Hogyan virágoztassunk fel egy elszigetelt települést elkeseredett emberekkel, vajon lehet –e reményt és motivációt adni, amikor semmi sincs rendben?
Október 15-én, az MTA-val közösen szervezett nyolcadik interjúesten, Ignácz József besencei polgármestert üdvözölhettük köreinkben. A kistelepülés Baranya megyében, ezen belül is az ország egyik leghátrányosabb térségében, a Sellyei járásban található. Jómagam Sellyéről származom, ennél fogva a téma fokozottan felkeltette az érdeklődésem, és jó érzéssel töltött el, hogy a környékünkről jött el hozzánk egy példamutató ember.
Kezdésképp betekintést nyerhettünk a falu életébe, a helyszínen leforgatott Besence Open https://www.youtube.com/watch?v=oT9ZGAU1ico című videón keresztül. A bemutatófilm egyszerre tartalmaz humoros és komoly elemeket is, mindenesetre minket megmosolyogtatott. A falu legjobban elhíresült programja a teniszpálya létesítménye volt, melyet egy pályázatnak köszönhetően valósítottak meg, ahol a mai napig közösségszervező célokkal sportolnak a helybeliek. Számos, az életben is hasznosítható dologra tanítja őket a tenisz. A beszélgetés alatt mindvégig nagyon személyes történeteket hallhattunk a polgármester életéről, céljairól, gyermekkori álmairól. Elmondta többek között, hogy nem tudatosan készült a polgármesteri hivatásra, ugyanis gyermekkorában pincér szeretett volna lenni. Egy másik személyes felütése volt, amikor arról beszélt, hogyan került először kapcsolatba a joggal: a középiskola második osztályában nem vették fel a kollégiumba, mert demoralizáló személyiség volt, ezért segítségül fordult az akkori párttitkárhoz, hogy fellebbezést írhasson a döntésre. Sajnos válasz nem érkezett rá, így azért próba szerencse elindult beköltözni a kollégiumba, ahol a portás néni döntése alapján felvételt nyert. Viszont a listán nem szerepelt e neve, emiatt a váróteremben kellett éjszakázni. Az ilyesfajta nehéz helyzetekben nagy támogató erő volt számára a család, ami nem sok embernek adatik meg.
A hátrányos helyzetű tehetséges fiataloknak szükségük van egy támogató intézményre, hogy sikeresen tudjanak érvényesülni az iskolában, így szinte a semmiből hozták létre Pécsett az alapítványi iskolát. Elmondása szerint élete egyik legtermékenyebb időszaka volt ez, szakmájából kifolyólag az iskolában élelmezésvezető volt, illetve kuratóriumi tag is.
A polgármesteri státuszáig hosszú és nehéz út vezetett, harmadjára választották csak meg, először csak képviselő lehetett. Elmondta, hogy szerinte jóval nehezebb visszamenni a saját közösségünkbe, és ott hitelesnek lenni, érvényesülni immáron értelmiségiként, mint mikor egy idegen érkezik az adott helyre és próbál változásokat elérni. Óriási türelem és több év kellett ahhoz, hogy befogadják őt a közegbe. Maga részéről igyekszik együttműködően vezetni a falut, olykor akár a véleményével eltérő gondolatokat is elfogadni.
Az egyik legfontosabb kérdés az est folyamán az volt, hogy mit lehet ígérni az embereknek, mit hisznek el. A polgármester úr szerint a leglényegesebb, hogy tudassuk velük, hogy képesek bármire. A „Gondoskodó falu” program keretében 41 millió forint támogatást kaptak, melyből OKJ-s képzéseket nyújtott az emberek számára, mind ezt, hogy pl. az építőipari szakmában az adott személy háza volt a gyakorlati hely, ezzel is motiválva őt a jó teljesítésre. Számomra a legtanulságosabb kijelentése volt, miszerint adott körülmények között a cigány emberek is ugyanannyi mindenre képesek, mint a nem cigányok, ezt már többször be is bizonyítottuk. Létrejött a több hektárnyi kertészet is, ahol mindenféle gyümölcsöt és zöldséget termesztenek a helyiek. Ignácz József úgy vélekedik, az ilyen projekteknél nagyon fontos a fenntarthatóság. Szerinte az emberek már megtapasztalták, hogy amit csinálnak, az nem haszontalan, saját életükben érzékelik a változást, így nélküle is működne. Viszont hiányoznak azok a fejlődőképes emberek a faluból, akiket képezni lehetne, mert sajnos belegyökereznek a közmunkaprogramba.
A beszélgetés végén arra biztatott minket, hogy próbáljunk meg saját erőnkből érvényesülni, ne pedig az úgynevezett roma státuszokra pályázzunk. A polgármester úr nagy szeretettel ajánlotta figyelmünkbe a hozzá hasonlóan sikeres roma értelmiségi emberek életéről megjelent könyvet, tele személyes történetekkel, melynek címe: Kitörők. Véleményem szerint sok jó tanácsot kaphattunk az est folyamán, melyeket igyekszünk majd betartani.
Köszönjük az előadást Ignácz Józsefnek!
Kőszegi Dóra
A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg