendszer harmadik ága az országos listát jelentette, ez a területi mandátum kiosztás aránytalanságát kompenzálta.Az országos listán a mandátumkiosztás arányosan történt az egyéni választókerületekben vesztes pártok jelöltjei és az alacsony támogatottságú, területi listás mandátumokról  lemaradó pártok között. Ezt hasznosnak találom, hiszen így a helyenként kisebb támogatottságú pártok is szerezhettek mandátumot.

Az egyéni és listás ág megkülönböztetésének nem volt túl nagy jelentősége, hiszen a polgárok elsősorban párt alapján hozták meg a döntésüket, szavazatmegosztás csak ritkán fordult elő, így a pártok szinte azonos arányban  szereztek szavazatot az egyéni jelöltekkel, mint a területi listán.

A magyar választási rendszer rendkívül aránytalan volt a győztes felülreprezentációja, illetve az 5%-ot el nem érő pártok kiesése miatt. Ez ahhoz vezetett, hogy a választók egyre kevésbé szavaztak az esélytelen pártokra, mert így a szavazatuk nem „veszett el”.

A 2010-es választáson kétharmados többséget szerző Fidesz-KDNP megváltoztatta a választási rendszert. A választási rendszer megváltoztatásának két fő indoka volt. A korábbi 386 képviselő számát 199-re csökkentették, így a páratlan szám miatt nem jöhet létre szavazategyenlőség. Az átalakítás másik oka egy mulasztás miatt történt alkotmánysértés volt,egyes egyéni  választókerületek között kiemelkedően nagy volt a lakosság számának különbsége. A választási rendszer három ága helyett kettő lett, megszűntek a területi listák. A korábbi kétfordulós választási rendszert is egyfordulósra cserélték. Ezt abból a szempontból előnytelennek találom, hogy az ellenzéki pártok összefogásának lehetőségét csökkenti. Az eredményességi küszöb mellett az érvényességit is eltörölték, így a választás a részvevők számától függetlenül érvényes.

Negatív dolognak tartom, hogy az új választási rendszerben a rendszert kialakító Fidesz-KDNP előnyt élvez.(pl. a kampányszabályozás és a médiahelyzet miatt)

(A magyar politikai rendszer – negyedszázad után (szerk.: Körösényi András; Bp.,Osiris-MTA PTI, 2015.))

Parlamenti választás 2014-ben

A választások első és legfontosabb politikai-hatalmi következménye, hogy dönt arról, melyik párt milyen arányban lesz jelen a következő Országgyűlésben, ám egy más fontos következménye is van, a választások „értelmezik” a politikát. A választási eredmények után a győztesek mindent jól, a vesztesek mindent rosszul csináltak, így a választások értelmezése elszakad az adatoktól. Én fontosnak tartom, hogy a valós adatok és cselekedeteik alapján formáljanak az emberek véleményt a pártok munkásságáról és kritikával szemléljék a pártok tevékenységét, ahelyett, hogy vakon megbíznának minden lépésükben.

Az előzetes számítások és előrejelzések többnyire igaznak bizonyultak 2014-ben, vagyis előre számítani lehetett a Fidesz győzelmére, illetve a lakosság szavazásban való részvételének arányára.

A Fidesz győzelmi stratégiájának alapja egy 2-2,5 milliós lojális szavazótábor kialakítása volt, amely tűzön-vízen át kitart a párt mellett. Én fontosnak tartom, hogy a választóknak ne egy párt melletti lojalitás legyen az első, hanem képesek legyenek kritikusan szemlélni az adott témákat, problémákat, lehetőségeket. A stratégia másik eleme az ingadozó szavazók megosztása volt, hogy ne alakulhasson ki egy másik egységes, erős politikai oldal.

A Fidesz a taktikai síkon is komoly eredményeket ért el. Például a határon túli magyarok egyszerű módon, levélben leadhatták szavazataikat, míg a külföldön tanuló, dolgozó magyaroknak nem adták meg ezt a lehetőséget, így emiatt az adminisztratív jellegű nehezítés miatt sokkal kevesebb külföldön élő magyar szavazott, habár hasonló méretű volt a két közösség. Úgy gondolom, hogy ez igazságtalanság volt, hiszen nem adtak egyenlő esélyt a külföldön élőknek és ezzel a Fidesz a saját érdekeit helyezte előtérbe.

Kelet-Magyarországon a Jobbik, Nyugat-Magyarországon és Budapesten a baloldal a második legerősebb erő a Fidesz mögött. A Jobbik sikerét a hosszú távon következetesen épített stratégia, professzionális kivitelezés és a szerencse egyvelege biztosította.

( Tóth Csaba-Török Gábor: Négy választás Magyarországon (Bp.,Osiris, 2015.))

Kétharmados/sarkalatos törvények száma

Az alkotmányozó a gazdasági tárgykörök kétharmados rangra emelésével vélhetően három problémára akart választ adni:

A 2000-es évek első évtizedében a mindenkori kormánytöbbség közreműködésével súlyosan eladósodott az ország
esetenként a parlamenti többség támogatásával történtek nagyszabású gazdasági jellegű visszaélések
súlyos demográfiai válságban van az ország és a gyermeknevelést segítő olyan intézkedéseket kell meghozni, amelyek egyszerű többséggel  nem ronthatók le
(Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei (Bp., hvg-orac, 2011.))

Németh Patricia

Beküldve:

Skinheadből cigánymissziós – vendégünk volt Kis István

2018. május 3-án ellátogatott hozzánk Kis István, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának egyik munkatársa, s az egyház által fenntartott békési Eötvös József Általános Iskola lelki pásztora.

A férfi fiatalkorában gyűlölte a cigányokat és a zsidókat, s a skinhead mozgalom tagja volt. Később egyfajta pálfordulás következett be életébe, melynek hatására mára cigányokkal foglalkozik.

István elmondása szerint jó családba született, boldog gyerekkora volt. A már említett békési általános iskolába járt, s a skinhead mozgalommal 14 éves korában találkozott először, amikor a barátai fajgyűlöletről szóló könyveket és kazettákat kezdtek hordani neki. István annyira azonosult ezzel az ideológiával, hogy még szobájának falán is Szálasi képe lógott.

Az általános iskola után szakmunkásképzőbe ment és cukrásznak tanult, de többnyire ott is ugyanaz a közeg vette körül, ami korábban is.

Egy évvel később a nővérével megromlott a viszonya, mivel a lány keresztény hívő lett, és kiköltözött Londonba egy zsidó családhoz dolgozni. István ekkor kitagadta testvérét, hallani sem akart róla. A férfi erre az időszakra úgy emlékszik vissza, mint élete legsötétebb korszakára.

A nővére viszont nem akarta őt elveszíteni, ezért amikor csak találkoztak, arról beszélt testvérének, hogy Isten szereti őt, és Jézus az ő bűneiért halt meg. Őt mindez akkor még közömbösen érintette.

A nővérével való vitákban viszont sokszor érezte úgy, hogy veszített. Istvánnak mindig voltak érvei, felkészült ezekre a vitákra, de a nővére sokszor csak a Bibliából idézett egy részt, amire nem tudott válaszolni.

Egy pár évig folytatódtak ezek a viták, de valami kezdett megváltozni Istvánban. Egyre többször csalódott a skinhead mozgalomban, amiben hitt. Ha például elment egy skinhead koncertre, akkor a feltételezett magasztos elvek helyett csak züllöttséget látott.

A mozgalom ezzel egy időben még szélsőségesebb irányt vett, mellyel István nem értett egyet.

Egyszer csak a sok, testvérével folytatott beszélgetés Istenről meghozta az eredményét. A férfi megtért Istenhez.  Másnap, amikor felébredt, úgy érezte, hogy az állandó agresszió és gyűlölet eltűnt belőle.

A férfi a Bibliát is elkezdte olvasni, ami annyira érdekelte, hogy más könyvet sem olvasott a Biblián kívül. Ennek persze hamar híre ment a városban, és az addigi skinhead barátok árulónak tartották emiatt.

Elkezdet a baptista gyülekezetbe járni, majd a pünkösdi egyház cigánymissziójának vezetője megkereste, akikhez csatlakozott, és a ma is ott dolgozik.

Az iskolában mindenki tudja róla, hogy milyen volt a múltja, de a gyerekek többnyire csak meglepődnek, amikor elmeséli nekik.

Csodálattal hallgattuk István történetét, hogy hogyan tud a hit gyökeresen megváltoztatni egy ember életét.

Oláh Zsolt

Beküldve:

Csütörtök esti beszélgetés a romák társadalmi integrációjának dilemmáiról

Április 26-án ellátogatott hozzánk Havas Gábor szociológus és Kereszty Zsuzsa pszichológus, közoktatási szakértő. A beszélgetést Zsigmond Kitti angol-német tanári szakos szakkollégistánk vezette.

Mindkét vendégünk életútja példaértékű, munkásságuk során sokat foglalkoztak társadalmi kérdésekkel: oktatási módszerekkel, a szegénység és a cigányság helyzetével stb.

Gábor a beszélgetés elején beszélt a Kemény István szociológus által vezetett 1971. évi országos cigány kutatásról, mely a korszak legátfogóbb cigány kutatása volt, s amelyben ő is részt vett. Mesélt annak körülményeiről, megvalósításáról, és a hatásairól.

A beszélgetés folytatásában rengeteg kérdés felmerült a romák társadalmi integrációját illetően.

Közülük megemlítve néhányat, szóba került a romák érdekképviseletének alakulása, melyről egyikük sem mondott túl sok pozitívumot.

Továbbá felmerült a romák foglalkoztatási helyzete, melynek során többek között kiemelték, hogy a közfoglalkoztatás pozitívumainak ellenére változtatásokra szorul.

Valamint beszélgettünk a cigánytelep-felszámolásokról is. Azok hogyan javítottak a cigányok lakhatási körülményein, de ugyanakkor miként voltak káros hatással a hagyományos közösségi intézményekre, s hogyan termelődtek újjá a lakóhelyi szegregátumok.

Végül pedig beszélgettünk a romák oktatási helyzetéről. Szerintük csakis az integrált oktatásnak van jövője, a szegregált oktatás zsákutcába vezet. Szóba kerültek a különböző tehetséggondozó programok, köztük a tanodák és roma szakkollégiumok fontossága is. Megemlítendő, hogy Gábor sokáig a Romaversitas Láthatatlan Kollégium vezetője volt. Így testközelből is tapasztalhatta az ilyen programok eredményeit.

Úgy gondolom, hogy igazán elgondolkodásra ösztönzött minden jelenlévőt vendégeink velünk megosztott gondolatai.

Oláh Zsolt

Beküldve:

Ha az adód 1%-át a jezsuitáknak adod, akkor azzal minket is támogatsz!

 

Ismét itt a lehetőség, hogy adónk 1%-át felajánljuk! Vegyen részt Ön is munkánkban azzal, hogy a magyarországi jezsuiták alapítványának, a Jézus Társasága Alapítvány javára rendelkezik. Az egy százalékos felajánlásokat a JRSZ szociális ösztöndíjakra fordítja. A 2017/18-as tanév őszi félévében 12 hallgató nyerte el ezt a támogatást. Ez az összeg a diákok beszámolói alapján abban segít nekik, hogy a szorgalmi időszakban ne kelljen munkát vállalniuk, és az egyetemi tanulmányaikra koncentrálhassanak. Őket családjuk egyáltalán nem, vagy csak nagyon kismértékben tudja anyagilag segíteni.

 

Személyi jövedelemadója 1+1%-áról való rendelkezését szja bevallásával együtt vagy akár attól  függetlenül is benyújthatja (elektronikusan, postán vagy személyesen) legkésőbb május 22-ig.

Beküldve:

A roma értelmiség hatása az autentikus cigányzenére

Áprilisi 6-i kulturális estünk meghívott vendégei Daróczi János Gyula cigány nyelvtanár és Farkas Zsolt, a Khamoro Budapest Band zenekar vezetője voltak. A beszélgetést pedig Oláh Zsolt történészhallgatónk vezette.

Gyula bácsi mesélt a rendszerváltás előtti időszakról, a legendás fekete vonaton alakult zenekarokról továbbá a meghatározó autentikus cigányzenekarokról mesélt, mint például a Kalyi Jagról, vagy az Ando Dromról, melyeknek olyan neves roma értelmiségiek is részt vettek a megalakulásukban, mint Daróczi Ágnes és Zsigó Jenő.

Ezután Zsolt mesélt a későbbi időszakról, a 90-es évektől kezdve, melynek ő is részese volt, hiszen tagja volt többek között a Kalyi Jag és Romanyi Rota zenekaroknak is, majd utána alakította meg a Khamoro Budapest Bandet.

Szóba került az autentikus cigányzene válsága, és az is, hogy hogyan lehetne azt ismét fellendíteni.

Az est végén pedig Zsolt a gitárját elővéve hallhattuk is az autentikus cigányzenét.

A közeledő nemzetközi roma nap miatt aktuális volt a téma, hiszen az egyben a roma kultúra ünnepe is, melynek egyik legfontosabb eleme a cigányzene, melyet őriznünk, ápolnunk kell.

Oláh Zsolt

Beküldve:

Tavaszi táborban jártunk Tatán

 

 

A tavalyi évhez hasonlóan idén is megrendezésre került tavaszi táborunk, melyet idén a vizek városában, a Gerecse és Vértes lábainál fekvő Tatán rendeztünk meg. Ezen hétvégi alkalom kitűnő lehetőség volt számunkra a kikapcsolódásra, feltöltődésre kis közösségünkkel. Bár természetanya kissé morcos kedvében találtatott, ez mitsem szeghette kedvünket, ugyanis az Öreg-tó partjától pár perc sétányira található szálláshelyünk környezete kárpótolt a hűvős és szeles időjárásért.

Péntekünk rövid utazásunkat követően közös tóparti sétával, beszélgetéssel, majd vacsorával indult, mintegy ráhangolódásként a három szakkollégistánk által szervezett, szombat reggelbe nyúló, rozétól ázott, táncos-éneklős estébe. Másnap a jelszó a csapatépítés volt, aminek keretében ötletesebbnél ötletesebb feladatok során hangolódhattunk egymásra.  Vasárnap várost néztünk, közösen bejártuk a nagyobbik tatai tó keleti részét, majd a festői szépségű várat, míg a fázósabbak  szálláshelyünkön maradva közös játékkal mulatták az időt.

Remek környezetben, nagyszerű hangulatban, érdekes programokkal – és ami talán a legfontosabb – kedves társaságban telt hétvégénk. Társaság és közösségi lét. Úgy gondolom, hogy ezek szakkollégiumunk nagyon fontos részét jelentik. A mostanihoz hasonló táborokban megélt élmények, ahol  közösségünk tovább épül és formálódik, amikor olyanokhoz is közelebb kerülhetünk, akikkel egyébként a szürke hétköznapok során kevesebbet érintkezünk, szerepe nem hangsúlyozható eléggé. Alighanem táborunk főszervezőinek, a szakkollégium munkatársainak is sok kedves emléket adott ezen hétvége, reméljük ők is jól érezték magukat.

Hatvani Ádám

Beküldve:

A beteg Közel-Kelet – beszélgetés Sajgó Szabolcs jezsuitával

Március 8-án vendégünk volt Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes egy csütörtök esti beszélgetésre. Szabolcs atya 1974-ben vette fel a papi szolgálatot, majd tíz évvel később lépett be a jezsuitákhoz. Beszélgetésünk középpontjában az atya tavaly iraki és egyiptomi útjai álltak.

Szabolcs atya és kis csapata, melynek  tagja volt Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója is, tavaly májusban a háború sújtotta Irakban, majd novemberben a szintén nem túl békés Egyiptom

 

ban járt. Útjuk célja a helyi keresztények helyzetének első kézből való megismerése, a későbbi segítségnyújtás lehetséges módjainak feltérképezése volt.

Irakban régóta háború helyzet van, amit a vallási és etnikai értelemben is végletekig megosztott ország lakossága szenved meg. Egyiptomban sem békés a helyzet, ugyanis megsokszorozódott a keresztények elleni atrocitások száma. Beszélgetésünk során megismerhettük vendégünk az erőszakban fuldokló térségben szerzett élményeit és tapasztalatait. Szabolcs atya létbizonytalanságtól, megpróbáltatásoktól és személyes tragédiákkal megnyomorított emberi sorsokról szóló beszámolóját hallgatva sokkal árnyaltabb képet kaphattunk a számunkra szerencsére csak a hírekből ismert konfliktusról. Szó esett a viszálykodás lehetséges okairól, az ellenálló felek között feszülő és feloldhatatlannak tűnő ellentétekről, az országból Európában menedéket keresők társadalmi integrációjának nehézségeiről, a menekültek és az európaiak kulturális különbségeiről, az otthon maradottak megpróbáltatásairól, a szentatya szolidaritásra és befogadásra való felszólításairól és a háború utáni újrakezdés nehézségeiről is.

 

A nagyböjti időszakban különösen megrendítő volt hallani a közel-keleti keresztények üldöztetéseiről, akik korunk vértanúivá válva sokszor életükkel fizetnek Krisztus melletti elköteleződésükért és tanúbizonyságot tesznek megrendíthetetlen hitükről, példát állítva ezzel mindannyiunk számára.

Mindannyian szívből reméljük a mihamarabbi békét az egész Közel-Keleten, Sajgó Szabolcs SJ-nak pedig köszönjük megtisztelő látogatását!

 

Hatvani Ádám

 

Beküldve:

Pártok és képviselet, választási részvétel a magyarországi romák körében

2018. március 22-i közösségi estünkön vendégünk volt dr. Kállai Ernő, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet Romakutatások Osztályának vezetője, a Szegedi Tudományegyetem tanára, volt kisebbségi ombudsman és emellett évek óta szakkollégiumunk oktatója.
A beszélgetést Oláh Zsolt történelem mesterszakos szakkollégistánk vezette.

A téma aktuális volt az április 8-i országgyűlési választások közeledtével.

A tanár úrral beszélgettünk a magyarországi romák eddigi érdekképviseleti formáiról, többek között, amikor romák többségi pártok színeiben próbálják képviselni a cigányságot, illetve szóba került a nemzetiségi listáról lehetséges kedvezményes mandátummal bejutó parlamenti képviseleti formáról valamint a nemzetiségi szószóló szerepéről.

Végül pedig kielemeztük a legutóbbi országgyűlési választásokon egyre többen induló cigány pártok sikertelenségének okait és lehetséges sikerességüknek esélyeit.

Természetesen most sem csalódtunk a tanár úr tudásában, a beszélgetés nagyszerű volt.

Oláh Zsolt