Vendégünk volt Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarország Képviseletének vezetője

2019. február 28-án, csütörtökön Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarország Képviseltének vezetője látogatott el a Jezsuita Roma Szakkollégiumba. Az előadáson hallgatóink megismerkedhettek az Európai Unió szerepével, jelentőségével és feladataival is.

 A Bizottság vezetője fontosnak tartja, hogy már diákkorunkban megismerkedjenek a fiatalok az Európai Unióval, mivel véleménye szerint Európai Unió nem Brüsszelben van, hanem például Budapesten és mindenütt az EU területén. Szükségszerű, hogy értsük az EU működését, és befolyásoljuk a döntéseket.

Zupkó Gábor szerint kell, hogy legyen párbeszéd az uniós polgárokkal, valamint a fiatalok érzékeljék az Unió törekvéseit, előnyeit és kihívásait. 

Hallgatóink kérdésekkel készültek, interaktívan részt vettek, és érdeklődve hallgatták Zupkó Gábor gondolatait. Az este folyamán szóba került az éppen aktuális Brexittel kapcsolatos kérdéskör, amely során hallhattuk Zupkó Gábor előrejelzéseit, vízióit ezzel a témával kapcsolatban.

Az eseményt egy közös vacsorával zártuk, ahol folytathattuk egymás között és a Bizottság vezetőjével a diskurzust, amely során Zupkó Gábor szívesen válaszolt az előadás alatt fel nem tett kérdésekre.

Orsós Zoltán

Beszámoló az első fórumról

A szemeszter első fóruma

Az idei évet is a hagyományokhoz híven kezdtük el, s intézményvezetőnk, Hámori Orsolya, valamint a Diákbizottság egykori és jelenlegi elnöke, Zsigmond Kitti és Orsós Tamás számolt be, illetve vázolta fel a félév elején kitűzött célok eredményességét, vagy éppen a megvalósítandó terveket. Mindig izgalmas lezárni egy időszakot és értékelni azokat a célokat, melyeket kitűztünk magunk elé. Összeségében elmondhatjuk, hogy teljes mértékben sikerrel zárjuk, majd pedig kezdjük az új félévet, ugyanis három új diák is csatlakozott kis közösségünkhöz, díszítve ezzel a kollégium repertoárját és növelve annak sokszínűségét. Továbbá sikerült az egykori diákbizottságnak egy olyan team-rendszert kiépíteni, amely megkönnyíti és dinamikusabbá teszi a kollégium feladatait. Ezen kívül rengeteg olyan programon vehettünk részt, ami a diákok és a vezetőség együttműködése nélkül nem jöhetett volna létre. Többek között kiemelném a csörögi tanodásoknak szervezett gyermeknapot, valamint Prof. Dr. Kásler Miklós látogatását, a KRSZH tatai évnyitó konferenciáját, és nem utolsó sorban a tanulmányi hétvégék rendszerezettségét, sikerességét. Azt gondolom, elégedettek lehetünk az előző félévvel.  A megvalósult célok után nincs más hátra, mint újabb célokat kitűzni egyénileg és közösségi szinten egyaránt. Ennek érdekében mindenki lehetőséget kapott Ramival való egyeztetésre az egyéni fejlesztési terv elkészítése során, aki egyébként a tanulmányi vezetőnk itt a kollégiumban. Ezt követően pedig egyesével megosztottuk egymással, hogy mi az, amit mi adunk ebben a félévben a közösségnek és azt is, amit elvárunk a közösségtől a rugalmas és vidám együttműködés érdekében. Az elhangzottak között volt a szeretet, megértés, a konyha tisztántartása vagy a jókedv és még sok-sok építő jellegű „adomány”. Reméljük, hogy mindez megvalósul, kezdődjön hát az új félév.

Zsigmond Kitti

Ellátogatott hozzánk a Karaván Familia

A vizsgaidőszak nehézségei után újult erővel és rengeteg energiával vágtunk neki az új évnek és a tavaszi félévnek egyaránt. Hagyományainkhoz híven tovább folytatódtak közösségi estjeink is. Február 22-én a Karaván Familia látogatott el a szakkollégiumunkba, az est házigazdája pedig Sallai Jenő volt.

Nagy István és családja már visszatérő vendégeink, de kollégistáink érdeklődése a mai napig töretlen. Ez alkalommal is nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadtuk vendégeinket, akik most sem okoztak csalódást. Az est egy rövid bemutatkozással kezdődött, hiszen ebben a félévben újabb diákok nyertek felvételt a szakkollégiumba, akiknek még nem volt lehetőségük a személyes találkozásra. Ezután kezdődhetett is a zenélés. Mivel ők egy családi zenekar, mindenki kivette a részét a munkából. Nagy István és ifj. Nagy István az éneklés mellett hangszerrel kísérte Ica és Nikolett énekét. A legkisebb „Nagy” pedig táncával és mosolyával kápráztatott el minket.

Egy-két bemelegítő dal után a kollégisták is feloldódtak és velük együtt énekelték a közösen választott dalokat. A bátrabb diákok még szólóban is énekeltek, amit persze hatalmas tapssal jutalmaztunk. A zene adott volt, de nem maradhatott el a tánc sem. Nikolett és Vanda bemutatott nekünk egy pár egyszerűbb tánclépést, amit az est második felében mindenki közösen gyakorolhatott. Mivel szakkollégiumunkban több zene és tánc iránt érdeklődő tanuló van, ezért számunkra az est a szórakozás mellett szakmai ismereteket is nyújtott.

Az est nagyszerű hangulatban telt és a családias légkör még varázslatosabbá tette az együtt töltött időt. Az ilyen közösségi estek segítenek kiszakadni a szürke hétköznapokból és feledtetik el a mindennapi problémáinkat. Nagyon hálásak vagyunk a Karaván Familiának, akik számunkra példaértékű művészek és akik minden alkalommal mosolyt csalnak arcunkra. Egy róluk készült cikkben így fogalmaznak: „Céljuk a cigány kultúra zenei és emberi értékeinek megőrzése és megismertetése”. Úgy gondolom, ez a cél a mi kollégiumunkhoz is nagyon közel áll és reméljük munkánkkal mi is ezt közvetítjük az emberek felé.

Farkas Dzsenifer

VÁLLALD az arcod

-Légy BÜSZKE arra, aki vagy –

„Ne gondold azt, hogy rosszabb vagy, azért, mert más a bőröd színe. Higgy magadban, vagy nem hisz benned senki!” – ezekkel a szavakkal nyitotta előadását a Slam Poetry Országos Bajnokság többszöri győztese, Horváth Kristóf „Színész Bob” a Jezsuita Roma Szakkollégium csüt. estjén. Választásunk azért rá esett, mert azt gondoljuk, hogy amit ő a romaügyben képvisel példaértékű és mindezek mellett számunkra is ösztönző hatással tud lenni.

     2019. március 28-án a szakkollégium előadó termében, a hallgatók nagy létszámban és érdeklődve várták a színész előadását. Tudtuk, hogy ez az est, kicsivel másabb lesz, mint az eddigiek, bármennyire is a nap vége volt.

Az est házigazdája Cellár Adrienn szakkollégistánk volt, aki koncentrálódva a színész munkásságára, származására különböző kérdésekkel készült. Felkészült és kíváncsi csapat várta Bob-ot.

Bob nagy hangsúly fektetett az este folyamán a cigánykérdésre és a bennünk lévő hatalomra, ami kibontakozóban van. Elhitette velünk, hogy roma értelmiségként feladatunk van, és ezt komolyan kell vennünk, hiszen rajtunk áll a romák jövőbeli helyzete

Az est akkor hágott a tetőpontjára, amikor Bob elszavalta az egyik versét, és érezni lehetett a levegőben, hogy ez volt az a pillanat a hallgatók körében is, amikor hitelessé vált és elkezdtünk egy síkon mozogni.

A színész motiváló előadása során biztatott minket arra, hogy igenis merjünk provokatívak lenni, hisz csak így tudjuk saját magunk és mások határait feszegetni. Nem szabad egy szűk burokban élnünk, nem kell elfogadjuk a körülöttünk lévő negatív sztereotipiákat, ami a hátrányos megkülönböztetést illeti.

Egy élmény volt ezen az előadáson részt venni, de ezt nem csak saját magamnál tapasztaltam, hanem a körülöttem lévő hallgatókon is. Jó érzés volt látni a „jezsuitás” szemekben, amikor mindenki rádöbbent arra, hogy mi az üzenete ennek az estének.

Az este után Színész Bob gondolataival elmélyedve egy újabb „löketet” kaptam, arra, hogy vállaljuk azt amilyenek vagyunk, amilyen a bőrünk színe, hisz ki más, ha nem mi tudunk példát mutatni, azoknak, ahonnan mi jövünk.

Közösségépítő szimulációs játék a Jezsuita Roma Szakkollégiumban

November 8-án a soron következő csütörtöki közösségi estén a Jezsuita Szakkollégium lakói, Cseke Tamás szakkollégista moderálása mellett részt vehettek egy közösségépítő játékban, amely egyúttal megvilágította az intézmény döntéshozatali folyamatának összetettségét.

Sorsolást követően a szakkollégisták három frakcióra oszlottak: háromfős vezetőségre, ötfős diákbizottságra és tizennyolc fős közgyűlésre. A játék egyetlen megkötése szerint a közgyűlés kizárólag a diákbizottságon keresztül kommunikálhatott a vezetőséggel, míg a vezetőség bármikor kezdeményezhetett kapcsolatfelvételt a másik két fórummal.

A feladat szerint mindhárom testületnek javaslatokkal kellett előállni arra vonatkozóan, hogy milyen beruházásokra költene kétmillió forintot. A játék remek lehetőséget kínált arra, hogy a szakkollégisták megtapasztalhassák egy-egy döntés meghozatalának nehézségeit, buktatóit. A szimuláció egyúttal arra is ráirányította a hallgatók figyelmét, hogy milyen fontos az olyan területek fejlesztése mint a kommunikációs, kooperációs, kompromisszumkészség.

A szimuláció végül sikerrel zárult, mert a három testület érdekei és elképzelései összhangban álltak egymással. Ezúton is köszönjük a játék moderálását Cseke Tamás hallgatótársunknak!

Csányi Levente

Beszélgetés Kiss Ulrich jezsuita szerzetessel

Október 4-én a Jezsuita Roma Szakkollégium csütörtöki közösségi estjének vendége Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium korábbi rektora volt, aki Európa múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről osztott meg gondolatokat az érdeklődőkkel.  A beszélgetés moderátori feladatait Oláh Zsolt szakkollégista látta el. Számos érdekes és gondolatébresztő téma került terítékre, amelyekről az est folyamán kiderült, hogy bővelkednek olyan végiggondolandó kérdésekben, melyek hosszútávon befolyásolják földrészünk jövőjét. Merre halad Európa? Milyen megoldáslehetőségek kínálkoznak a vén kontinens jelenlegi problémáira? Miként reagálnak a felmerülő nehézségekre az egyes érdekcsoportok? Milyen kilátásai lehetnek Európának Kína esetleges nagyobb térnyerése mellett? Hogyan alakult az elmúlt évtizedekben, és milyen irányok mentén módosulhat Európa és Afrika gazdasági viszonya? A diskurzus során körvonalazódhatott a figyelmes hallgatóság számára, hogy a válaszok keresése nemcsak az ismeretlen feltérképezésének izgalmával, hanem döntések komoly felelősségének és meghatározó következményeinek viselésével is jár. Ulrich atya jóvoltából továbbá jelentős rálátást nyerhettek a szakkollégium lakói Európa történelmi szerepének alakulására. A hallgatók megismerhették azokat geopolitikai, gazdasági, ideológiai és politikai hatásokat, valamint érdekeket, amelyek együttese kialakította a történelem előrehaladtával földrészünk jelenlegi helyzetét. Az est végén, némi múltidézéssel karöltve, számvételezésre került az is, hogy a katolikus egyház, Ferenc pápa vezetésével, valamint a kollégiumhoz hasonló keresztény közösségek, hogyan képesek termékeny, előremutató válaszokat adni az Európa társadalmait globálisan érintő kérdésekre. Csányi Levente

Skinheadből cigánymissziós – vendégünk volt Kis István

2018. május 3-án ellátogatott hozzánk Kis István, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának egyik munkatársa, s az egyház által fenntartott békési Eötvös József Általános Iskola lelki pásztora.

A férfi fiatalkorában gyűlölte a cigányokat és a zsidókat, s a skinhead mozgalom tagja volt. Később egyfajta pálfordulás következett be életébe, melynek hatására mára cigányokkal foglalkozik.

István elmondása szerint jó családba született, boldog gyerekkora volt. A már említett békési általános iskolába járt, s a skinhead mozgalommal 14 éves korában találkozott először, amikor a barátai fajgyűlöletről szóló könyveket és kazettákat kezdtek hordani neki. István annyira azonosult ezzel az ideológiával, hogy még szobájának falán is Szálasi képe lógott.

Az általános iskola után szakmunkásképzőbe ment és cukrásznak tanult, de többnyire ott is ugyanaz a közeg vette körül, ami korábban is.

Egy évvel később a nővérével megromlott a viszonya, mivel a lány keresztény hívő lett, és kiköltözött Londonba egy zsidó családhoz dolgozni. István ekkor kitagadta testvérét, hallani sem akart róla. A férfi erre az időszakra úgy emlékszik vissza, mint élete legsötétebb korszakára.

A nővére viszont nem akarta őt elveszíteni, ezért amikor csak találkoztak, arról beszélt testvérének, hogy Isten szereti őt, és Jézus az ő bűneiért halt meg. Őt mindez akkor még közömbösen érintette.

A nővérével való vitákban viszont sokszor érezte úgy, hogy veszített. Istvánnak mindig voltak érvei, felkészült ezekre a vitákra, de a nővére sokszor csak a Bibliából idézett egy részt, amire nem tudott válaszolni.

Egy pár évig folytatódtak ezek a viták, de valami kezdett megváltozni Istvánban. Egyre többször csalódott a skinhead mozgalomban, amiben hitt. Ha például elment egy skinhead koncertre, akkor a feltételezett magasztos elvek helyett csak züllöttséget látott.

A mozgalom ezzel egy időben még szélsőségesebb irányt vett, mellyel István nem értett egyet.

Egyszer csak a sok, testvérével folytatott beszélgetés Istenről meghozta az eredményét. A férfi megtért Istenhez.  Másnap, amikor felébredt, úgy érezte, hogy az állandó agresszió és gyűlölet eltűnt belőle.

A férfi a Bibliát is elkezdte olvasni, ami annyira érdekelte, hogy más könyvet sem olvasott a Biblián kívül. Ennek persze hamar híre ment a városban, és az addigi skinhead barátok árulónak tartották emiatt.

Elkezdet a baptista gyülekezetbe járni, majd a pünkösdi egyház cigánymissziójának vezetője megkereste, akikhez csatlakozott, és a ma is ott dolgozik.

Az iskolában mindenki tudja róla, hogy milyen volt a múltja, de a gyerekek többnyire csak meglepődnek, amikor elmeséli nekik.

Csodálattal hallgattuk István történetét, hogy hogyan tud a hit gyökeresen megváltoztatni egy ember életét.

Oláh Zsolt

Csütörtök esti beszélgetés a romák társadalmi integrációjának dilemmáiról

Április 26-án ellátogatott hozzánk Havas Gábor szociológus és Kereszty Zsuzsa pszichológus, közoktatási szakértő. A beszélgetést Zsigmond Kitti angol-német tanári szakos szakkollégistánk vezette.

Mindkét vendégünk életútja példaértékű, munkásságuk során sokat foglalkoztak társadalmi kérdésekkel: oktatási módszerekkel, a szegénység és a cigányság helyzetével stb.

Gábor a beszélgetés elején beszélt a Kemény István szociológus által vezetett 1971. évi országos cigány kutatásról, mely a korszak legátfogóbb cigány kutatása volt, s amelyben ő is részt vett. Mesélt annak körülményeiről, megvalósításáról, és a hatásairól.

A beszélgetés folytatásában rengeteg kérdés felmerült a romák társadalmi integrációját illetően.

Közülük megemlítve néhányat, szóba került a romák érdekképviseletének alakulása, melyről egyikük sem mondott túl sok pozitívumot.

Továbbá felmerült a romák foglalkoztatási helyzete, melynek során többek között kiemelték, hogy a közfoglalkoztatás pozitívumainak ellenére változtatásokra szorul.

Valamint beszélgettünk a cigánytelep-felszámolásokról is. Azok hogyan javítottak a cigányok lakhatási körülményein, de ugyanakkor miként voltak káros hatással a hagyományos közösségi intézményekre, s hogyan termelődtek újjá a lakóhelyi szegregátumok.

Végül pedig beszélgettünk a romák oktatási helyzetéről. Szerintük csakis az integrált oktatásnak van jövője, a szegregált oktatás zsákutcába vezet. Szóba kerültek a különböző tehetséggondozó programok, köztük a tanodák és roma szakkollégiumok fontossága is. Megemlítendő, hogy Gábor sokáig a Romaversitas Láthatatlan Kollégium vezetője volt. Így testközelből is tapasztalhatta az ilyen programok eredményeit.

Úgy gondolom, hogy igazán elgondolkodásra ösztönzött minden jelenlévőt vendégeink velünk megosztott gondolatai.

Oláh Zsolt

A roma értelmiség hatása az autentikus cigányzenére

Áprilisi 6-i kulturális estünk meghívott vendégei Daróczi János Gyula cigány nyelvtanár és Farkas Zsolt, a Khamoro Budapest Band zenekar vezetője voltak. A beszélgetést pedig Oláh Zsolt történészhallgatónk vezette.

Gyula bácsi mesélt a rendszerváltás előtti időszakról, a legendás fekete vonaton alakult zenekarokról továbbá a meghatározó autentikus cigányzenekarokról mesélt, mint például a Kalyi Jagról, vagy az Ando Dromról, melyeknek olyan neves roma értelmiségiek is részt vettek a megalakulásukban, mint Daróczi Ágnes és Zsigó Jenő.

Ezután Zsolt mesélt a későbbi időszakról, a 90-es évektől kezdve, melynek ő is részese volt, hiszen tagja volt többek között a Kalyi Jag és Romanyi Rota zenekaroknak is, majd utána alakította meg a Khamoro Budapest Bandet.

Szóba került az autentikus cigányzene válsága, és az is, hogy hogyan lehetne azt ismét fellendíteni.

Az est végén pedig Zsolt a gitárját elővéve hallhattuk is az autentikus cigányzenét.

A közeledő nemzetközi roma nap miatt aktuális volt a téma, hiszen az egyben a roma kultúra ünnepe is, melynek egyik legfontosabb eleme a cigányzene, melyet őriznünk, ápolnunk kell.

Oláh Zsolt

A beteg Közel-Kelet – beszélgetés Sajgó Szabolcs jezsuitával

Március 8-án vendégünk volt Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes egy csütörtök esti beszélgetésre. Szabolcs atya 1974-ben vette fel a papi szolgálatot, majd tíz évvel később lépett be a jezsuitákhoz. Beszélgetésünk középpontjában az atya tavaly iraki és egyiptomi útjai álltak.

Szabolcs atya és kis csapata, melynek  tagja volt Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója is, tavaly májusban a háború sújtotta Irakban, majd novemberben a szintén nem túl békés Egyiptom

 

ban járt. Útjuk célja a helyi keresztények helyzetének első kézből való megismerése, a későbbi segítségnyújtás lehetséges módjainak feltérképezése volt.

Irakban régóta háború helyzet van, amit a vallási és etnikai értelemben is végletekig megosztott ország lakossága szenved meg. Egyiptomban sem békés a helyzet, ugyanis megsokszorozódott a keresztények elleni atrocitások száma. Beszélgetésünk során megismerhettük vendégünk az erőszakban fuldokló térségben szerzett élményeit és tapasztalatait. Szabolcs atya létbizonytalanságtól, megpróbáltatásoktól és személyes tragédiákkal megnyomorított emberi sorsokról szóló beszámolóját hallgatva sokkal árnyaltabb képet kaphattunk a számunkra szerencsére csak a hírekből ismert konfliktusról. Szó esett a viszálykodás lehetséges okairól, az ellenálló felek között feszülő és feloldhatatlannak tűnő ellentétekről, az országból Európában menedéket keresők társadalmi integrációjának nehézségeiről, a menekültek és az európaiak kulturális különbségeiről, az otthon maradottak megpróbáltatásairól, a szentatya szolidaritásra és befogadásra való felszólításairól és a háború utáni újrakezdés nehézségeiről is.

 

A nagyböjti időszakban különösen megrendítő volt hallani a közel-keleti keresztények üldöztetéseiről, akik korunk vértanúivá válva sokszor életükkel fizetnek Krisztus melletti elköteleződésükért és tanúbizonyságot tesznek megrendíthetetlen hitükről, példát állítva ezzel mindannyiunk számára.

Mindannyian szívből reméljük a mihamarabbi békét az egész Közel-Keleten, Sajgó Szabolcs SJ-nak pedig köszönjük megtisztelő látogatását!

 

Hatvani Ádám