A szendrőládi példa

Az MTA TKKI Romakutatások Osztálya és a Jezsuita Roma Szakkollégium (JRSZ) közös kutatási és oktatási programjának keretében a 2015-ös év tavaszi és őszi szemeszterében nyilvános interjúkat és beszélgetéseket szervez. Az interjúalanyok olyan emberek, akik roma közösségeket segítő, sikeresnek tűnő helyi kezdeményezést vezetnek. Az interjúsorozat célja, hogy megismerkedhessenek az érdeklődők azokkal az okokkal, amik az adott programot sikeressé vagy éppen sikertelenné tették valamint azokat az okokat megtalálni, amik miatt a jól működő programok nem váltak országos szintűvé.

Első alkalommal Káló Károly és Káló Norbert volt a vendégünk, akik Szendrőládon, a Bhim Rao Egyesület létrehozóiként olyan komplex közösségi programot valósítanak meg, amelyben segítséget szeretnének nyújtani minden roma és hátrányos helyzetű ember számára nemcsak a településen, de a térségben is. Oktatás, mentorprogram és munkahelyteremtés is szerepel tevékenységeik között.

Az interjút Dr. Kállai Ernő az MTA Kisebbségkutató Intézet tudományos kutatója vezette.
Kállai a vendégeket életútjukról kérdezte, mint Kiderül Káló Károly a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi karán filozófia szakos, bölcsész középiskolai tanári diplomát szerzett, majd szintén ezen egyetem Gazdaságtudományi karán posztgraduális képzésen terület- és településfejlesztési menedzser lett. Testvére hatására Káló Norbert a Wesley János Lelkészképző Főiskolán szerzett diplomát szociális munkás szakon. Családjukban első-generációs értelmiségiek.
Ezt követően tevékenységeikről és programjuk sikerességéről kérdezte őket Kállai. A Bhim Rao Egyesület segítségével kezdetben a helyi oktatást szervezték meg első Tanodájuk: LÁDIKÓ „kezedben a kulcs” Tanoda volt Szendrőládon 2006-ban, amely 40-60 fővel indult. Ma már öt tanodát üzemeltetnek és napi szinten kb. 200-250 gyermekkel foglalkoznak. Káló Károly véleménye szerint az oktatás hosszú távú projekt. A tanodákba a legelmaradottabb térségekből, elmaradott oktatásban részesülő gyerekek jönnek, akiket fel kell fejleszteniük olyan szintre, hogy később tovább tudjanak középiskolában tanulni. Ez nehéz és hosszú folyamat szerinte, hiszen működésüket Uniós pénzből tudják finanszírozni, amelyeket meghatározott időre nyernek el, ha elnyernek ez által a fejlesztés akadályba ütközik. Szükség lenne állami támogatásra, amely folyamatossá tudná tenni a Tanodák működését. Káló Norbert elmondása szerint, míg 2005-ben a Tanodák megjelenése előtt nem volt érettségizett fiatal Szendrőládon, addig ma már számuk 17 fő. A program a szülőkre is pozitív hatással van, segítségével felismerték a tanulás fontosságát jelenleg 4 diplomával rendelkező szülőt számlálhat a település.
Kállai jövőbeli céljaikról kérdezte őket. Egy turisztikai fejlesztési programon belül sikerült létrehozniuk egy Roma Kulturális Központot. Jelenleg egy vendégház kialakítás van folyamatban, mellyel céljuk rom és nem roma művészek, értelmiségiek vonzása a térségbe.
Gombaüzemet is fent tartanak, amivel munkahelyet tudnak teremteni a helyiek számára. Jövőbeli céljuk a termelés nagyobb szinten történő folytatása, több gombafajta termesztése. A haszon növelés érdekében értékesítési helyek kiépítése a cél a napokban meg is történt az első lépés e felé Miskolc Vásárcsarnokában gomba szakboltot nyitottak.
Legfőbb céljuk az, hogy pár év elteltével ne a legelmaradottabb vidékként emlegessék Szendrőlád és térségét, hanem a legdinamikusabb fejlődőként.