Kategóriák
Csütörtök este Hírek

Harmónia a természet és a társadalom között

cimlap-vizeses

Harmónia a természet és a társadalom között

Szerző: Farkas Teodóra

Klimaparadoxonok címmel tartott előadást Antal Z. László november 26-án szakkollégiumunkban. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatója 30 éven keresztül vett részt egészségszociológiai kutatásban. A mai napig a legfontosabb kérdés számára, hogy lehet-e harmónia természet és társadalom között.
Együttműködési megállapodást kötött egymással az Öko Urbana Egyesület és a Jezsuita Roma Szakkollégium, ennek keretében a ENSZ Párizsban megrendezésre kerülő 21. Klímakonferenciájához kapcsolódóan közös szemináriumsorozatot szerveznek, melynek ez az előadás is a része volt.

DSC_0089

Tudjuk, hogy a globális felmelegedés súlyos a problémát jelent az emberiség számára, amit komolyan kell venni. Mégis hogyan oldhatnánk ezt meg? Keressük a gyógyítás lehetőséget, de mégsem tudjuk orvosolni a kialakult helyzetet. Előadónk szerint ezt az ökológiai kérdést, sőt egyik ökológiai kérdést sem közelíthetjük meg csak a tudomány szemszögéből. Holisztikus szemléletre van szükség, ezért a vallás és a művészet szemszögéből is megközelíthető a dolog.
Az ökológiai gondolkodás híveként kifejtette, mennyire fontos, hogy óvjuk környezetünket. Ez történhet akár ökotudatos települések létrehozásával, vagy akár a klímaprogram segítségével, melyet mindenki a saját lakóhelyén meg tud valósítani. Következő lépés lehet a falvakba történő kiköltözés, illetve nagyobb mérföldkőnek számít az ökofalu tudatos létrehozása. Hazánk már két ilyen faluval is büszkélkedhet. Ezek egyben spirituális központnak is számítanak.
Antal Z. László könyve, mely a Klimaparadoxonok címet viseli, bemutatja, hogy az éghajlatváltozásban milyen gazdasági tényezők játszottak közre, illetve hogy mi áll a fennálló kockázatok csökkentésére irányuló kísérletek sikertelensége mögött. Könyvében a művészet is megjelenik, neves hazai költők verséből asszociál a jelenlegi helyzetre.

„Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!”
/Petőfi Sándor: Tisza/

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

Október 13-án diákbizottsági elnököt és tagokat választottunk a Jezsuita Roma Szakkollégiumban
A szakkollégiumi létünk fontos eleme az önkormányzatiság, amelyet többek között a diákbizottságon keresztül tudunk érvényre juttatni. Idén is sor került a bizottság megválasztására, mely jelöléssel kezdődött. Első körben online lehetett  jelölni. A  lista a szakkollégium hallgatóiból állt. Ha egy jelölt legalább 3 szavazatot kapott, akkor bekerült a választhatók közé. dsc_0040 Csütörtök este 3 hallgató  jutott tovább: Bogdán Mária Eszter, Oláh Zsolt és Farkas András. 20 szavazó polgárra lett bízva a döntés, hogy ki legyen az elnök. A szavazás nagyon szoros volt. Ugyanis 11 szavazatot kapott Oláh Zsolt és Farkas András is. Mivel Oláh Zsolt úgy döntött, hogy nem tudná vállalni az elnöki hivatást, így nem került sor második fordulóra. dsc_0056 dsc_0049 Végezetül, 11 szavazattal, Farkas András lett az  új diákbizottsági elnök, akinek egy szemeszterre szól a mandátuma. Valamint Bogdán Mária Eszter és Oláh Zsolt a Diákbizottság tagjai. Az új tagoknak ünnepélyes esküt kellett tenniük, hogy vállalnak minden elhivatottságot a közösség érdekében. Reméljük, hogy ötleteikkel felpezsdítik a kollégium közösségi életét, valamint képviselik a hallgatóságot, az érdekeinket.

            Ignácz Valentina

Kategóriák
Csütörtök este Hírek

“See to see is to believe”

cimlap-vizeses

“See to see is to believe”

A JRSZ csütörtök esti fórumának vendége 2015. november 12-én Ian Mor Izrael Állam magyarországi nagykövete volt, aki lendületes előadásában az Ígéret Földjéről, valamint a nagykövetség feladatairól tartott beszámolót a szakkollégistáknak.

DSC_1554

2015. 11. 13-án a Jezsuita Roma Szakkollégium vendége Ian Mor Izrael állam magyarországi nagykövete volt. A nagykövet érkezését fontos biztonsági előkészületek előzték meg, a kollégium minden részét leellenőrizték, csak így érkezhetett meg hozzánk a fontos diplomata.

Ian Mor angol nyelvű interaktív előadását egy a diákokhoz intézett kérdéssel kezdte, hogy mi az első gondolatunk, mikor meghalljuk az Izrael szót. A nagykövet szerint azok a negatív információk, amelyeket a médiából hallunk Izraelről, sokszor hamis tények. Ian Mor előadásából megtudhattuk, hogy Izrael politikailag Európához tartozik, az egyetlen demokrácia Közel-Keleten, és népességének 75%-a zsidó vallású. Az izraeli nagykövet elmondása szerint átérzi a cigányság helyzetét Magyarországon, hiszen több közös pont található a cigányság és a zsidó nép történetében, ilyen például a holokauszt. Fontosnak tartja, hogy megemlékezzünk ezekről a szörnyűségekről, illetve fontos, hogy a megemlékezéseken felhívjuk a figyelmet arra, hogy az antiszemitizmus egyenlő az emberi butasággal. A nagykövet óva intett minket az elítélő szavaktól, hiszen a szavakkal való bántás, a gyűlölködés, a romák, a zsidók és a melegek elleni propagandák a végén tettlegességhez vezetnek. Ian Mor a legfontosabb nagykövetségi feladatai közé sorolta a béke hirdetését mindenki között.

A nagykövet számára zsidónak lenni annyit jelent, hogy megtartja az ünnepeket, az alapvető szabályokat, és ápolja a zsidó kultúrát. Szerinte minden embernek életében egyszer el kell látogatni Izraelbe, hiszen fontos, hogy valójában megismerkedjünk a zsidó kultúrával, és csak azt higgyük el, amit a szemünkkel látunk, hiszen ez egy olyan hely, amely mindenkit befogad, és azért ilyen erős ország, mert igaz hívők lakják, akik hiszik, hogy békével lehet elérni mindent az életben.

DSC_1613

Ezúton is köszönjük Ian Mor Izrael Állam nagykövetének, hogy megtisztelte szakkollégiumunkat látogatásával és nagyszerű előadásával!

Szénási Réka

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

Kategóriák
Hírek

Együttműködési megállapodás az Öko Urbana Egyesület és a Jezsuita Roma Szakkollégium között

cimlap-vizeses

Együttműködési megállapodás az Öko Urbana Egyesület és a Jezsuita Roma Szakkollégium között

Együttműködési megállapodást kötött egymással az Öko Urbana Egyesület és a Jezsuita Roma Szakkollégium 2015. november 11-én, Budapesten.

Az együttműködés keretében a felek megállapodtak abban, hogy a 2015. november 30. és december 11. között Párizsban megrendezésre kerülő ENSZ 21. Klímakonferenciához kapcsolódóan közös szemináriumsorozatot szerveznek az Öko Urbana Egyesület és a Jezsuita Roma Szakkollégium fiataljai részére.

Minden nemzedék közös felelőssége, hogy cselekvésre ösztönözze a klímacsúcson résztvevő államok vezetőit.

A Párizsi Klímakonferencia kiemelt célja egy olyan egyezmény megkötése, ami a globális felmelegedés folyamatának megállítása érdekében az egyezményt aláíró államok részére kötelező vállalásokat ír elő.

ÖKO

Az együttműködés további célja Ferenc pápa 2015. június 18-án közzétett Laudato si” kezdetű teremtésvédelmi enciklikájának megismertetése mindazokkal, akik szeretnének ismereteket szerezni a természeti környezettel kapcsolatos gyakorlati és etikai kérdésekről.

Forrás: www.okourbana.hu

Kategóriák
Eseményeink Hírek Közösségi programok

“Szeretnék magyar képzőművész lenni”

cimlap-vizeses

“Szeretnék magyar képzőművész lenni”

Vendégünk Kállai András, témánk a romák kulturális reprezentációja.

2015. november 6-án csütörtök esti előadó vendégünkként érkezett Kállai András festőművész, végzettségét illetően szobrászművész. Fő témánk volt a romák kulturális reprezentációja, azaz a romák ábrázolásmódja a képzőművészetben. Hogyan mutatnak be minket a társadalomnak, ha tetszik, ha nem?

DSC_1439

Kállai András fiatal magyar és emellett cigány képzőművész romungró zenész családból származik és már 20 éve ezzel foglalkozik. Előadása számomra nagyon érdekes volt, és ő maga is igyekezte felkelteni illetve mindvégig fenntartani érdeklődésünket. Elmondta, hogy ne úgy tekintsünk a képzőművészetre, mint egy zárt egységre, mert egy nagyon komplex művészettel van dolgunk, ahol minden mindennel összefügg, mint az életben.

Bíztatott minket arra, hogy járjunk nyitott szemmel, figyeljünk a részletekre, a kapcsolatokra, és lássuk meg az összefüggést az életben. Művészként egy nagyon nyitott szellemiségű ember, aki el tud rugaszkodni a hétköznapi léttől, ezért szeretné, ha ő maga sem lenne beskatulyázva a cigányságába. Szavaival élve „önmagunkat szegregáljuk”, ha folyamatosan azzal vagyunk elfoglalva, milyen származással születtünk. A művész úr, ahogy sok más társa is, arra törekszik, hogy ne csak a cigányságával tudjon érvényesülni, ugyanis is ő magyar származású is, és szeretne magyar képzőművész lenni.

Előadásában hallhattunk a roma emancipációs törekvésekről, roma sztereotípiákról-látásról és láttatásról, és arról, hogy egyáltalán létezik-e cigány képzőművészet. Utóbbira a válasz, mint kiderült az, hogy nem létezik kifejezetten cigány képzőművészet, nagyon sok cigány által festett képpel vonható párhuzam egy korábban már megfestett festménnyel, amelynek alkotója nem is volt cigány származású.

Látás és láttatás; hogy látnak minket, romákat a művészek? Régebben a cigányok nagy hatással voltak a képzőművészekre, ugyanis egzotikus vadállatokként tekintettek rájuk, és sokszor szexuális jelenetekben festették meg őket. Napjainkban általában negatív képzetekkel társítva mutatják be őket, szegénység, éhség, nyomor közepette. Sajnos ennek a folyamatnak mi rendkívül ki vagyunk szolgáltatva, és nem igazán tehetünk az ellen, hogy mások milyen képet akarnak látni vagy láttatnak rólunk.

Az előadás után egy barátságos beszélgetés vette kezdetét, láthattunk művész úr alkotásait, melyeket a Barbi baba, mint gyermeki játékszer ihletett meg, a videóját, melyben Budapest híres neves helyeit pecsételi meg vérző ujjával, és beszélgettünk Péli Tamás munkásságáról is.

Köszönjük szépen az előadást Kállai Andrásnak!

Kőszegi Dóra

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

Kategóriák
Csütörtök este Hírek

“Európába a cigányok a Hodászi úton juthatnak”

cimlap-vizeses

“Európába a cigányok a Hodászi úton juthatnak”

A JRSZ és az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének közös beszélgetéssorozatának 2015. november 5-i témája a “Hodászi-modell” volt, amelyet a Hodászi Görög Katolikus Cigány Egyházközség volt parókusa, Gelsei Gábor mutatott be a szakkollégisták és az érdeklődők számára.

2015. november 5-én a Jezsuita Roma Szakkollégium csütörtök esti vendége az Ópályi Görög Katolikus Egyházközség jelenlegi és Hodász község volt parókusa, Gelsei Gábor, az est témája pedig a példaértékű “Hodászi-modell” volt. Hodász egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis település, népessége 3500 fő, ebből körülbelül 2000-en cigány származásúak, akik többségben az oláh cigány közösség tagjai.

DSC_2491

Hodász a roma pasztorációjáról vált ismertté – kezdte bevezetőjét Gelsei Gábor, akit “rasajnak” (pap) szólítanak a helyiek. Véleménye szerint fontos megemlíteni Sólya Miklós katolikus lelkész nevét, aki szabadidejét áldozta fel arra, hogy eljárjon a cigánytelepre, és az ott lakókkal Istenről beszélgessen. A későbbiekben a helyi cigány lakosok Sólya Miklós segítségével kialakítottak egy kápolnát egy kis vályogházból, majd cigány nyelvre fordították a liturgiát. A kápolna mellett létrehoztak egy közösségi házat, óvodát és anyaotthont, majd egy Roma Tájház is épült.

A Görög Katolikus Cigány Egyházközség egy egyház által finanszírozott intézményrendszer, ami a romák életében fontos szerepet tölt be, viszont Gelsei Gábor hangsúlyozta, hogy politikai segítség nélkül nem működhetett volna és nem is működhetne ez a kezdeményezés. Nagyon sok erő, kitartás és akarat szükséges ehhez a munkához, saját bevallása szerint nem sokan képesek kitartani céljaik mellett a sok kudarc miatt, még egyházi emberként sem.

A parókus 1993-ban érkezett a közösségbe, egyik legfontosabb feladata a templom építésének befejezése volt, amelyet még Sólya Miklós kezdett el. Gelsei Gábor megtanulta a cigány nyelvet, így még közelebb került a közösség tagjaihoz és jó barátság alakult ki közöttük, olyannyira, hogy a mai napig szerveznek közös alkalmakat, ahol a hodászi romák és a “rasaj” együtt ünnepelhetnek és beszélgethetnek .

Ez a fajta közösségépítés, nevezhetjük akár animációnak is, a romáknak többféle segítséget nyújtott. Például olyan OKJ-s tanfolyamokat indítottak, amelyek hasznosak voltak a közösség tagjai számára, és ezáltal szerezhettek munkahelyeket. Ilyen volt többek között a betegápoló, a szociális ápoló, vagy a dajkaképzés.

A sok türelemnek, kitartásnak és a közösség tenni akarásának együttes eredményeképp ez a roma közösség elindult a fejlődés útján, felhívta magára az egész ország figyelmét és követendő példa lett mind az egyház, mind a világi segítők számára, amely a nem cigány közösséggel való békés együttélést segíti. Reméljük ez a tapasztalat Hodászt és az ország többi települését továbbra is segíteni fogja!

Szénási Réka

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg