Kategóriák
Hírek

Nagy előrelépés a MIÉRT életében

cimlap-vizeses

Nagy előrelépés a MIÉRT életében

Merre tovább Magyarországi ifjú értelmiségi romák társasága? Melyek a céljaink, honnan jöttünk, hová tartunk? Szakkollégistáink egyesülete meghatározza küldetését.

2015 októberében a JRSZ szakkollégistái által már megalapított M.I.É.R.T. Egyesület kapcsán vehettünk részt egy szervezetépítési tréningen. Az alkalmon részt vehettek az új hallgatók is, akik szerettek volna hozzájuk csatlakozni, köztük én is. Az igazán hasznos hétvégét Tóth Zoltán menedzser vezetésével töltöttük el.

A 2 napos program alatt rengeteg új és értékes információt szívtunk magunkba melyekkel hatékonyabban tervezhetjük egyesületünk jövőjét. Trénerünk az elméleti tudás átadás mellett számos gyakorlati játékos feladattal lepett meg minket. Véleményem szerint ezek közül a legnagyobb sikerrel teljesített kihívás az volt, mikor 2 csoportra osztva, saját elképzeléseink szerint, anyagi forrás nélkül kellett megszerveznünk egy falunapot. Ezután közösen értékeltük egymást, ötletekkel, tanácsokkal és építő kritikákkal fejlesztettük a többiek elképzeléseit. Egy másik érdekes feladaton keresztül, melyben rebarbarás palacsintázót kellett létrehoznunk, megtanulhattuk milyen szempontok alapján kell egy projektet, rendezvényt, vagy magát az egyesületet működtetni, hogy az egyedi, ismert, népszerű, és hatékony legyen.

A tréning alatt sikerült létrehoznunk a MIÉRT egyesület misszióját, küldetését, mely így hangzik: „Roma értelmiségiként missziónknak tartjuk azt, hogy ápoljuk és megőrizzük a kultúránkat, továbbá a hátrányos és halmozottan hátrányos élethelyzeteket javítsuk. Lehetőséget teremtünk, fejlesztünk, hogy fejlődhessünk.” A víziónk kialakítása még folyamatban van, ugyanis nem volt egyszerű egy érvényes, reális, pontos és egyedi megfogalmazást kitalálni.

A szakmai tudásból sem volt hiány, megismerkedtünk a SWOT analízissel, a Gannt munkalappal, a szervezeti filozófiával és még számos remek lehetőséggel. Kialakítottuk a sajátos értékrendünket, melyben szerepel többet között a hitelesség, az elköteleződés és a nemzetköziség fontossága.

Úgy vélem, rövidsége ellenére felettébb hasznos volt a tréning, melynek köszönhetően tudatosabban és hatékonyabban szervezhetjük az egyesület további életét. Emellett a csapat is összekovácsolódott, és az új tagok is megismerhették a munkát.

Kőszegi Dóra

Jezsuita Roma Szakkolégium

Információk

Kategóriák
Csütörtök este Hírek

Besence megmutatta, hogy másképp is lehet!

cimlap-vizeses

Besence megmutatta, hogy másképp is lehet!

Hogyan virágoztassunk fel egy elszigetelt települést elkeseredett emberekkel, vajon lehet –e reményt és motivációt adni, amikor semmi sincs rendben?

Október 15-én, az MTA-val közösen szervezett nyolcadik interjúesten, Ignácz József besencei polgármestert üdvözölhettük köreinkben. A kistelepülés Baranya megyében, ezen belül is az ország egyik leghátrányosabb térségében, a Sellyei járásban található. Jómagam Sellyéről származom, ennél fogva a téma fokozottan felkeltette az érdeklődésem, és jó érzéssel töltött el, hogy a környékünkről jött el hozzánk egy példamutató ember.

DSC_2463

Kezdésképp betekintést nyerhettünk a falu életébe, a helyszínen leforgatott Besence Open https://www.youtube.com/watch?v=oT9ZGAU1ico című videón keresztül. A bemutatófilm egyszerre tartalmaz humoros és komoly elemeket is, mindenesetre minket megmosolyogtatott. A falu legjobban elhíresült programja a teniszpálya létesítménye volt, melyet egy pályázatnak köszönhetően valósítottak meg, ahol a mai napig közösségszervező célokkal sportolnak a helybeliek. Számos, az életben is hasznosítható dologra tanítja őket a tenisz. A beszélgetés alatt mindvégig nagyon személyes történeteket hallhattunk a polgármester életéről, céljairól, gyermekkori álmairól. Elmondta többek között, hogy nem tudatosan készült a polgármesteri hivatásra, ugyanis gyermekkorában pincér szeretett volna lenni. Egy másik személyes felütése volt, amikor arról beszélt, hogyan került először kapcsolatba a joggal: a középiskola második osztályában nem vették fel a kollégiumba, mert demoralizáló személyiség volt, ezért segítségül fordult az akkori párttitkárhoz, hogy fellebbezést írhasson a döntésre. Sajnos válasz nem érkezett rá, így azért próba szerencse elindult beköltözni a kollégiumba, ahol a portás néni döntése alapján felvételt nyert. Viszont a listán nem szerepelt e neve, emiatt a váróteremben kellett éjszakázni. Az ilyesfajta nehéz helyzetekben nagy támogató erő volt számára a család, ami nem sok embernek adatik meg.

A hátrányos helyzetű tehetséges fiataloknak szükségük van egy támogató intézményre, hogy sikeresen tudjanak érvényesülni az iskolában, így szinte a semmiből hozták létre Pécsett az alapítványi iskolát. Elmondása szerint élete egyik legtermékenyebb időszaka volt ez, szakmájából kifolyólag az iskolában élelmezésvezető volt, illetve kuratóriumi tag is.

A polgármesteri státuszáig hosszú és nehéz út vezetett, harmadjára választották csak meg, először csak képviselő lehetett. Elmondta, hogy szerinte jóval nehezebb visszamenni a saját közösségünkbe, és ott hitelesnek lenni, érvényesülni immáron értelmiségiként, mint mikor egy idegen érkezik az adott helyre és próbál változásokat elérni. Óriási türelem és több év kellett ahhoz, hogy befogadják őt a közegbe. Maga részéről igyekszik együttműködően vezetni a falut, olykor akár a véleményével eltérő gondolatokat is elfogadni.

Az egyik legfontosabb kérdés az est folyamán az volt, hogy mit lehet ígérni az embereknek, mit hisznek el. A polgármester úr szerint a leglényegesebb, hogy tudassuk velük, hogy képesek bármire. A „Gondoskodó falu” program keretében 41 millió forint támogatást kaptak, melyből OKJ-s képzéseket nyújtott az emberek számára, mind ezt, hogy pl. az építőipari szakmában az adott személy háza volt a gyakorlati hely, ezzel is motiválva őt a jó teljesítésre. Számomra a legtanulságosabb kijelentése volt, miszerint adott körülmények között a cigány emberek is ugyanannyi mindenre képesek, mint a nem cigányok, ezt már többször be is bizonyítottuk. Létrejött a több hektárnyi kertészet is, ahol mindenféle gyümölcsöt és zöldséget termesztenek a helyiek. Ignácz József úgy vélekedik, az ilyen projekteknél nagyon fontos a fenntarthatóság. Szerinte az emberek már megtapasztalták, hogy amit csinálnak, az nem haszontalan, saját életükben érzékelik a változást, így nélküle is működne. Viszont hiányoznak azok a fejlődőképes emberek a faluból, akiket képezni lehetne, mert sajnos belegyökereznek a közmunkaprogramba.

A beszélgetés végén arra biztatott minket, hogy próbáljunk meg saját erőnkből érvényesülni, ne pedig az úgynevezett roma státuszokra pályázzunk. A polgármester úr nagy szeretettel ajánlotta figyelmünkbe a hozzá hasonlóan sikeres roma értelmiségi emberek életéről megjelent könyvet, tele személyes történetekkel, melynek címe: Kitörők. Véleményem szerint sok jó tanácsot kaphattunk az est folyamán, melyeket igyekszünk majd betartani.

Köszönjük az előadást Ignácz Józsefnek!

Kőszegi Dóra

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

emet_logo_szines (1)

emmi_logo

ntp_72_rgb

Jezsuita Roma Szakkolégium

Információk

Kategóriák
Hírek

Gipsy musical, amit látni kell

cimlap-vizeses

Gipsy musical, amit látni kell

Az első cigány musical megtekintésére nyílt lehetősége kollégiumunk 5 diákjának. Az teltházas eseményre október 11-én, a Thália Színházban került sor. A Somnakaj névre hallgató drámát, melyet Mészöly Gábor írt, Müller Péter Sziámi dolgozta át színpadi produkcióvá. A szabadság iránti vágy, mely a roma kultúrában igen fontos szereppel bír, a darab alappillérét adja. A sorsjáték ugyanis egy anya nélkül felnövekvő tehetséges és szabadszellemű lány életét mutatja be, az ő útkereséséről szól. Apja féltő karjaiból kitörve elindul, hogy szerencsét próbáljon Budapesten, és kamatoztatni tudja zenei tehetségét. Mindeközben a szerelem is megtalálja egy helybéli fiú személyében, aki már valódi popsztár lett. A történet talán kissé klisésnek tűnik, viszont olyan nevek tűnnek fel a színpadon, mint Falusi Mariann, Oláh Gergő, vagy Papadimitriu Athina. Az előadásban egymást követik a pörgős, dinamikus jelentek, hála a rengeteg táncnak és gazdag zenei világnak. Roma népdalok, autentikus motívumokat tartalmazó modern zene, sőt még a cigányzene világához közel álló jazz-zene is felcsendült az est folyamán. A táncosok produkciója az egyik fő látnivaló ebben az előadásban. Vérprofin és látványosan ötvözték a színpadon a cigánytáncot a modern zenei színház hatásosságával. A műsorban elvarázsolt minket ének- és zongoratudásával Szakcsi Lakatos Béla is, aki egyébként a darab egyik zeneszerzője.

A páratlanul gazdag zenei és képi világ katartikus színházi élményt adott a megjelent közönségnek, a színészeket a darab végén állva ünnepeltük.

A hagyományok, a kultúra bemutatása, a békés együttélés, a pozitív szemléletváltás elindítása; mindezek együtt jellemzik a produkciót. Az üzenete is végtelenül egyszerű: mind emberek vagyunk, cigányok, nem cigányok ugyanúgy sírunk, ugyanúgy nevetünk.

Farkas Teodóra

Jezsuita Roma Szakkolégium

Információk

Kategóriák
Csütörtök este Hírek

A kávéházi cigányzene

cimlap-vizeses

A kávéházi cigányzene

Zeneiségünk története

Milyen folyamatokon ment keresztül a kávéházi cigányzene? JRSZ-es diákok új területen végzett kutatásukat ismertették.

II. Tanulmányi hétvégénket megelőző péntek esti kulturális programunk a megszokottól kissé eltérően zajlott, hisz október 9-én meghívott előadó nélkül töltöttük együtt az estét, pontosabban előadóinkat a közösségünkből köszönthettük, Baranyi Zoltán és Farkas András személyében.

Mindkét fiú a klasszikus zenei pálya mellett döntött, Zoli kiváló hegedűművész, András szakterülete pedig az ének, ezen belül is az opera műfaja. Tanulmányaikkal összefüggő ma esti témájuk, A kávéházi cigányzene mindnyájunkat megérintett, hisz a cigányok életében, úgy gondolom, fontos szerepet tölt be a zene. Így nagy érdeklődéssel vártuk a fiúk bemutatóját az eddig végzett kutatással kapcsolatban.

DSC_1475

Amint elmondták, kutatói munkájuk azzal a céllal indult, hogy összegyűjtsék a kávéházi cigányzenével kapcsolatos legfontosabb, legértékesebb információkat a kezdetektől napjainkig, hiszen ilyen kezdeményezésre még nem került sor.

Megtudhattuk, hogy cigányzenészekről először a 13. században számolt be Daniel Speer, majd később, a 17-18. században jelentek meg a mai napig elismert zenészek, mint Czinka Panna, Barna Mihály, e korban vált igazán elismertté a művészetük. A szabadságharcban is nagy szerepük volt, ugyanis ők éltették tovább azokat az elhíresült Kossuth-dalokat, melyeket együtt zengett a nép. A következő történelmi esemény a kiegyezés volt, mely után fénykorát élte a magyarországi cigányzene, ugyanis megjelentek a kávéházak, és az emberek így éttermekbe, szórakozni jártak, a nemesség és a külföldiek igényelték a muzsikát. Kutatásukból megtudhattunk még több információt, milyen korszakokon, eseményeken ment keresztül a zeneiség, mire eljutott addig, hogy napjainkra már nem túl nagy az igény az efféle műfaj iránt.

A program legfontosabb része úgy vélem, az ezt követő közös beszélgetés volt, amikor is a fiúk megoszthatták velünk az egyéni gondolataikat a témával kapcsolatban. Felvetődött a kérdés, hogy vajon mivel lehetne újra fellendíteni a hazai cigányzene iránti érdeklődést? Több ötlet is támadt a megoldásra, például az, hogy a tehetséges cigányzenészeknek részt kellene venniük minél több rendezvényen, médiában, közéletben, illetve, hogy új vezetőkre, menedzserekre lenne szükség, akik megfelelő technikával, tudatosan népszerűsítik a zenét.

Az est végén, úgy gondolom, mindenki nagyszerű élményekkel távozott, büszkék vagyunk, hogy vannak közöttünk ilyen tehetséges és motivált zenészek, akiket érdekel a zeneiségünk múltja, jelene és jövője.

Kőszegi Dóra

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

emet_logo_szines (1)

emmi_logo

ntp_72_rgb

Jezsuita Roma Szakkolégium

Információk

Kategóriák
Csütörtök este Hírek

“Nem tűrök korlátokat”

cimlap-vizeses

“Nem tűrök korlátokat”

A Lokális elszigeteltségben, avagy a helyi programok miért nem válnak országos mintává? című beszélgetéssorozat keretében rendezett beszélgető estet L. Ritók Nórával az MTA TKKI Romakutatások Osztálya és a Jezsuita Roma Szakkollégium 2015. október 8-án.

DSC_2277

Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója munkájáról és az eddig megtett útról mesélt. Nóra hátrányos helyzetű gyerekeknek szeretne esélyt adni a rajzolás és alkotás által, melyek kiváló eszköznek bizonyulnak a személyiségfejlesztésére minden téren. A beszélgetés során kiderült viszont, hogy már az is gondot okozhat, hogy a gyerekek eljussanak ezekre a foglalkozásokra. Hiába ingyenes, a telepi gyereknek esélyük is alig van részt venni ezeken. A nehezítő tényező az alapvető, elemi létszükségletek hiánya, mely azt is megakadályozza, hogy az iskolában sikeresek lehessenek ezek a gyerekek. Ha villany sincs otthon, fürödni sem tudnak, mégis hogy várhatjuk el tőlük, hogy a matematikára koncentráljanak? Ezen problémák megoldására pedig a tanárképző, amelyet Nóra is végzett, nem készít fel. Ő több évig járt a cigánytelepre, hogy megértse a probléma gyökerét. Úgy gondolja, ahhoz, hogy segíteni tudjunk a felzárkózásban, az integrációban, meg kell érteni a mélyszegénységet. Hiszen a tanult többség sosem élt, de még csak meg sem fordult olyan helyeken és aligha látott olyan életkörülményeket közelről, ahol és amilyenekben a mélyszegénységben élők vannak. Az ilyen körülmények közül származó gyerekeknek az oktatás sem esélyteremtő, hiszen ők általában olyan iskolákba jutnak el, ha eljutnak, ahol az alapvető oktatási eszközök sem állnak rendelkezésre.

A beszélgetés során szóba kerültek olyan fiatalok, akiknek sikerült a kitörés, viszont elvárni tőlük, hogy visszamenjek a telepre, nem lehet. Hiszen nem ezért küzdöttek, ráadásul ezek a fiatalok már kirekesztődtek az ottani közösségből, az új közösség pedig nagyon nehezen fogadja be őket.

Mindennapi problémák ezek, melyekre sajnos alig akad nyitott fül. Nóra ez ellen szeretne tenni, és tesz is, hiszen az gyerekek fejlődése mellett munkahelyeket is teremtett már több gyermek szüleinek az alapítvány nonprofit kft-je által.

Farkas Teodóra

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

Jezsuita Roma Szakkolégium

Információk

Kategóriák
Eseményeink Hírek

Istenadta tehetség, amivel élni kell, és nem visszaélni

cimlap-vizeses

Istenadta tehetség, amivel élni kell, és nem visszaélni

Zene és elköteleződés címmel szerveztek hangversenyt kollégiumunk zenészeinek közreműködésével a Párbeszédek Házában 2015. október másodikán, immár harmadik alkalommal. Baranyi Zoltán hegedűvel, Berki Tamás és Radics Gerald zongorával, Sárközi Xénia és Farkas András énekkel tette a közönség számára emlékezetessé az estét.

Zoltán és Tamás Kreisler: Liebes Lied című művével nyitották a programot. Felcsendültek még többek között Strauss, Bach és Chopin művei. A koncertet beszélgetés követte, ahol fiataljaink saját útjukról meséltek nekünk, a nehézségekről és örömökről, amik pályájukat kísérik. Rengeteg gyakorlás, szorgalom, kitartás, és persze tehetség jellemzi zenészeinket. Baranyi Zoltán ezekkel a szavakkal illette kapott képességüket: „Istenadta tehetség, amivel élni kell, és nem visszaélni”. A beszélgetésből kiderült, hogy mennyire komolyan veszik a muzsika iránti elköteleződésüket, és fontosnak tartják, hogy érzelmeket közvetítsenek, hiszen a zene finomítja a lelket, segíti az érzelmi intelligencia fejlődését is.

Farkas Teodóra

A hangverseny és a beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:
https://www.youtube.com/watch?v=OZWkXkOAXMA

Jezsuita Roma Szakkolégium

Információk