IV. Szimpózium 2015. 05. 12.

Arra tanítom a gyerekeimet, hogy ha lopnak, meghalnak

A Jezsuita Roma Szakkollégiumban mutatták be a Válasz.hu dokumentumfilm-sorozatából készült Missziós terület című alkotást kedden. A film levetítése után panelbeszélgetés zajlott a film alkotóival, résztvevőivel és a téma szakértőivel.

„Már vörösödött a fejünk, mert nem jutott eszünkbe semmi, mire valaki közölte velünk, hogy »Hát ti egy missziós területen vagytok, csak nem vettétek észre«.” Borbás Barna, a Heti Válasz újságírója így magyarázta, hogy miként kapta címét a Válasz.hu dokumentumfilm-sorozata. Méghozzá nemcsak amiatt, mert a hitről, illetve hiányáról szól, hanem mert új jelentése is van ennek a szónak egy olyan korban, ahol kevés már a felfedezetlen terület.
Kedden aztán egy, a Jezsuita Roma Szakkollégiumban megtartott szimpóziumnak pedig már a témájául szolgált a Missziós terület. A rendezvény címében az is szerepelt, hogy modellértékű közösségépítés, ugyanis ahogy Borbás Barna – aki a bemutatót követő beszélgetések moderátora is volt – elmondta, a dokumentumfilm Keszthelyről és Sümegről is szól, de persze nem csak erről a két településről.

_DSC1557
Antal István, a szakkollégium rektora megnyitójában azt mondta, hogy a Missziós terület illeszkedik a jezsuiták erre az évre meghirdetett stratégiájába, miszerint a határokon fognak dolgozni. És ahogy a szó alatt nemcsak a fizikai, hanem a társadalmi, a lelki értelemben vett határokat értik, úgy Antal szerint ez a misszió nemcsak egyházi, hanem szakpolitikai is, amely választ adhat több kérdésre, vagy legalább sokakat eljuttathat a kérdések feltevéséig.

_DSC1559

Missziós terület
A film a keszthelyi Farkas Edit Római Katolikus Szakképző Iskolát mutatja be, megszólalnak benne az intézet tanárai, diákjai. Itt elsősorban mélyszegénységben élő fiatalok tanulnak többek között Zöldy Pál hitoktatótól, aki képzése, módszere sikerét abban látja, hogy nem „csákánnyal bányászik bennük”, csak kíváncsi rájuk. Mindeközben folyamatosan bevonja a szokásos sümegi kirándulás szervezésébe az idősebb diákokat, így a kilencedikesek már nem felnőttektől, hanem tizenegyedikesektől hallják, hogy „egyszerre eszünk – már ha mindenkinek jutott a tányérjára –, de nem beszélünk egyszerre”. Zöldy Pál szerint az a jó, ha az átadott tudás úgy épül be, „mint kalcium a csontba, hiszen így egy egyenes derekú, emelt fejű nemzedék nő majd fel”.

Hitelesség, őszinteség
Az első kérdésre persze nem kellett sokat várni, Kiss Katalin, a szakiskola igazgatója, Hofher József jezsuita szerzetes és Zöldy Pál kapta a panelbeszélgetés során. Mi van akkor, ha hatni akarunk, de nem sikerül, mert falakba ütközünk? Hofher szerint hozzá kell segíteni az embereket, hogy rájöjjenek, kik is ők, milyen értékek birtokában vannak, de ennek az örömhírnek az átadásához rá kell jönnünk, kik is vagyunk mi igazából. „Ehhez nem kell zseninek lenni, elég csak őszintének” – jelentette ki. Ennek érdekében sok családlátogatás alkalmával együtt főzött asszonyokkal, vagy épített kerítést a férfiakkal, és akkor „megnyíltak és cinkossá váltak”. Megjegyezte, hogy érdekes módon sokszor minél brutálisabb volt a háttér, annál inkább váltak „cinkosokká” a közöttük élők.
Hasonló a véleménye Zöldy Pálnak is, aki úgy fogalmazott: láthatóvá, vállalhatóvá kell válni. El kell fogadni szerinte, hogy ezek a gyerekek nem szeretnek tanulni és iskolába járni, de az ő tapasztalatai szerint ha „előbb megszeretnek téged, utána a koszinusztételt is megtanulják”.
Kiss Katalin is az őszinteséget és a hitelességet emelte ki. Önmagát például rendkívül temperamentumosnak írta le, s ügyelnie kell, mert neki kell betartatnia a szabályokat, így sokszor ő lesz a rossz zsaru. Mesélte, hogy Zöldy Pál sümegi táborában el is hangzik sokszor a gyerekek szájából: az a legjobb, hogy nincs ott az igazgató. Kiss Katalin azonban úgy fogalmazott magáról, hogy lehet, hogy rá jutott a rossz zsaru szerepe, de mindig jószívű és jólelkű, a diákok szavajárása szerint „szívlélek” oktatókat vett fel, akik „nem vallásos dumákat nyomnak”, hanem a tartalomra figyelnek.

Milyen ajándékot hoztál?

Szóba került, hogy mindez azért is nehéz, mert Zöldy Pál szavai szerint hazugságokban élünk, „zavaros vízben, ahol nem látjuk a zátonyokat”. Szerinte az a hazugság okozza a legnagyobb káoszt, hogy az élet könnyű, és minden a boldogságról szól. Ezzel szemben neki azt kell hangsúlyoznia, hogy melózni kell, ami nagyon nehéz. Ennél is keményebb feladatnak tartja, hogy arra felkészítse a diákokat, hogy senki nem várja őket, ha kikerülnek az iskolapadból. Hofher József azonban hozott egy pozitív példát: ugyan mindig azt kapja, ha szegény roma közösségekbe kerül, hogy mit hozott, milyen ajándékot, milyen ételt. Mikor közli, hogy csak prédikálni fog, csalódottak lesznek, de ez a csalódottság csak egy másodpercig tart, mert érzik a személyes szeretetet.
Kiss Katalin pedig egy olyan példát említett, amely más oldalról számít károsnak, de eredője ennek is a folyamatosan a szemünk előtt lebegő, materiális ígérethalmaz. Az igazgató szerint lelki izom vagy a Zöldy Pál által emlegetett kalcium nélkül ebből csak nihil lesz. „Az lesz az általános hangulat, hogy nekünk ez a világ elérhetetlen, ezért úrrá lesz rajtuk a nihil.” Szerinte ehhez a helyszínen kell valamit csinálni, például a cigány pedagógusok nagy segítséget nyújtanának, mert „akármennyire elfogadottak vagyunk a roma gyerekek között, mégis kívülállók maradunk”.

A legnehezebb a tisztességes élet

A rendezvényre várták Kállai Ernő társadalomkutatót, aki nem tudott eljönni, így a beszélgetés második eleme Lukács Ágnes előadásából állt, aki Misszió szociológusszemmel című előadásában azt mutatta be, hogy a felekezeti iskolák milyen többletet nyújthatnak az integráció elősegítésében, lerombolva ezzel azt a sztereotípiát, hogy az egyház oktatási intézményeiben csak a középosztály gyermekeinek elitképzése zajlik.

_DSC1635
A cigánypasztoráció kapcsán arról számolt be, hogy kutatásai szerint a megtért roma közösségekben a keresztényi életmód azzal járt például, hogy csökkent a reménytelenség érzése. Egy harminchat éves tuzséri férfi szavaival úgy lehetne mindezt összefoglalni, hogy „ami a legnehezebb, az a tisztességes élet. Apám arra tanított, hogyha nem lopok, akkor meghalok, én viszont arra tanítom, a gyerekeimet, hogy ha lopnak meghalnak.”

Forrás: http://mno.hu/belfold/arra-tanitom-a-gyerekeimet-hogy-ha-lopnak-meghalnak-1285973

 

III. Szimpózium

Időpont:  2014. december 5. 10:00-tól

Helyszín: Jezsuita Roma Szakkollégium

Szimpó (1)

[formcraft id=’2′]

 

Program:

Város-Vidék-Budapest a XXI. században

10:00 Ünnepélyes megnyitó

Antal István – Jezsuita Roma Szakkollégium, rektor

10:30 Plenáris előadások

Czibere Károly – Emberi Erőforrások Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkár

Téma: Társadalmi felzárkózás vidéken és Budapesten

11:00 Dr. Eperjes Tamás –  Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet – vidékfejlesztési igazgató, főigazgató-helyettes

Téma: Hálózatos vidékfejlesztési együttműködések

11:30 Káló Norbert – BIHMRAO Egyesület – Szendrőlád

Téma: Bhim Rao Egyesület oktatási, kulturális és foglakoztatási programjainak a bemutatás Szendrőládon

12:00 Ebéd

13:00 Plenáris előadások

A Jezsuita Roma Szakkollégium nyári kutatótábori beszámolói:

Kállai Ernő – MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – tudományos munkatárs, kutatási beszámoló – “Ahol már álmai sem lehetnek a gyerekeknek”

Antal Szabina – Bodzsásfalu egészségüggyel kapcsolatos attitűdjei.

Fehér György – Az oktatás és foglalkoztatás helyzete Bodzásfalun.

Simon Nóra – Bodzsásfalu általános és szociális állapota.

Antal István – Romapasztoráció, vallás szerepe a roma közösségekben Bodzsásfaluban.

15:00 Összegzés

„Melyik úton?” – Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium II. Szimpóziuma

2013. november 29-én megrendezésre került a Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium II. Szimpóziuma. A konferencia témája a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia volt.
A konferencia megnyitója előtt a kollégium zeneművészeti egyetemre járó hallgatói adtak koncer-tet.
A koncert után Kiss Ulrich SJ, jezsuita szerzetes köszöntötte a vendégeket, Antal István szak-kollégiumi rektor, és Farkas András Diákbizottság beszédében a szakkollégium munkáját és céljait mutatták be.
A konferencián Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben értékelte az elmúlt két év társadalmi felzárkózása területén elért eredményeket. Hangsúlyozta: fontos a romák diplomához juttatása, hogy kialakuljon az értelmiségük, jelenleg csak a 0,8 százalékuk rendelkezik diplomával. “A keresztény roma szakkollégiumok útja nagyon jó út”, a szakkollégisták pedig példát jelenthetnek a roma fiatalok számára arra, hogy fel lehet zárkózni – fogalmazott.
Az Országos Roma Önkormányzat képviseletében Dr.  Buri Edina tartott előadást az ORÖ munkájáról nevezetesen a ORÖ- Kormány keret megállapodás eredményeiről. Az önkor-mányzat szép eredményeket ért el az elmúlt években, az egyik legnagyobb sikernek a „Nő az esély” 1000 roma nő képzését lehetővé tevő képzést tartja.
A program további részében a szakmai képviselői, helyi kezdeményezések vezetői mutatták be a programjukat.
Eseményen jelen volt mások mellett Réthelyi Miklós volt nemzeti-erőforrás-miniszter, dr. Beer Miklós váci megyés püspök, valamint Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyés püspök és dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök exarchája.

 

 

I. Szimpózium

A Szabadság mítosza?! – út az egyenjogúsághoz

A Szimpózium tervezett programja:

10:00 ünnepélyes megnyitó

A szimpóziumot megnyitja az Amerikai Egyesült Államok budapesti konzulja

Ms. Meghan Moore

Köszöntőt mond – Kiss Ulrich SJ –a jezsuita roma kollégium és szakkollégium rektora

10:30 Plenáris előadások

Sztojka Attila – Emberi Erőforrások Minisztériuma – Társadalmi Felzárkózásért felelős főosztályvezető – előadása

Roma Polgárjogi alapítvány képviselőjének előadása

Osztolykán Ágnes- parlamenti képviselő – LMP- előadása

12:00 Ebéd, közben a kollégisták zenés műsora

13:00 Kerekasztal beszélgetés: Polgárjogi mozgalmak lehetőségei Magyarországon

Résztvevők:

Kállai Ernő

Rövid Márton

P. Kiss Ulrich SJ

Moderál: Antal István – JRSZ, szakmai vezető

14:30 Kávészünet

15:00 Szekció ülések a kollégisták vezetésével (párhuzamosan):

Antal Szabina: Inspirációk, toborzás

Farkas Balázs: Polgárjogi mozgalmak céljai

Fehér György: Mozgalmi eszköztár

16:00 Plenáris összegzés, zárszó