A kávéházi cigányzene

Zeneiségünk története

Milyen folyamatokon ment keresztül a kávéházi cigányzene? JRSZ-es diákok új területen végzett kutatásukat ismertették.

II. Tanulmányi hétvégénket megelőző péntek esti kulturális programunk a megszokottól kissé eltérően zajlott, hisz október 9-én meghívott előadó nélkül töltöttük együtt az estét, pontosabban előadóinkat a közösségünkből köszönthettük, Baranyi Zoltán és Farkas András személyében.

Mindkét fiú a klasszikus zenei pálya mellett döntött, Zoli kiváló hegedűművész, András szakterülete pedig az ének, ezen belül is az opera műfaja. Tanulmányaikkal összefüggő ma esti témájuk, A kávéházi cigányzene mindnyájunkat megérintett, hisz a cigányok életében, úgy gondolom, fontos szerepet tölt be a zene. Így nagy érdeklődéssel vártuk a fiúk bemutatóját az eddig végzett kutatással kapcsolatban.

DSC_1475

Amint elmondták, kutatói munkájuk azzal a céllal indult, hogy összegyűjtsék a kávéházi cigányzenével kapcsolatos legfontosabb, legértékesebb információkat a kezdetektől napjainkig, hiszen ilyen kezdeményezésre még nem került sor.

Megtudhattuk, hogy cigányzenészekről először a 13. században számolt be Daniel Speer, majd később, a 17-18. században jelentek meg a mai napig elismert zenészek, mint Czinka Panna, Barna Mihály, e korban vált igazán elismertté a művészetük. A szabadságharcban is nagy szerepük volt, ugyanis ők éltették tovább azokat az elhíresült Kossuth-dalokat, melyeket együtt zengett a nép. A következő történelmi esemény a kiegyezés volt, mely után fénykorát élte a magyarországi cigányzene, ugyanis megjelentek a kávéházak, és az emberek így éttermekbe, szórakozni jártak, a nemesség és a külföldiek igényelték a muzsikát. Kutatásukból megtudhattunk még több információt, milyen korszakokon, eseményeken ment keresztül a zeneiség, mire eljutott addig, hogy napjainkra már nem túl nagy az igény az efféle műfaj iránt.

A program legfontosabb része úgy vélem, az ezt követő közös beszélgetés volt, amikor is a fiúk megoszthatták velünk az egyéni gondolataikat a témával kapcsolatban. Felvetődött a kérdés, hogy vajon mivel lehetne újra fellendíteni a hazai cigányzene iránti érdeklődést? Több ötlet is támadt a megoldásra, például az, hogy a tehetséges cigányzenészeknek részt kellene venniük minél több rendezvényen, médiában, közéletben, illetve, hogy új vezetőkre, menedzserekre lenne szükség, akik megfelelő technikával, tudatosan népszerűsítik a zenét.

Az est végén, úgy gondolom, mindenki nagyszerű élményekkel távozott, büszkék vagyunk, hogy vannak közöttünk ilyen tehetséges és motivált zenészek, akiket érdekel a zeneiségünk múltja, jelene és jövője.

Kőszegi Dóra

 

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

emet_logo_szines (1)

emmi_logo

ntp_72_rgb