Skinheadből cigánymissziós – vendégünk volt Kis István

2018. május 3-án ellátogatott hozzánk Kis István, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának egyik munkatársa, s az egyház által fenntartott békési Eötvös József Általános Iskola lelki pásztora.

A férfi fiatalkorában gyűlölte a cigányokat és a zsidókat, s a skinhead mozgalom tagja volt. Később egyfajta pálfordulás következett be életébe, melynek hatására mára cigányokkal foglalkozik.

István elmondása szerint jó családba született, boldog gyerekkora volt. A már említett békési általános iskolába járt, s a skinhead mozgalommal 14 éves korában találkozott először, amikor a barátai fajgyűlöletről szóló könyveket és kazettákat kezdtek hordani neki. István annyira azonosult ezzel az ideológiával, hogy még szobájának falán is Szálasi képe lógott.

Az általános iskola után szakmunkásképzőbe ment és cukrásznak tanult, de többnyire ott is ugyanaz a közeg vette körül, ami korábban is.

Egy évvel később a nővérével megromlott a viszonya, mivel a lány keresztény hívő lett, és kiköltözött Londonba egy zsidó családhoz dolgozni. István ekkor kitagadta testvérét, hallani sem akart róla. A férfi erre az időszakra úgy emlékszik vissza, mint élete legsötétebb korszakára.

A nővére viszont nem akarta őt elveszíteni, ezért amikor csak találkoztak, arról beszélt testvérének, hogy Isten szereti őt, és Jézus az ő bűneiért halt meg. Őt mindez akkor még közömbösen érintette.

A nővérével való vitákban viszont sokszor érezte úgy, hogy veszített. Istvánnak mindig voltak érvei, felkészült ezekre a vitákra, de a nővére sokszor csak a Bibliából idézett egy részt, amire nem tudott válaszolni.

Egy pár évig folytatódtak ezek a viták, de valami kezdett megváltozni Istvánban. Egyre többször csalódott a skinhead mozgalomban, amiben hitt. Ha például elment egy skinhead koncertre, akkor a feltételezett magasztos elvek helyett csak züllöttséget látott.

A mozgalom ezzel egy időben még szélsőségesebb irányt vett, mellyel István nem értett egyet.

Egyszer csak a sok, testvérével folytatott beszélgetés Istenről meghozta az eredményét. A férfi megtért Istenhez.  Másnap, amikor felébredt, úgy érezte, hogy az állandó agresszió és gyűlölet eltűnt belőle.

A férfi a Bibliát is elkezdte olvasni, ami annyira érdekelte, hogy más könyvet sem olvasott a Biblián kívül. Ennek persze hamar híre ment a városban, és az addigi skinhead barátok árulónak tartották emiatt.

Elkezdet a baptista gyülekezetbe járni, majd a pünkösdi egyház cigánymissziójának vezetője megkereste, akikhez csatlakozott, és a ma is ott dolgozik.

Az iskolában mindenki tudja róla, hogy milyen volt a múltja, de a gyerekek többnyire csak meglepődnek, amikor elmeséli nekik.

Csodálattal hallgattuk István történetét, hogy hogyan tud a hit gyökeresen megváltoztatni egy ember életét.

Oláh Zsolt

Csütörtök esti beszélgetés a romák társadalmi integrációjának dilemmáiról

Április 26-án ellátogatott hozzánk Havas Gábor szociológus és Kereszty Zsuzsa pszichológus, közoktatási szakértő. A beszélgetést Zsigmond Kitti angol-német tanári szakos szakkollégistánk vezette.

Mindkét vendégünk életútja példaértékű, munkásságuk során sokat foglalkoztak társadalmi kérdésekkel: oktatási módszerekkel, a szegénység és a cigányság helyzetével stb.

Gábor a beszélgetés elején beszélt a Kemény István szociológus által vezetett 1971. évi országos cigány kutatásról, mely a korszak legátfogóbb cigány kutatása volt, s amelyben ő is részt vett. Mesélt annak körülményeiről, megvalósításáról, és a hatásairól.

A beszélgetés folytatásában rengeteg kérdés felmerült a romák társadalmi integrációját illetően.

Közülük megemlítve néhányat, szóba került a romák érdekképviseletének alakulása, melyről egyikük sem mondott túl sok pozitívumot.

Továbbá felmerült a romák foglalkoztatási helyzete, melynek során többek között kiemelték, hogy a közfoglalkoztatás pozitívumainak ellenére változtatásokra szorul.

Valamint beszélgettünk a cigánytelep-felszámolásokról is. Azok hogyan javítottak a cigányok lakhatási körülményein, de ugyanakkor miként voltak káros hatással a hagyományos közösségi intézményekre, s hogyan termelődtek újjá a lakóhelyi szegregátumok.

Végül pedig beszélgettünk a romák oktatási helyzetéről. Szerintük csakis az integrált oktatásnak van jövője, a szegregált oktatás zsákutcába vezet. Szóba kerültek a különböző tehetséggondozó programok, köztük a tanodák és roma szakkollégiumok fontossága is. Megemlítendő, hogy Gábor sokáig a Romaversitas Láthatatlan Kollégium vezetője volt. Így testközelből is tapasztalhatta az ilyen programok eredményeit.

Úgy gondolom, hogy igazán elgondolkodásra ösztönzött minden jelenlévőt vendégeink velünk megosztott gondolatai.

Oláh Zsolt

A roma értelmiség hatása az autentikus cigányzenére

Áprilisi 6-i kulturális estünk meghívott vendégei Daróczi János Gyula cigány nyelvtanár és Farkas Zsolt, a Khamoro Budapest Band zenekar vezetője voltak. A beszélgetést pedig Oláh Zsolt történészhallgatónk vezette.

Gyula bácsi mesélt a rendszerváltás előtti időszakról, a legendás fekete vonaton alakult zenekarokról továbbá a meghatározó autentikus cigányzenekarokról mesélt, mint például a Kalyi Jagról, vagy az Ando Dromról, melyeknek olyan neves roma értelmiségiek is részt vettek a megalakulásukban, mint Daróczi Ágnes és Zsigó Jenő.

Ezután Zsolt mesélt a későbbi időszakról, a 90-es évektől kezdve, melynek ő is részese volt, hiszen tagja volt többek között a Kalyi Jag és Romanyi Rota zenekaroknak is, majd utána alakította meg a Khamoro Budapest Bandet.

Szóba került az autentikus cigányzene válsága, és az is, hogy hogyan lehetne azt ismét fellendíteni.

Az est végén pedig Zsolt a gitárját elővéve hallhattuk is az autentikus cigányzenét.

A közeledő nemzetközi roma nap miatt aktuális volt a téma, hiszen az egyben a roma kultúra ünnepe is, melynek egyik legfontosabb eleme a cigányzene, melyet őriznünk, ápolnunk kell.

Oláh Zsolt

A beteg Közel-Kelet – beszélgetés Sajgó Szabolcs jezsuitával

Március 8-án vendégünk volt Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes egy csütörtök esti beszélgetésre. Szabolcs atya 1974-ben vette fel a papi szolgálatot, majd tíz évvel később lépett be a jezsuitákhoz. Beszélgetésünk középpontjában az atya tavaly iraki és egyiptomi útjai álltak.

Szabolcs atya és kis csapata, melynek  tagja volt Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója is, tavaly májusban a háború sújtotta Irakban, majd novemberben a szintén nem túl békés Egyiptom

 

ban járt. Útjuk célja a helyi keresztények helyzetének első kézből való megismerése, a későbbi segítségnyújtás lehetséges módjainak feltérképezése volt.

Irakban régóta háború helyzet van, amit a vallási és etnikai értelemben is végletekig megosztott ország lakossága szenved meg. Egyiptomban sem békés a helyzet, ugyanis megsokszorozódott a keresztények elleni atrocitások száma. Beszélgetésünk során megismerhettük vendégünk az erőszakban fuldokló térségben szerzett élményeit és tapasztalatait. Szabolcs atya létbizonytalanságtól, megpróbáltatásoktól és személyes tragédiákkal megnyomorított emberi sorsokról szóló beszámolóját hallgatva sokkal árnyaltabb képet kaphattunk a számunkra szerencsére csak a hírekből ismert konfliktusról. Szó esett a viszálykodás lehetséges okairól, az ellenálló felek között feszülő és feloldhatatlannak tűnő ellentétekről, az országból Európában menedéket keresők társadalmi integrációjának nehézségeiről, a menekültek és az európaiak kulturális különbségeiről, az otthon maradottak megpróbáltatásairól, a szentatya szolidaritásra és befogadásra való felszólításairól és a háború utáni újrakezdés nehézségeiről is.

 

A nagyböjti időszakban különösen megrendítő volt hallani a közel-keleti keresztények üldöztetéseiről, akik korunk vértanúivá válva sokszor életükkel fizetnek Krisztus melletti elköteleződésükért és tanúbizonyságot tesznek megrendíthetetlen hitükről, példát állítva ezzel mindannyiunk számára.

Mindannyian szívből reméljük a mihamarabbi békét az egész Közel-Keleten, Sajgó Szabolcs SJ-nak pedig köszönjük megtisztelő látogatását!

 

Hatvani Ádám

 

Kezemet nyújtom – a félév második közösségi estje

Mindenki ismeri azt az érzést, amikor az ember egy új helyre csöppenve, bátortalanul, néha kissé ügyetlenül próbálja megtalálni a helyét. Sok új arccal, névvel és szokással ismerkedik meg, mielőtt otthonossá nem válik számára új közeg. Így lehetnek ezzel a januárban szakkollégiumunkba felvételt nyert gólyáink is, akik immár két-három hete velünk vannak. Hogy megkönnyítsük közösségünk négy új tagjának beilleszkedését, a félév második csütörtök estjén az ismerkedés, összerázódás és csapatépítés jegyében telt.

A mentálhigiénés szakemberünk, Zsolt, által megálmodott és általa mesterien levezényelt program különféle csoportkohéziót erősítő elemekből állt, amelyek fókusza a csapatmunkán, egymás közti kommunikáción és együttműködésen volt. Fontos cél volt továbbá az egymás közötti bizalom és kötődés erősítése. Ezen a téren a koli öreg motorosai számunkra etalonnak számítanak, egymást már-már családtagként kezelik, és valóban, a köztük lévő összhang egy idegen számára is szembeötlő, félszavak és egy-egy elejtett mosoly vagy grimasz segítségével is könnyedén megértik egymást. Az estét vacsorával zártuk, aminek ilyenkor különleges szerepe is van, a meghívottak és házigazdák, esetünkben a régi és új szakkollégisták, közös étkezése a felek közötti különbségek megszűnésének szimbóluma.

 

 

 

Egy ilyen estének sikerességét az adja, hogy a résztvevők jól érezték magukat. Esetünkben efelé kétség sem férhet, talán még az utcáról is sok járókelő felfigyelt, az utolsót sóhajtó február komorságát megtörő, vidám kacajokra. Úgy gondolom, hogy elsőseink gyorsan megtalálták a hangot a “régiekkel”, és remélem, hogy rájuk többé nem ismeretlen ismerősként, hanem sokkal inkább új barátaikként tekintenek. Egy biztos: személyük, munkájuk és ötleteik új színt hoznak majd szakkolis csapatunk pezsgő életébe.

Hatvani Ádám

A tavaszi félév első csütörtök estéje

2018. február 15-én nyitottuk meg új tanulmányi félévünk csütörtöki közösségi estjeinek sorozatát, amelynek első alkalmával szakkollégiumi fórumot tartottunk.
A fórum elején Hámori Orsolya, az intézmény vezetője köszöntőbeszédet mondott, majd bemutatta a JRSZ újabb munkatársait: Orsós Ibolya egykori kollégistánkat, aki intézményünk tanulmányi vezetője lett, továbbá Katona Erzsébetet, aki Ibolya munkáját fogja segíteni oktatásszervezőként, valamint Orbán Zsolt mentálhigiénés szakembert, aki Hofher József jezsuita atya szakkollégiumi munkájában fog részt venni.
Ezután a munkatársak felvázolták tanulmányi félévünk menetrendjét, melyből kiderült, hogy nagyszerű programok fogják azt gazdagítani. Különösen izgalmasnak ígérkeznek tervezett előadóik és témáik tekintetében a közösségi estek és a tanulmányi kurzusok, illetve a kompetencia- és készségfejlesztő tréningek is. Ezek mellett számos rendezvény várja hallgatóinkat, melyek mind-mind szakkollégiumi pilléreinkből (roma-magyar kettős identitás, szakmaiság, keresztény lelkiség) tevődnek össze.
A fórum végén kezdetét vette a diákbizottság megválasztása, melynek feladata a szakkollégisták érdekeinek képviselete és különböző programok szervezése.
A DB elnökének posztjáért két szakkollégista indult: Zsigmond Kitti angol-német tanár és Oláh Attila építőmérnök szakos hallgatók. A szakkollégisták túlnyomó része Kitti mellett tette le szavazatát, így ő lett a diákbizottság elnöke. Kitti már öt éve intézményünk szakkollégistája, aki oszlopos tagja közösségünknek. Azt hiszem, hogy kiérdemelte társaitól a bizalmat. Továbbá tagnak választottak még három szakkollégistát: D. Nagy Márton szociológia MA, Czigány Máté Gábor vegyészmérnök, és Oláh Zsolt történelem MA szakos hallgatókat. Így felállt az új, öttagú diákbizottság.
Közösségi estünket egy jóízű vacsorával zártuk.

Oláh Zsolt

Eheti vendégünk Daróczi János Gyula

2017. november 30-án, csütörtökön a már hagyományos vitaest-sorozatunk vendége Daróczi János Gyula, aki ebben a félévben a cigány nyelv kurzusunk oktatója is, témája a cigány néphagyományok és vándorlás lesz. Az est nyilvános, előzetes regisztrációhoz kötött, és az EMMI-NTP-EMET jóvoltából valósul meg.

 

Landauer Attila: A hazai cigánykutatás és annak kultúrtörténeti vonatkozásai

A Fogom a kezét, és együtt emelkedünk című kötet írásait feldolgozó vitaest-sorozatunk lassan a végéhez közeledik. A Landauer Attila kisebbségkutatóval Lukács Ágnes által készített interjú a könyv első fejezetében szerepel, amelyben az egyházi cigánymissziók történetét tekintik át.

Eheti, 2017. november 16-i vendégünk Landauer Attila, a téma pedig A hazai cigánykutatás és annak kultúrtörténeti vonatkozásai. A kisebbségkutató jelenlegi legfőbb munkái egy, a magyarországi cigányság második világháborús sorsára vonatkozó kutatás, valamint két könyv szerkesztése. Az egyik az 1775 és 1900 közötti hazai cigánykutatást tekinti át, a másik pedig a „cigányügy” jogszabályi kezelését 1867 és 1950 között.

A vitaest az NTP-EMET-EMMI jóvoltából valósul meg, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk előzetes regisztrációt követően.

Roma szakkollégisták kapcsolati hálója

2017. október 26-án a csütörtök esténk előadója a Semmelweis Egyetemről érkezik, dr. Pethesné Dávid Beáta:


http://semmelweis.hu/ekk/dr-pethesne-david-beata-phd-habil

Témája a roma szakkollégiumokban 2012-2016-ig folytatott kutatás ROMA SZAKKOLLÉGISTÁK KAPCSOLATI HÁLÓJA címmel, melyet Lukács Ágnessel és Szabó Tündével folytatott. A kutatás eredményeit nemrég publikálták, ezekről fog beszélni, a kutatás közben szerzett élményekről és külön a Jezsuita Roma Szakkollégium eredményeiről.
A vitaest nyilvános, amely az NTP-EMET-EMMI támogatásával jön létre. Szeretettel várjuk a külsős érdeklődőket is 19 órakor a szakkollégium nagytermében, részvételi szándékukat kérjük, az iroda@jrsz.hu címen jelezzék.

Filmest Szalay Péter három vándoráról

A 2017. október 12-i csütörtöki közösségi alkalmunkon Szalay Péter: Nomád Pláza című dokumentumfilmjét volt szerencsénk megtekinteni.

A film három, a XXI. században meglehetősen ritka és kevesek által művelt szakma képviselőinek viszonyát mutatja be a hagyományokhoz és az élethez. A hagyományos technikákkal dolgozó fotós, a roma származású vidámpark-üzemeltető és a furulyafaragó életében és szakmájában egy dolog közös: munkájuk miatt folyamatosan úton vannak, otthonukat ritkán látják. A film betekintést enged abba a sokszor zárt, de mindenképpen kalandos világba és ezen világ lakóinak sajátos életformájába, ahol a vándorlás és a dolgok változatlansága állandó, a mindennapok történései pedig a mai ember számára – első blikkre mindenképpen – kissé szokatlannak és idegennek hatnak.

Szalay Péter: Nomád pláza

A film vetítése után szakkollégiumunk lelki vezetőjével, Hofi atyával beszélgettünk, és osztottuk meg gondolatainkat a látottakról egymással. Érdekes volt hallani, hogy habár ugyanazon képsorokat láttuk, a beszámolók alapján mégis szinte mindegyik szakkollégistában más és más benyomást hagytak a felvételek. Számomra a film legnagyobb tanulsága, hogy a sikeres embert nem a pénz és az anyagiak teszik, a boldog embert pedig nem feltétlenül az egyén szakmájának szeretete és a munkában való sikeresség.

Hatvani Ádám

A programot az EMMI-EMET-NTP támogatta.