2018 decemberében kápolnánkat átköltöztettük a felújított padlástérbe.
Megújult a kápolna
Közösségépítő szimulációs játék a Jezsuita Roma Szakkollégiumban
November 8-án a soron következő csütörtöki közösségi estén a Jezsuita Szakkollégium lakói, Cseke Tamás szakkollégista moderálása mellett részt vehettek egy közösségépítő játékban, amely egyúttal megvilágította az intézmény döntéshozatali folyamatának összetettségét.
Sorsolást követően a szakkollégisták három frakcióra oszlottak: háromfős vezetőségre, ötfős diákbizottságra és tizennyolc fős közgyűlésre. A játék egyetlen megkötése szerint a közgyűlés kizárólag a diákbizottságon keresztül kommunikálhatott a vezetőséggel, míg a vezetőség bármikor kezdeményezhetett kapcsolatfelvételt a másik két fórummal.
A feladat szerint mindhárom testületnek javaslatokkal kellett előállni arra vonatkozóan, hogy milyen beruházásokra költene kétmillió forintot. A játék remek lehetőséget kínált arra, hogy a szakkollégisták megtapasztalhassák egy-egy döntés meghozatalának nehézségeit, buktatóit. A szimuláció egyúttal arra is ráirányította a hallgatók figyelmét, hogy milyen fontos az olyan területek fejlesztése mint a kommunikációs, kooperációs, kompromisszumkészség.
A szimuláció végül sikerrel zárult, mert a három testület érdekei és elképzelései összhangban álltak egymással. Ezúton is köszönjük a játék moderálását Cseke Tamás hallgatótársunknak!
Csányi Levente
I. Tanulmányi hétvége 2018/19 őszi félév
- Szeptemberének 29. napja. Az előző naphoz képest kicsit hűvösebben, mégis kellően naposan indult a reggel.
Daróczi Gyula bácsi volt az egyik előadónk. „Magyarországi roma kultúra” címen tartotta meg előadását a szakkollégisták számára abban a teremben, amit egyébként testvéréről, Daróczi Józsefről (Choli bácsiról) nevezett el a kollégium. Az előadáson szó esett szocializációról, a roma társadalom szerepéről, a többségi társadalom felelősségvállalásáról és segített a komplex téma feldolgozásában is. Hasonló témával foglalatoskodtak a Solymosi József által tartott – „A magyarországi roma közösségek társadalmi helyzete” – című kurzuson résztvevők is. Szintén romákat érintő kurzus volt Kállai András előadása, ahol a Cigányok ábrázolásáról esett szó a művészetben. Itt megtudhatták azt, hogy a magyarországi képzőművészetben a XVIII. század végén jelent meg az életkép, mint műfaj, amelynek témája a köznép, az egyszerű emberek világa, így a cigány nép is. A tanulók kiválóan felismerték, hogy egy-egy adott műből könnyen rájöhetnek, miként viszonyult akkor társadalmunk a romákhoz, milyen szerepet töltöttek be a Romák az adott kor társadalmában. A kommunikáció egyetemes fontosságáról pedig Török Gyula tartott előadást, ahol megismerhettük a kommunikáció különböző specifikus ágait, mint például a tömegkommunikációt, szervezeti kommunikációt, diskurzus elemzést, konverzáció analízist.
Szó volt továbbá még jogi alapismeretekről is, ahol elsajátíthattuk a két említett fogalom alapjait. Most már tudjuk mi a különbség a szabad és a gazdasági javak között, ahogyan azt is mi a közgazdaságtan három alap kérdése. „Mit termeljek? Hogyan Termeljek? Kinek termeljek?” Terítékre került még fiataljaink számára a mindig aktuális belpolitika, ahol a kurzus ideje alatt megtudhattuk a törvények és szabályozások összessége egy ország belső ügyeit, hogyan érintik, irányítják. Témaként felmerült többek között az oktatásügy, energiaügy, valamint az egészségügy is. Diákjaink részt vettek még a kutatásmódszertan kurzuson is. Rövid Márton vezetésével mélyebben foglalkoztak a kutatási folyamat kulcselemeivel, olyan kutatási módszerekkel melyek hasznosak lehetnek szakdolgozatuk elkészítésekor. Szakirodalom-gyűjtési technikákat ismerhettek meg. Hogyan tehetnek fel jól kutatási kérdéseket, írhatnak interjú vázlatot, hogyan néz ki egy interjú szituáció, milyen a hangulata, milyen nehézségekkel lehet találkozni az elkészítése során és azokon, hogyan lehet túl lendülni. A tárgyilagosság mellet Kollégiumunknak fontos a diákok személyes fejlődése is. Lehetőségük volt részt venni egy önismereti kurzuson, ahol Elekes Szendével, mint szakképzett pszichológussal ismerhették meg jobban magukat és egymást is. Különböző játékokkal és a játékokhoz kapcsolódó beszélgetésekkel kerülhettek közelebb úgy önmagukhoz, mint csoporttársaikhoz is. Összességében a Kollégiumhoz híven mondhatom színvonalasnak a 2018/19-es tanév első tanulmányi hétvégéjét a Jezsuita Roma Szakkollégiumban.
Varga Norbert
KRSZH tanévnyitó tábor
Idén is megrendezésre került a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat tanévnyitó konferenciája, melynek ezúttal szakkollégiumunk, a Jezsuita Roma Szakkollégium volt a házigazdája. A kétnapos esemény az Észak-Dunántúl szívében, a tatai Öreg-tó partján került megrendezésre. Az egész ország területéről érkeztek hozzánk a hazai roma szakkollégiumokból kikerülő leendő értelmiség fiataljai. Az elmúlt évek élményei miatt már izgatottan várták az idei rendezvényt is. Mi felkészülten vártuk őket, az érkezést és regisztrációt követően finom reggelire invitálták a házigazdák a hétvége résztvevőit.
Immár hagyománnyá vált, hogy a tanévnyitó konferenciát imával kezdjük, közösen hitet téve az előttünk álló tanévre. Idén sem volt ez másképp, Hofher József SJ, vagy ahogyan a JRSZ-esek szólítják egymás között, Hofi atya vezetésével imádkoztunk. Ezt követte díszvendégeink köszöntő beszéde. Fülöp Attila, szociális ügyekért felelős államtitkár, Schanda Anikó, a KRSZH elnöke, Laborczi Géza az Evangélikus Roma Szakkollégium vezetője és a Roma Szakkollégiumok Egyesületének elnöke, valamint Fixl Renáta a szakkollégiumok egyik támogatójának, a Hanns Seidel Alapítványnak képviselője. Ezután kezdődött az ifjúsági kerekasztal Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár moderálásával, melyen a roma szakkollégiumok önszerveződése és diákbizottságainak szerepe volt terítéken.
A hivatalos hangvételű eseményeket az ebéd után felváltották a sokkal kötetlenebb, játékos programok, melyeknek célja a különböző szakkollégiumok diákjai közötti kapcsolatok, barátságok kialakítása. Többek között habiszti, városnézés és sárkányhajózás várta a résztvevőket. Különösen nagy sikert aratott ez utóbbi, a meglehetősen hűvös és szeles időjárás ellenére is. A napot Oláh Gergő és zenekarának, a Roma Soul-nak és a Karaván Famíliának zenés estje zárta, egymás és természetesen egy jó bor társaságában.
Vasárnap reggel Tata polgármestere, Michl József köszöntötte az egybegyűlteket, majd ökumenikus istentiszteletre került sor, aminek keretében megáldották az elsőéves szakkollégistákat. Ezt követték a workshopok, amelyen ki-ki a saját ízlésének és érdeklődésének megfelelően választott előadáson vehetett részt. Terítékre került a romák médiában betöltött szerepéről és annak megítélésükre gyakorolt hatásáról, a tanulás értékéről a roma családokban, a cigány hagyományok és művészetek szerepéről a fiatalok körében, a roma nők változó világunkban betöltött szerepéről, illetve a hit értékéről közösségszervezésben.
A másfél napos konferenciát Hámori Orsolya, a szakkollégiumunk rektora zárta beszédével, amiben köszönetet mondott munkatársainak és szakkollégistáinak a rendezvény lebonyolításában végzett alázatos munkájukért és minden kedves támogatónknak, továbbá reményét fejezte ki, hogy e rövidke idő alatt szövődött ismeretségek tovább építik a roma szakkollégiumok közötti kapcsolatokat.
Báder József, Hatvani Ádám
Beszélgetés Kiss Ulrich jezsuita szerzetessel
Október 4-én a Jezsuita Roma Szakkollégium csütörtöki közösségi estjének vendége Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium korábbi rektora volt, aki Európa múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről osztott meg gondolatokat az érdeklődőkkel. A beszélgetés moderátori feladatait Oláh Zsolt szakkollégista látta el.
Számos érdekes és gondolatébresztő téma került terítékre, amelyekről az est folyamán kiderült, hogy bővelkednek olyan végiggondolandó kérdésekben, melyek hosszútávon befolyásolják földrészünk jövőjét. Merre halad Európa? Milyen megoldáslehetőségek kínálkoznak a vén kontinens jelenlegi problémáira? Miként reagálnak a felmerülő nehézségekre az egyes érdekcsoportok? Milyen kilátásai lehetnek Európának Kína esetleges nagyobb térnyerése mellett? Hogyan alakult az elmúlt évtizedekben, és milyen irányok mentén módosulhat Európa és Afrika gazdasági viszonya?
A diskurzus során körvonalazódhatott a figyelmes hallgatóság számára, hogy a válaszok keresése nemcsak az ismeretlen feltérképezésének izgalmával, hanem döntések komoly felelősségének és meghatározó következményeinek viselésével is jár.
Ulrich atya jóvoltából továbbá jelentős rálátást nyerhettek a szakkollégium lakói Európa történelmi szerepének alakulására. A hallgatók megismerhették azokat geopolitikai, gazdasági, ideológiai és politikai hatásokat, valamint érdekeket, amelyek együttese kialakította a történelem előrehaladtával földrészünk jelenlegi helyzetét.
Az est végén, némi múltidézéssel karöltve, számvételezésre került az is, hogy a katolikus egyház, Ferenc pápa vezetésével, valamint a kollégiumhoz hasonló keresztény közösségek, hogyan képesek termékeny, előremutató válaszokat adni az Európa társadalmait globálisan érintő kérdésekre.
Csányi Levente
Horpácson tartottuk tanévnyitó táborunkat
Szakkollégistáink 2018. szeptember 7-én három napos tanévnyitó táborban vettek részt a Nógrád megyei Horpácson.
A tábor célja között szerepelt a régi és az új lakók összeismertetése, illetve hogy bővebb ismereteket szerezzenek a szakkollégiumról, annak programjairól.
A táborban szinte az összes szakkollégista jelen volt, péntek reggel indultunk és a délelőtti órákban értünk Horpácsra. A szobák elfoglalása után ismerkedős játékokat játszottunk, csapatépítő feladatokat hajtottunk végre – így a nap végére már mindenki ismert mindenkit, és mindenki beszélt pár mondatot mindenkivel.
Szombati napon a szakkollégium vezetői ismertető előadásokat tartottak többek között a tanulmányi rendszerről, ösztöndíj programról és a nyelvi kurzusokról. Minden felmerülő kérdésre választ kaptunk. Két végzős szakkollégista pedig a nyári gyakorlatába avatta be a többieket, majd tanévnyitó mise következett.
Délután ellátogattunk a horpácsi Mikszáth-kúriához, ahol sok érdekességet megtudhattunk az író életéről, családjáról és munkásságáról. Az estét egy közös tábortűz körüli énekléssel zártuk.
Vasárnap ebéd után indultunk, és Budapestre már egy csapatként tértünk vissza. 🙂
Farkas Rebeka
Újabb sikeres pályázat az NTP támogatásával
Újabb sikeres pályázatot valósított meg a Jezsuita Roma Szakkollégium a Nemzeti Tehetség Program támogatásával.
A 2017/18-as tanéven átívelő program kiemelkedő sikerének tekintjük, hogy a szakkollégisták önszerveződésén alapuló vitaesteket tartottak neves szakemberek meghívásával. A hagyományos csütörtöki közösségi estek más szempontból is átalakultak: havonta egy alkalmat a közösség építésére és az aktuális szakkollégiumi kérdések megvitatására szántunk.
A támogatásnak köszönhetően ebben a tanévben is folytatódtak a kulturális estek, melyek célja a roma-magyar identitástudat erősítésén túl a cigányság hagyományainak, értékeinek továbbörökítése és az általános műveltség mélyítése. A hallgatók a program keretében színházi előadást, koncertet tekinthettek meg, valamint a szakkollégium falai között is lehetőségük adódott cigányzenész együtteseket vendégül látni.
Szakmai programunk részeként, a diákok igényeire alapozva két válaszható, gyakorlati ismereteket nyújtó szakszemináriumot tartottunk: a Magyar Vöröskereszt elsősegély témájú kurzust tartott hét hallgató részvételével, akik a kurzus elvégzése után közvetlenül sikeres vizsgát is tettek. A tavaszi félévben dr. Feledy Botond és dr. Schiffer András közös előadást tartott az aktuális kül- és belpolitikai helyzetről. A szakszeminárium sikerességét bizonyítja, hogy a részt vevő hallgatók a kurzus folytatásaképpen hasonló témában ismét fel kívánják kérni a két oktatót.
A Hollókőn megrendezett orientációs hétvége megvalósulásához szintén nagyban hozzájárult a Nemzeti Tehetség Program támogatása. A hétvége részeként a fiatalok a szakkollégiumi rendszer elemein túl bevezetést nyerhettek a jezsuita lelkiségbe, a cigányság kulturális értékeibe és a magyar társadalomtörténetbe is. Az ismeretbővítést célzó előadásokat, múzeumi belépőket valamint az utazási költséget is a pályázat terhére tudtuk finanszírozni.
A fentieken kívül a 2016/2017-es tanévről szóló évkönyv teljes kivitelezését, illetve az évzáró lelkiségi alkalmat és közös vacsorát is ezen program keretében tudtuk biztosítani a hallgatóink számára.
Örömünkre szolgál, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Tehetség Program ebben a tanévben is támogatta a roma szakkollégisták fejlődését és tovább színesíthettük az intézmény szakmai programját.
Gyereknap a csörögi tanodásokkal
Szakkollégiumunk gyermeknap alkalmából, hagyományteremtő szándékkal, vendégül látta a Csörögi tanoda tizenhat nebulóját egy egésznapos, játékos együttlétre. A tanodával az idei tanévben léptünk együttműködésre, a kapcsolatot próbáljuk elmélyíteni, amire ez az alkalom nagyszerű lehetőséget kínált. Sokan és sokat dolgoztunk azon, hogy minden a helyére kerüljön és egy olyan napot tudjunk együtt tölteni, ami sokáig emlékezetes marad a gyerekek számára.
A sok előkészület után már tűkön ülve vártuk, hogy megérkezzenek napunk főszereplői, a tanodások. Érkeztük után könnyed tízóraival nyitottuk a napot. Fontosnak tartottuk, hogy mielőtt belevágunk az érdemi eseményekbe, egy kicsit jobban megismerjék egymást a tanodások és a szervezők. Ezért rövid beszélgetés során hangolódtunk egymásra, próbáltuk kicsit megismerni egymást. Ezt követően két részre oszlott a tanodás csapat: az egyik csapat Dócs Eszter divattánc szakos hallgatónk vezényletével táncos foglalkozáson vett részt, míg a többiek a kollégium műfüves pályáján rúgták a bőrt. Az elégetett kalóriákat közös ebéddel pótoltuk, majd kezdődhetett a délutáni programunk, a sorverseny. A négy csapatnak különböző, többségében ügyességi kihívások során kellett bizonyítaniuk rátermettségüket a kollégium különböző pontjainál felállított állomásoknál, ahol a feladatokat ügyesen leküzdők jutalomban részesültek.
Az igazi, hamisítatlan, mégis felejthetetlen gyermeknapot nemcsak a gyerkőcök, de a szervezők is legalább annyira élvezték. Reméljük, jövőre is átélhetjük ezeket a felemelő élményeket, és tovább öregbíthetjük eme sikerest gyereknap hagyományát szakkollégiumunkban.
A kül- és belpolitikai ismeretek c. kurzus anyagából
Választható kurzusként hirdettük a 2017-18-as tanév tavaszi félévében a Kül- és belpolitikai ismeretek című előadássorozatot, amelyet dr. Feledy Botond és dr. Schiffer András tartott, és amely az NTP-EMET-EMMI támogatásával valósult meg. Németh Patrícia hallgatónk a választási rendszerről írt összefoglalót az előadások anyaga alapján:
Választási rendszer
Magyarországon a rendszerváltás idején egy nagyon bonyolult választási rendszer jött létre, amely 2011-ig állt fenn, ekkor a kétharmados többséget szerző Fidesz-KDNP koalíció egy új választási rendszert vezetett be. A rendszerváltáskor bevezetett rendszer kétfordulós és kétcsatornás volt, elkerülve a tisztán listás vagy tisztán egyéni rendszert. Véleményem szerint ennek az előnye abban rejlett, hogy az egyéni képviselők a helyi érdekeket, míg a listán bekerültek a „nagyobb”, országos szintű érdekeket képviselhették.
A vegyes választási rendszer egyik alapeleme volt az érvényességi feltétel, ez azt jelenti, hogy egy választókerületben a szavazás csak akkor érvényes, ha a polgárok minimum 50 %-a megjelent a választáson. Ezt a módszert én hasznosnak és szükségesnek érzem, hiszen ezzel arra sarkalták a polgárokat, hogy menjenek el szavazni, a polgárok fontosabbnak érezhették a szavazatuk leadását, hiszen ha nem is az általuk választott képviselő nyert, a választáson való részvételükkel hozzájárultak a szavazás érvényességéhez. Illetve azért volt ez előnyös, mert így gyakorlatilag a demokráciának megfelelően tényleg a többség döntött, vagyis a polgárok több mint fele hozta meg a döntést.
A másik fontos alapelem az eredményességi feltétel volt, vagyis az a képviselő szerzett mandátumot, aki a szavazatok több mint felét kapta, ha ez nem történt meg, újabb forduló következett az első 3 jelöltel. Úgy vélem ezzel az volt a rendszer célja, hogy azt a képviselőt válasszák, akit ténylegesen a többség választ, tehát a szavazók minimum 50%-a, ez a módszer szerintem nem túl hatásos és csak egy felesleges időhúzást generál. Hiszen sokszor eredménytelen lett a szavazás, a második körben pedig bőven elég a relatív többség szavazata, így ezt feleslegesnek látom.
A választópolgárok másik szavazatát a pártok területi listáira adhatták. A szavazatokat nem országosan, hanem megyénként összegezték. A rendszer harmadik ága az országos listát jelentette, ez a területi mandátum kiosztás aránytalanságát kompenzálta.Az országos listán a mandátumkiosztás arányosan történt az egyéni választókerületekben vesztes pártok jelöltjei és az alacsony támogatottságú, területi listás mandátumokról lemaradó pártok között. Ezt hasznosnak találom, hiszen így a helyenként kisebb támogatottságú pártok is szerezhettek mandátumot.
Az egyéni és listás ág megkülönböztetésének nem volt túl nagy jelentősége, hiszen a polgárok elsősorban párt alapján hozták meg a döntésüket, szavazatmegosztás csak ritkán fordult elő, így a pártok szinte azonos arányban szereztek szavazatot az egyéni jelöltekkel, mint a területi listán.
A magyar választási rendszer rendkívül aránytalan volt a győztes felülreprezentációja, illetve az 5%-ot el nem érő pártok kiesése miatt. Ez ahhoz vezetett, hogy a választók egyre kevésbé szavaztak az esélytelen pártokra, mert így a szavazatuk nem „veszett el”.
A 2010-es választáson kétharmados többséget szerző Fidesz-KDNP megváltoztatta a választási rendszert. A választási rendszer megváltoztatásának két fő indoka volt. A korábbi 386 képviselő számát 199-re csökkentették, így a páratlan szám miatt nem jöhet létre szavazategyenlőség. Az átalakítás másik oka egy mulasztás miatt történt alkotmánysértés volt,egyes egyéni választókerületek között kiemelkedően nagy volt a lakosság számának különbsége. A választási rendszer három ága helyett kettő lett, megszűntek a területi listák. A korábbi kétfordulós választási rendszert is egyfordulósra cserélték. Ezt abból a szempontból előnytelennek találom, hogy az ellenzéki pártok összefogásának lehetőségét csökkenti. Az eredményességi küszöb mellett az érvényességit is eltörölték, így a választás a részvevők számától függetlenül érvényes.
Negatív dolognak tartom, hogy az új választási rendszerben a rendszert kialakító Fidesz-KDNP előnyt élvez.(pl. a kampányszabályozás és a médiahelyzet miatt)
(A magyar politikai rendszer – negyedszázad után (szerk.: Körösényi András; Bp.,Osiris-MTA PTI, 2015.))
Parlamenti választás 2014-ben
A választások első és legfontosabb politikai-hatalmi következménye, hogy dönt arról, melyik párt milyen arányban lesz jelen a következő Országgyűlésben, ám egy más fontos következménye is van, a választások „értelmezik” a politikát. A választási eredmények után a győztesek mindent jól, a vesztesek mindent rosszul csináltak, így a választások értelmezése elszakad az adatoktól. Én fontosnak tartom, hogy a valós adatok és cselekedeteik alapján formáljanak az emberek véleményt a pártok munkásságáról és kritikával szemléljék a pártok tevékenységét, ahelyett, hogy vakon megbíznának minden lépésükben.
Az előzetes számítások és előrejelzések többnyire igaznak bizonyultak 2014-ben, vagyis előre számítani lehetett a Fidesz győzelmére, illetve a lakosság szavazásban való részvételének arányára.
A Fidesz győzelmi stratégiájának alapja egy 2-2,5 milliós lojális szavazótábor kialakítása volt, amely tűzön-vízen át kitart a párt mellett. Én fontosnak tartom, hogy a választóknak ne egy párt melletti lojalitás legyen az első, hanem képesek legyenek kritikusan szemlélni az adott témákat, problémákat, lehetőségeket. A stratégia másik eleme az ingadozó szavazók megosztása volt, hogy ne alakulhasson ki egy másik egységes, erős politikai oldal.
A Fidesz a taktikai síkon is komoly eredményeket ért el. Például a határon túli magyarok egyszerű módon, levélben leadhatták szavazataikat, míg a külföldön tanuló, dolgozó magyaroknak nem adták meg ezt a lehetőséget, így emiatt az adminisztratív jellegű nehezítés miatt sokkal kevesebb külföldön élő magyar szavazott, habár hasonló méretű volt a két közösség. Úgy gondolom, hogy ez igazságtalanság volt, hiszen nem adtak egyenlő esélyt a külföldön élőknek és ezzel a Fidesz a saját érdekeit helyezte előtérbe.
Kelet-Magyarországon a Jobbik, Nyugat-Magyarországon és Budapesten a baloldal a második legerősebb erő a Fidesz mögött. A Jobbik sikerét a hosszú távon következetesen épített stratégia, professzionális kivitelezés és a szerencse egyvelege biztosította.
( Tóth Csaba-Török Gábor: Négy választás Magyarországon (Bp.,Osiris, 2015.))
Kétharmados/sarkalatos törvények száma
Az alkotmányozó a gazdasági tárgykörök kétharmados rangra emelésével vélhetően három problémára akart választ adni:
A 2000-es évek első évtizedében a mindenkori kormánytöbbség közreműködésével súlyosan eladósodott az ország
esetenként a parlamenti többség támogatásával történtek nagyszabású gazdasági jellegű visszaélések
súlyos demográfiai válságban van az ország és a gyermeknevelést segítő olyan intézkedéseket kell meghozni, amelyek egyszerű többséggel nem ronthatók le
(Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei (Bp., hvg-orac, 2011.))
Németh Patricia
Skinheadből cigánymissziós – vendégünk volt Kis István
2018. május 3-án ellátogatott hozzánk Kis István, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának egyik munkatársa, s az egyház által fenntartott békési Eötvös József Általános Iskola lelki pásztora.
A férfi fiatalkorában gyűlölte a cigányokat és a zsidókat, s a skinhead mozgalom tagja volt. Később egyfajta pálfordulás következett be életébe, melynek hatására mára cigányokkal foglalkozik.
István elmondása szerint jó családba született, boldog gyerekkora volt. A már említett békési általános iskolába járt, s a skinhead mozgalommal 14 éves korában találkozott először, amikor a barátai fajgyűlöletről szóló könyveket és kazettákat kezdtek hordani neki. István annyira azonosult ezzel az ideológiával, hogy még szobájának falán is Szálasi képe lógott.
Az általános iskola után szakmunkásképzőbe ment és cukrásznak tanult, de többnyire ott is ugyanaz a közeg vette körül, ami korábban is.
Egy évvel később a nővérével megromlott a viszonya, mivel a lány keresztény hívő lett, és kiköltözött Londonba egy zsidó családhoz dolgozni. István ekkor kitagadta testvérét, hallani sem akart róla. A férfi erre az időszakra úgy emlékszik vissza, mint élete legsötétebb korszakára.
A nővére viszont nem akarta őt elveszíteni, ezért amikor csak találkoztak, arról beszélt testvérének, hogy Isten szereti őt, és Jézus az ő bűneiért halt meg. Őt mindez akkor még közömbösen érintette.
A nővérével való vitákban viszont sokszor érezte úgy, hogy veszített. Istvánnak mindig voltak érvei, felkészült ezekre a vitákra, de a nővére sokszor csak a Bibliából idézett egy részt, amire nem tudott válaszolni.
Egy pár évig folytatódtak ezek a viták, de valami kezdett megváltozni Istvánban. Egyre többször csalódott a skinhead mozgalomban, amiben hitt. Ha például elment egy skinhead koncertre, akkor a feltételezett magasztos elvek helyett csak züllöttséget látott.
A mozgalom ezzel egy időben még szélsőségesebb irányt vett, mellyel István nem értett egyet.
Egyszer csak a sok, testvérével folytatott beszélgetés Istenről meghozta az eredményét. A férfi megtért Istenhez. Másnap, amikor felébredt, úgy érezte, hogy az állandó agresszió és gyűlölet eltűnt belőle.
A férfi a Bibliát is elkezdte olvasni, ami annyira érdekelte, hogy más könyvet sem olvasott a Biblián kívül. Ennek persze hamar híre ment a városban, és az addigi skinhead barátok árulónak tartották emiatt.
Elkezdet a baptista gyülekezetbe járni, majd a pünkösdi egyház cigánymissziójának vezetője megkereste, akikhez csatlakozott, és a ma is ott dolgozik.
Az iskolában mindenki tudja róla, hogy milyen volt a múltja, de a gyerekek többnyire csak meglepődnek, amikor elmeséli nekik.
Csodálattal hallgattuk István történetét, hogy hogyan tud a hit gyökeresen megváltoztatni egy ember életét.
Oláh Zsolt
