Augusztusban megtörtént a új szakkollégisták kiválasztása, a múlt héten egyre inkább megtelt hallgatóval a kispesti kollégium épülete… de a 2016-17. tanév ünnepélyes, közös elkezdésére most, szeptember első hétvégéjén került sor. A szakkollégiumi tagságukat kezdő, illetve megújító hallgatók, és a szakmai programban résztvevő munkatársak a Királyréti Ifjúsági Táborba vonultunk el. Hogy miért épp ide, ahol a madár se jár? Tavasszal már jártunk a Börzsöny kapujánál, Szendehely-Katalinpusztán szakkollégiumi táborban, és felfedeztük, hogy a városból való kivonulás, a természeti környezet nagyban segít, hogy valóban egymásra és a közösség építésére tudjunk összpontosítani.
Péntek délután, miután mindenki röviden bemutatkozott, Antal István rektor felvázolta a szakkollégium misszióját, vízióját, alapvető céljait, Bartal Attila pedig felvázolta szakmai programunk hátterét biztosító VEKOP projektet és teljesítményen alapuló értékelési rendszer főbb alapelveit. A királyréti tanösvényt végigjárva kiscsoportokban idéztük fel a szakkollégiummal kapcsolatban hallott információkat. Este tábortűz mellett igyekeztünk nemcsak neveket, arcokat rögzíteni, hanem személyesen is megismerkedni, főként azzal a kilenc hallgatóval, akik most kerültek közénk.
Szombaton szinte egész nap az AC human trénere, Tóth Zoltán vezetett minket a csapatépítés és a brandépítés gazdag eszköztárának felvonultatásával. Délelőtt vegyes, „régi” tagokból és 1-1 új tagból álló csoportokban dolgoztuk fel a JRSZ-be kerülésünk óta felgyűlt legfontosabb eseményeket, élményeket. A prezentáció már a teljes közösség előtt zajlott: az újonnan bekerült szakkollégisták ötletesen tolmácsolták mind maguk, mind társaik emlékeit. Megerősítő volt hallani lelkesedésüket, a szakkollégium felé támasztott elvárásaikat, melyek mindannyiunkra ösztönzőleg hatnak az egyre komolyabb szakmai munka felé. Szinte mindegyikük kiemelte, mennyire pozitív meglepetés volt számukra a többórás felvételi.
Délután Tóth Zoltán előadásából többek között megtudhattuk, milyen fontos nemcsak tejesíteni, hanem eredményeinket, önmagunkat be is mutatni, sőt, felvállalni a kitettséget (exposure), mely céljaink elérésében rengeteget nyom a latban. Ennek egyfajta azonnali kísérleteként adott eszközökből alkotásokat hoztunk létre, melyet csoporttársainknak bemutattunk, majd egy hallgató mindenki előtt is vállalta önmaga megmutatását alkotásán keresztül. Szakkollégiumunk alapításánál bábáskodott és annak életét az első években elkísérte Hofher József jezsuita atya. Idén visszaköltözik Budapestre, így vissza tudja venni a szakkollégiumban a lelki kísérést. Hofi atya a délután folyamán bemutatkozott, majd vele, és közösségi társával, Petrovich Lászlóval évnyitó Veni Sancte szentmisén vettünk részt. Esténket, amelyet ismét a tábortűz mellett töltöttünk el, a Karaván Família tagjai zenével, énekkel tettek emlékezetessé. A családias légkört emelte, hogy a közös nótázásba a hallgatókat is bevonták.
A vasárnap délelőttöt ki-ki pihenésre, sportolásra, vagy a kisvasutazásra és egy duna-parti sétára használta ki. A visszafelé úton, mikor a születésnapost köszöntöttük, éreztük, hogy a hétvégén elkezdődtek új barátságok, elindult az új közösség, és elindult a 2016-17. év szakmai programja: egyszóval teljes mellszélességgel elkezdtük ötödik
A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-A-M-16-0002 kódszámú pályázata keretében valósult meg.
