Bátorterenyei modell

A MTA TKKI Romakutatások Osztálya és a Jezsuita Roma Szakkollégium (JRSZ) közös kutatási- oktatási programjának keretében a 2015-ös év tavaszi és őszi szemeszterében 10 alkalommal, nyilvános interjúkat és hozzájuk kapcsolódó beszélgetéseket szervez a szakkollégium hallgatóinak és az érdeklődők számára csütörtök esténként. Minden alkalomra a roma közösségeket segítő, sikeres, vagy sikeresnek vélt lokális kezdeményezés megvalósítóját látja vendégül a JRSZ. A cél, ezen alkalommal is annak megvizsgálása volt, hogy milyen okok tették lehetővé az általuk megvalósított programok sikerességét, kudarcát, illetve a jól működő programok miért nem váltak követendő mintává.

2015. április 16.-án, a JRSZ előadótermében,- ami szinte teljesen megtelt a sok érdeklődővel, szakkollégistával- Berki Judit ismertette civilszervezetének programjait, céljait. Berki Judit szociálpolitikus, szociális munkás, tanár és az egyik első meghonosítója a tanoda típusú intézményeknek hazánkban, ami mára hálózattá nőtte ki magát. Egész életét a hátrányos helyzetűek, a romák, különösképpen a gyermekek helyzetének javításának szentelte, amit láthatóan nem bán, sőt továbbra is ebben látja a jövőjét.

Sikerünk abban rejlik, hogy tanodánk, nem csak egy, az oktatást kiegészítendő intézmény, hanem annál sokkal több, – mondta Judit, Kállai Ernő által vezetett beszélgetés során- mi a családokkal próbálunk együtt dolgozni azért, hogy megteremtsük a feltételeit annak, hogy a gyerekek fejlődni tudjanak. Nálunk a szülők és a gyerekek együtt tanulnak, arra is van lehetőség, hogy a szülők is letegyék azokat az osztályokat, amiket anno nem tudtak befejezni. Nem is szeretem azt a szót, hogy tanoda, mi egy család vagyunk, és kapuink mindig mindenki előtt nyitva állnak, bárki bejöhet hozzánk, nyitottan állunk mindenkihez.

A hálózat munkatársai arra törekednek, hogy a gyermekek minél magasabb arányban kerüljenek érettségit adó iskolába vagy sajátítsanak el olyan szakmát, amellyel könnyebben találnak állást. A tanodából kikerült diákok közül vannak, akik a felsőoktatásba is bejutottak, a végzett diákok egy része visszatért szülőfalujába segíteni, visszaadva azt a segítséget, amit egykor ők is megkaptak a szervezettől.

A gyermekeket mentálhigiéniás ellátással, differenciált képesség- és készségfejlesztéssel, tehetséggondozással támogatják. Ezen felül gyakorta rendeznek családi programokat, itt a közös tevékenység segít a szülők, a gyermekek, a mentorok kapcsolatának megerősítésében, fejlődésében. Mindemellett itt egy picit megfeledkezhetnek a hétköznapi nehézségekről, lepakolhatják pár órára a vállukról a gondokat. A hálózat jelenleg 150-200 hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket segít, ami lehetőséget nyújt számukra.

Miért nem minta? Sok tanoda van az országban, sokan meg is kerestek minket. Mi ezt a programot nem egyedül és kizárólag magunknak csináltuk. A módszereinket, bárkivel szívesen megosztjuk, nem zárjuk el a lehetőséget senkitől – mondta Berki Judit. Ugyanakkor a tanodák magas finanszírozást igényelnek és jó iskolai oktatás nélkül a tanoda sem tud csodákat művelni.

Közös vacsorával zárult az este. Köszönjük Berki Judit értékes gondolatait!

Dávid Alexandra, szakkollégista