„Továbblépés” ─ Kapcsolatépítés a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó középiskolai és felsőoktatási tehetséggondozó programok között – MEGHÍVÓ szakmai workshopra

MEGHÍVÓ

Szakmai workshop a Jezsuita Roma Szakkollégiumban

 Tisztelettel meghívunk minden érdeklődőt a Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium (JRSZ) által szervezett workshopra, amellyel a közép- és felsőfokú oktatásban közös céllal működő támogató programok közötti átmenetet kívánjuk elősegíteni.

Intézményünk a középiskolai és felsőoktatási tehetséggondozási tevékenységek közötti kapcsolatok ápolásában is aktívan közreműködik. Ötéves működésünk során úgy tapasztaltuk, hogy a közoktatás területén jól működő tehetséggondozó programok diákjai egyetemre, főiskolára kerülésüket követően sokszor „talajt” vesztenek, mert a korábbi támogató közeg már nem, a felsőoktatási tehetséggondozó szolgáltatások hatása pedig még nem érvényesül. A megrendezésre kerülő workshopon az Arany János Tehetséggondozó Program és hasonló középiskolai programok felelőseivel közösen keresnénk a tehetséggondozás két oktatási szintje közötti kapcsolatok építésének lehetőségét.

IDŐPONT: 2016. NOVEMBER 10. 9:30

HELYSZÍN: JEZSUITA ROMA SZAKKOLLÉGIUM, 1191 BUDAPEST, HUNYADI U. 2.

PROGRAM:

9.30 regisztráció
10.00 Köszöntő – Sztojka Attila főosztályvezető, EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság
10.10 Roma tanulók helyzete és lehetőségei a magyar közoktatásban – dr. Kállai Ernő tanszékvezető főiskolai tanár (a JRSZ oktatója; korábbi kisebbségi ombudsman)
10.30 A tehetség útja a felsőoktatásba – Sinka Edit kutatási, elemzési és értékelési Igazgató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
10.50 Az Arany János programokban résztvevő diákok továbbtanulását segítő és gátló tényezők – Ringhofer Ervin elnök, Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség
11.10 szünet
11.40 Hátrányos helyzetű hallgatók támogatása a HÖOK mentorai által – Kiss Edina, HÖOK Mentorprogram vezetője
12.00 Roma, hátrányos helyzetű hallgatók szakkollégiumi támogatása az egyetemi városokban – Laborczi Géza a
KRSZH elnöke, Evangélikus Roma Szakkollégium igazgatója
12.20 A tehetséggondozó programok diákszemmel – Bogdán Eszter szakkollégista, az ELTE BTK hallgatója, korábbi AJTP-diák
12.40 Kérdések, hozzászólások
13.00 Ebédszünet
14.00
Szekcióülés 1. A JRSZ “HR-menedzsmentje”, a felvételi és képzési rendszer – Tóth Zoltán ügyvezető, AC Humán Tanácsadó Kft és Goda-Markó Orsolya tanulmányi vezető, JRSZ
Szekcióülés 2. A romák helyzete a magyar felsőoktatásban – Antal István rektor, szakmai vezető JRSZ

REGISZTRÁCIÓ: Kérjük, részvételi szándékát ezen űrlapon jelezze felénk 2016. november 4-ig!

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:  iroda@jrsz.hu, +36 (1) 704 8950, www.jrsz.hu

KRSZH Konferencia Debrecenben

Hivatalosan is megnyitottuk a 2016-17 tanévet, mert – ahogy a  KRSZH konferencia idei mottója mondja, „Ez a mi dolgunk”.  Büszkén mondhatjuk, hogy összeköt minket az elmúlt öt év, így már nincs te dolgod vagy én dolgom, közös feladataink vannak!

dsc_0156

A szeptember 9-11-ig tartó tanévnyitó konferenciánknak Debrecen gyönyörű városa adott otthont. A programok főként a Nagyerdő területén található egyetem egyik modern előadótermében zajlottak. A hétvégét párszáz hallgatóval együtt töltöttük el, akik az újdonsült Budapesti Református Cigány Szakkollégiumból, a Magyarországi Evangélikus Egyház Roma Szakkollégiumából, a Miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégiumból, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégiumból, a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégiumból és a Wáli István Református Cigány Szakkollégiumból érkeztek. Az évek alatt nagyonjó közösség alakult ki a kollégiumok tagjai között, mely társaság befogadó és nyitott az új hallgatók felé is.

dsc_0052

Pénteken, az érkezésünk napján megnyitottuk a hétvégét a szervező WISZ igazgatójának Mózes Áron köszöntésével, Szabó István az MRE zsinatának elnöke szavaival, majd Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök vezetésével áhítaton vettünk részt. A megnyitót folytatta Laborczi Géza a KRSZH elnöke, evangélikus lelkész, majd Debrecen városának alpolgármestere Komolay Szabolcs. Szeretetteljes fogadtatásban volt részünk mindvégig, Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár záró köszöntő szavai után az ötéves évfordulót ünnepelendő közös tortafogyasztásra invitáltak minket.


dsc_0061

Kiváltságos helyzetben érezhetjük magunkat, mert az előző évekhez hasonlóan lehetőségünk nyílt kérdéseket feltenni Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének.  Idén is barátságos, közvetlen hangulat alakult ki köztünk.

A szombati nap nagyon értékesen, eseménydúsan telt. Nekem a nyitott fórumbeszélgetések tetszettek a legjobban, amikor is aktív résztvevői lehettünk az eseménynek, illetve alumni hallgatók nyíltan, őszintén osztották meg velünk véleményüket. Ki más beszélhetne hozzánk náluk hitelesebben? A szabadságunk megélésében sem volt hiány, a szombati délutánunk gyönyörű napos időben telt, melyet ki-ki úgy hasznosított, ahogy szeretett volna, és egyben Debrecen néhány fontosabb intézményét is megismerhettük. Az est fénypontja Balázs János zongoraművész koncertje volt. Véleményem szerint mindenkire nagy hatással volt a roma művész lenyűgöző játéka.

Péntek és szombat este egyaránt nagyon jól megszervezett, ideális helyszínen vehettünk részt zenés táncos mulatságban. A közösség vállalkozóbb kedvű tagjai mindkét estét tehetséges roma zenészeknek (Ham Ko Ham) köszönhetően jó hangulatban tölthették együtt.

A vasárnap reggelnek Dr. Fekete Károly püspök, az MRE Zsinatának alelnöke vezette istentisztelet adta meg a meghitt hangulatot. Számomra szívhez szóló, őszinte igehirdetést hallhattunk, melyet a KRSZH tagjai istendicsérő dalokkal tettek még odaadóbbá. Meghallgattuk vezetőink hivatalos tanévnyitó beszédeit, ösztönző motiváló szavaikat, érezhettük azt, hogy biztos háttér áll mögöttünk.

Hálásak vagyunk minden támogatónak-szervezőnek, hogy ismét együtt nyithattuk meg a tanévet – erősíthettük közösségünket! Annyit már elárulhatunk, hogy jövőre Miskolcon találkozunk!

Kőszegi Dóra

 

Ünnepélyes KRSZH tanévnyitó Nyíregyházán

Szöveg és fotó: Veszprémi Erzsébet

Nyíregyháza – Történelem, hagyomány, emlékezet címmel rendezett konferenciát és közös tanévnyitó ünnepséget a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat számára a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium 2015. szeptember 11-13. között a Nyíregyházi Főiskola Bessenyei aulájában.

DSC_0283

A történelmi egyházak fenntartásában működő szakkollégiumok az ötödik tanévet kezdik, a már hagyománnyá vált nagyszabású, év eleji rendezvénynek most először lehettek házigazdái az evangélikusok, és meghívást kaptak a felsőoktatási intézmények által alapított roma szakkollégiumok is: a Debreceni Egyetem hajdúböszörményi karán működő Lippai Balázs Roma Szakkollégium, az egri Eszterházy Károly Roma Szakkollégium valamint a Pécsi Tudományegyetem hasonló intézménye. A három napos rendezvénynek mintegy kétszáz résztvevője volt.

Péntek
A konferencia egész gondolatköre – történelem, hagyomány, emlékezet – ott vibrál a kelet-magyarországi népi építészetet és folklórt átörökíteni hivatott sóstói Múzeumfaluban. A program megnyitásának ihletett helyszínéül választott intézményt, ahol egyébként ősi cigányputrikat is láthattak a fiatalok, Virág Ádám, az ERSZK szociológia mesterképzésben résztvevő hallgatója mutatta be a vendégeknek: a budapesti Jezsuita Roma Szakkollégium, a Miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium, és a Debrecenben működő Wáli István Református Cigány Szakkollégium, illetve az első tanévét kezdő, most induló Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium tagjainak. A vendégeket Molnár Erzsébet, az ERSZK intézményvezetője köszöntötte a fedett színben.

„Emlékezz Uram, mi történt velünk” – idézte Jeremiás siralmait az áhítatot vezető Laborczi Géza, a KRSZH elnöke, rámutatva a különbségre: a gyarló emberi memóriától eltérően a jó Isten soha nem feledkezik meg rólunk. Ennek hiánya lenne az ember legnagyobb tragédiája – mutatott rá később dr. Orosz Atanáz, a Spirituális emlékezet – roma misszió címmel tartott előadásában, hozzá téve, hogy a Szentlélek eszünkbe juttat mindent, ami a megváltásunk érdekében fontos, épp ez a spirituális emlékezet legfontosabb jellemzője. Imáinkban azok a leglényegesebb mondatok, amelyek úgy kezdődnek: „emlékezzél meg Uram…” A legelesettebbeket, rászorulókat, betegséggel, nehézséggel küzdőket ajánljuk ilyenkor Isten figyelmébe. A miskolci görögkatolikus püspök exarcha a roma misszióról szólva azt emelte ki, Isten gondoskodó szeretetét kell eljuttatni, a kapott üzenetet kell továbbadni, s a hatékonyság nem mérhető.

Este a Nyíregyházi Főiskola Bessenyei aulájában fiatal roma képzőművészek, Balogh Tibor, Borkó Marianna, Káli Horváth Kálmán és Kiss Sándor festményeiből nyílt rendkívül izgalmas és szemet gyönyörködtető kiállítás, majd a „Két Balog beszélget” című fórummal folytatódott a konferencia. Az emberi erőforrások miniszterével, Balog Zoltánnal a Miskolcon politológia szakon végzett egykori szakkollégista, Balogh Tibor beszélgetett felzárkózásról, aktuális közéleti kérdésekről.

Szombat
A reggeli áhítat szolgálatát Makkai László, a miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium igazgatója végezte, majd a cigány nyelv emlékeiről dr. Lakatos Szilvia tanársegéd, a Pécsi Tudományegyetem BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének munkatársa tartott fontos előadást. Bemutatta például azokat a nemzetközi nyelvi műhelyeket Prágától Manchesterig, amelyek a romani nyelvet kutatják, vagyis hogy nagyon sok gádzsó (nem cigány származású) nyelvész tevékenykedik, de sajnálatos módon kevés hazai roma akad, aki cigányok nyelvének ügyét választaná hivatásul. Felvázolta azt a bonyolult rendszert, amiben a lovári csak egy a számos dialektus közül, de mert a nyolcvanas években ebben a dialektusban készült az első hazai cigány nyelvkönyv, később pedig az érettségi, illetve nyelvvizsga dokumentumok, sokan azt hiszik, ez a kizárólagos roma nyelv. Magyarországon elterjedt, hogy lovári nyelvvizsgát könnyű szerezni, mert alig van „tanulnivaló”, noha írásbeliség nem volt, nyelvtana van: két nemet különböztetünk meg, a főnévnek nyolc esete van, a mellékneveknek három csoportja, elöljárók és kötőszók, gazdag szókincs… és igen nagy élmény mondjuk görög cigányokkal romani nyelven beszélgetni egy nemzetközi konferencián.

Roma népmesei hagyomány címmel tartott előadást a Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézetének intézetvezetője, az evangélikus szakkollégium romológiatanára. Dr. Jenei Terézia eloszlatta azokat a korábbi kétségeket, amelyek megkérdőjelezték a cigány mesék eredetiségét. Saját kutatásainak eredményeit összegezve a hallgatóság elé tárta a cigány mesék típusait, jellemzőit, hangsúlyozva azok fontos szerepét a hagyományok, az ismeretek átörökítésében a szóbeliség idején.

A KRSZH konferencia résztvevői láthatták először, még mielőtt az MTVA műsorára tűzte volna a Duna tv-ben Szekeres Csaba rendező-operatőr Misszió című dokumentumfilmjét. A nyáron elkészült film meghökkentő őszinteséggel tárja elénk három szakkollégista élethelyzetét, milyen közegből küszködték be magukat a felemelkedés lehetőségét nyújtó felsőoktatásba, mit jelent ténylegesen a hátrányos helyzet, miféle küzdelmeket vívnak azok a fiatalok, akiktől nem kevesebbet várunk, mint hogy értelmiségiként hidat képezzenek többség és kisebbség között. A vitát, társadalmi párbeszédet sürgető film után több fiatal is azért kereste meg a szereplőket, hogy köszönetet mondjon a bátorságukért: merték vállalni sorsukat a kamera előtt a többiekért is.

Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár-helyettes az MTVA-nál induló gyakornoki program részleteiről tájékoztatta a fiatalokat, majd a délutánt a nagyhírű nyíregyházi Sóstó Zoo megtekintésével töltötték a konferencia résztvevői.

Romakultúra és emlékezet – Balogh Kálmán cimbalomművész és Nagy István, a Karavan Familia vezetője videókkal fűszerezett előadása az indiai gyökerektől kezdve rendszerezve tárta a hallgatóság elé a különböző zenei irányzatokat, stílusokat, felvillantva a balkáni, törökországi, romániai, orosz, nyugat-európai, majd pedig a magyar sajátosságokat, bemutatva a legkiválóbb művészeket is. Majd koncert következett és cigány táncház, ahol az avatatlanokat tanították is „cigányul táncolni”.

Vasárnap
A tanévnyitó ökumenikus istentisztelet igehirdetője Fabiny Tamás, az Északi egyházkerület püspöke volt. Az Úr szelíd szolgájáról szólva (Ézs 42, 1-4.) emlékeztetett rá, azokra van szükség, akik odahajolnak a szenvedőhöz, a beteghez. A püspök annak a reményének adott hangot, hogy ezen a hétvégén sokan megélik ezt a lelkiséget, s képesek lesznek egy másik alkalommal a nehéz helyzetű diáktárshoz, családtaghoz így fordulni. A KRSZH-ban sokat kapnak a hallgatók, de sokan vannak köztük, akik adni is tudnak. Végig kell gondolni: mit adhatok a közösségemnek, mert Jézus, a szolgáló Isten erre tanít. Az életünket nem kell odaadni – hangsúlyozta Fabiny Tamás -, csak az életünkből valamennyit, mert ebben a fájdalmakkal, szenvedésekkel teli világban sokan várják azokat, akik a KRSZH-ban gazdagodtak és keresztény elkötelezettséggel képesek szolgálni a közösséget.

Az ökumenikus istentisztelet az új szakkollégisták megáldásával ért véget.

Az ezt követő ünnepi igazgatótanácsi ülésen Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár köszöntötte elsőként az új tanévet. Az államtitkár szerint a szakkollégiumon belül “folyik a munka, az állványok állnak”, de minden közreműködőnek – a kollégiumnak, a minisztériumnak, egyházaknak és a hallgatóknak is – meg kell tudniuk válaszolni, mi épül pontosan az állványok mögött. “Az is fontos, hogy a fő alkotóelemeket, a szakmát, a roma kultúrát és öntudatot, közösséget és kereszténységet tudjuk-e mérlegre tenni, mi a célunk ezekkel és mire helyezzük a hangsúlyt” – mondta Czibere Károly.

A fenntartók képviseletében is Fabiny Tamás kapott elsőként szót, tudva azt, hogy a Németországi Protestáns Egyház delegációjával tervezett találkozójára kell indulnia Röszkére, majd köszöntőt mondott Forrai Tamás a Jezsuita rend tartományfőnöke, Seszták István érseki főhelynök. Dr. Fekete Károlynak, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének köszöntését Mózes Áron, a debreceni Wáli István szakkollégium igazgatója tolmácsolta és köszöntötte az ünnepi közgyűlést prof. dr. Zakar Péter, a szegedi Gál Ferenc Főiskola dékánja is. A köszöntések sorát az esemény egyik legfontosabb támogatója, Fixl Renáta, a Hanns Seidel Alapítvány magyarországi irodavezetője, dr. Kiss Ferenc, a Nyíregyházi Főiskola megbízott rektora folytatta és Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés elnöke zárta. A köszöntések között szegedi és budapesti diákok ének szolgálata gyönyörködtette az egybegyűlteket.

A háromnapos nyíregyházi rendezvényen ülésezett a KRSZH elnöksége, így azzal a hírrel tértek haza a résztvevők, hogy jövő ilyenkor Debrecenben a reformátusok rendezik a konferenciát.

Az MTI tudósítása:

Czibere Károly: az együttélésben vagyunk érdekeltek a romákkal
Az egymás mellett élés helyett az együttélésben vagyunk érdekeltek a romákkal, „mi egy jövőben gondolkodunk” – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) tanévnyitóján vasárnap Nyíregyházán.

Czibere Károly a főiskolán megtartott ünnepségen Péter apostol levelét idézve a születésre, a növekedésre és a szülésre hívta fel a megjelent hallgatók figyelmét. Mint mondta, a szakkollégium létrehozása is egyfajta születés, az “életre hívás volt, a hallgatóknak ennek értelméről és az önmaguk elé állított kihívásról is el kell gondolkozniuk.

Az államtitkár szerint a születés mellett ugyanilyen fontos az eszmei gyarapodás is. A hallgatókhoz szólva figyelmeztetett, hogy ez csak úgy lehetséges, ha mindennap feltöltekeznek „az életet adó forrással”, azaz azzal az eszmével és a mozgalommal, amely a KRSZH létrehozásához kötődik.

A másik ember felé történő megnyílás fontosságát hangsúlyozva Czibere Károly azt mondta, a megkapott tudást tovább kell adni – ebben segít a roma szakkollégium intézménye.

Az államtitkár szerint a szakkollégiumon belül „folyik a munka, az állványok állnak”, de minden közreműködőnek – a kollégiumnak, a minisztériumnak,egyházaknak és a hallgatóknak is – meg kell tudniuk válaszolni, mi épül pontosan az állványok mögött. „Az is fontos, hogy a fő alkotóelemeket, a szakmát, a roma kultúrát és öntudatot, közösséget és kereszténységet tudjuk-e mérlegre tenni, mi a célunk ezekkel és mire helyezzük a hangsúlyt” – mondta Czibere Károly.

Ha ilyen értelemben előre lehet lépni, akkor félre lehet tenni az áthallásokat, a rosszindulatot, „akkor nem fogjuk összekeverni a migránsokat a romákkal” – hangsúlyozta az államtitkár.

Az ökumenikus istentisztelettel egybekötött tanévnyitón igét hirdetett Fabiny Tamás evangélikus püspök, a tanévnyitót követően igazgatótanácsi ülést tartott a szakkollégium vezetése.

A rendezvényen a KRSZH tagintézményeinek több mint száz hallgatója vett részt, közük a budapesti Jezsuita Roma Szakkollégium, a debreceni a Wáli István Református Cigány Szakkollégium, a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium, a Miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium, valamint a szegedi roma szakkollégium hallgatói. Az eseményre meghívást kaptak a pécsi, az egri és a hajdúböszörményi felsőoktatási intézményben működő roma szakkollégiumok is.

 Rovat: Aktuális

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

emet_logo_szines (1)

emmi_logo

ntp_72_rgb

III. Szimpózium 2014. 12. 05.

Roma egyetemisták kutatták egy romák lakta kistelepülés helyzetét.

 

104182_antal_szabina_eloadasa_a_jezsuita_roma_szakkollegium_szimpoziuman

Pénteken tartotta harmadik szimpóziumát Kispesten a Jezsuita Roma Szakkollégium, ahol az intézmény diákjai saját, egy borsodi kistelepülésen végzett kutatásukat ismertették.
A budapesti Jezsuita Roma Szakkollégium harmadik alkalommal szervezte meg szimpóziumát, ezúttal Város–Vidék–Budapest a XXI. században címmel. A rendezvényt december 5-én, pénteken a kollégium kispesti épületében tartották meg. A szimpóziumot Antal István, a Jezsuita Roma Szakkollégium rektora nyitotta meg, majd Czibere Károly, Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára és Eperjes Tamás, vidékfejlesztési igazgató, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet főigazgató-helyettese tartott előadást a délelőtt folyamán.

Délután – a szimpóziumok történetében először – a szakkollégisták saját kutatásukat mutathatták be a vendégeknek Dr. Kállai Ernő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem társadalomkutatója vezetésével. A szakkollégisták egy vidéki terepkutatáson vettek részt a nyár folyamán egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis településen, ahol többségükben romák élnek (a megkérdezettek beazonosíthatatlansága, személyes adataik védelme érdekében a települést a kutatásban Bodzásfalunak nevezték el). A terepmunkát egy féléves előkészítő kurzus előzte meg a kollégiumban, ahol a diákok megismerkedtek az alapvető kvantitatív és kvalitatív módszerekkel és ezek gyakorlatával. A felmérést június 16. és 19. között, Kállai és Antal felügyelete mellett készítette négy hallgató: Antal Szabina, Semmelweis Orvostudományi Egyetem szülész szakirányos hallgatója; Fehér György, a Zsigmond Király Főiskola szociológus-hallgatója; Simon Nóra, aki a Károli Gáspár Református Egyetemen szociális munkásnak tanul; illetve Gólya Márton, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem cimbalom szakos hallgatója.

A délutáni szekciót nyitó beszédében Kállai elmondta, hogy összesen 21 interjút készítettek a falu meghatározó személyiségeivel (polgármester, alpolgármester, orvos, helyi pap stb.) a három nap alatt. A helyi feladatok elvégzése után megbeszélték a felmerülő problémákat és folyamatosan formázták kutatási tervüket. Az interjúkat írásban rögzítették, és egy-egy téma köré csoportosítva esettanulmányokat hoztak létre. Kállai vázolta a magyarországi cigányság lakhatási helyzetét, miszerint nagyobb hányaduk még mindig falvakban él. Az 1945 előtti időszakban a települések peremén, vagy attól távol, zárt közösségekben éltek. Az ’56-ot követő iparosodás után megindult a strukturálódás, az ingázás és a falvak átrendeződtek. A ’80-as években stagnált a helyzet, majd a falvakból elköltöző nem cigány lakosság helyén megjelent a cigányság. Úgynevezett homogén osztályok jöttek létre, és elindult a szegregációs folyamat.

A kutatott falu jellemzőit végül a hallgatók mutatták be. Simon Nóra Bodzásfalu általános és szociális állapotáról beszélt: a faluban alig van munkalehetőség, akik dolgoznak, 49 ezer forintból, a többiek a 22.800 Ft-os szociális segélyből élnek. A községben az egy főre eső havi jövedelem nem éri el a létfenntartáshoz szükséges összeget, melynek következtében rossz szociális körülmények között tudják csak fenntartani a családot.

Fehér György az esélyegyenlőségről beszélt. Szerinte mindenkinek egyforma lehetőségeket kellene biztosítani, hogy munkához jusson, és az a legnagyobb hiba, hogy a gyermekek rossz mintát látnak otthon. Legnagyobb álmuk, hogy „napszámosak legyenek”, ha felnőnek – ezt az egyik kislány mondta neki. Fehér szerint hiányzik a gyerekekből az akarat, a motiváció, illetve álmodni sem mernek már gyerekként sem.

Antal Szabina Bodzásfalu egészségügyi helyzetét vázolta: a községben több generáció is él együtt, viszonylag rossz körülmények között, amely súlyos egészségügyi problémákhoz vezetnek. A bodzásfalviak táplálkozása sem megfelelő, rossz minőségű, olcsó, szénhidrátban dús ételeket fogyasztanak inkább, illetve kevés rostot visznek be szervezetükbe. Gyakoriak a szervi, szív-és érrendszeri betegségek. A szenvedélybetegségekről is esett szó: kiderült, hogy Bodzásban nincs kocsma, így rendszeres alkoholfogyasztás sem, a dohányzás viszont ebben a kis faluban is óriási problémát jelent, 90%-ban ez okozza a légúti megbetegedéseket is. A legnagyobb probléma a kistérségeknek az úgynevezett földrajzi hátrány. A faluban egy orvos van, akinek kevés ideje jut egy-egy betegre, hiszen meghatározott rendelési időben lehet őt megtalálni. Gyógyszertár, iskola, kórház mind a falutól körülbelül 30 kilométerre található meg. A falu nagyon alacsony színvonalú oktatással és infrastruktúrával rendelkezik.

Az előadásokat összegezve Kállai néhány javaslatot is tett a probléma lehetséges megoldásaira. Szerinte a reorganizációra már nincs esély, de az oktatás extrém mértékű megerősítése révén, „példaértékű emberek” nevelésével, valamint az egyház közösségfejlesztő erejével lehetőség nyílna a közösségépítésre. A délutáni szekciót a rektor zárta, aki elmondta, hogy „van mit javítani a helyzeten”: kutatóként, vezetőként felelősséget kell vállalnunk, de nemcsak a magánszemélyeknek, hanem a civil szervezeteknek, az egyházaknak és az államnak is óriási felelősségvállalással kell munkájukat végezni.

Az elődadókat a kutatás során szerzett személyes élményeikről, tapasztalatukról kérdezve Fehér elmondta, hogy nagyon élvezte a munkát, igaz, ő már vett részt ilyenfajta terepkutatáson. Véleménye szerint nagyon jó lehetőségek ezek arra, hogy jobban megismerkedjünk a társadalom problémáival, és szembesüljünk azok súlyával. A közösen végzett munka pedig segít, hogy együtt gondolkodhassunk egy-egy témáról, és megoldásokat találjunk azokra.

Írta: Balogh Krisztina

forrás: http://mandiner.hu/cikk/20141208_roma_egyetemistak_kutattak_egy_romak_lakta_kistelepulesen

V. KRSZH találkozó Szegeden

A Keresztény Roma Szakkollégiumok Hálózatának ötödik találkozóját idén 2014. szeptember 26-28. között „Elsősorban rajtad múlik” címmel rendezték meg Szegeden. A konferencia helyszíneit a szegedi Novotel Hotel és a Gál Ferenc Főiskola biztosította a résztvevők számára. 

Csoportkép

A KRSZH 2011-ben indult el, hogy a fiatal, értelmiségi pályára lépő cigány egyetemistáknak lakhatást, anyagi támogatást és képzési lehetőségeket biztosítson. Hálózatunknak kezdetben mintegy száz hallgatója volt, ehhez képest tavaly ősztől már több mint 170 hallgató hálózattag. A szakkollégiumok további célja még, hogy a hallgatók cigány identitását megőrizzék, keresztény szellemben nevelkedjenek, sokoldalúakká és nyitottak legyenek a fejlődésre és keresztény közösségek képviseletére.

A konferencia megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, elmondta, hogy a találkozás lehetőséget teremt az őszinte beszédre, egymás meghallgatására és a közös gondolkodásra. Mint minden társadalomnak, Magyarországnak is szüksége van olyan értelmiségiekre, akik saját világukról hitelesen tudnak beszélni, ezért a miniszter, Vályi Nagy Ervin, teológus szavaival arra kért minket, hogy váljunk „a magyar-roma világ szeizmográfjává”, és jelezzük azt, hogy jó vagy rossz irányba fordulnak a dolgok. Ezen kívül az egyén felelősségére és a közösségi szellem fontosságára is felhívta figyelmünket. (forrás: balogzoltan.hu)

A megnyitó után a roma holokauszt (Porajmos) hetvenedik évfordulója alkalmából a Khamoro Budapest Band és a Jezsuita Roma Szakkollégium közös együttműködéséből megszületett az O Zibano (A vonat) című táncdrámát nézhettük meg. Az előadás után a miniszter bemutatta Reinhard Florian Hazavágytam, Kelet-Poroszországba! (Hogyan élte túl a népirtást egy német szintó?) című könyvét. A megnyitó után a Khamoro Budapest Band szolgáltatta a jó kedvhez szükséges zenét.

Másnap reggel a Gál Ferenc Főiskola Klebersberg termében halhattuk többek között Balog Zoltán, miniszter, Farkas Flórián, ORÖ elnök, Makkai László, a KRSZH elnökének beszédét. Délután kiscsoportos fakultatív városnézésre invitáltak minket, majd este a dómban egy komoly zenei koncertet hallgathattunk meg. A koncert után a JRSZ zenészei örömzenével szórakoztatták a táncolni vágyókat. Vasárnap „Kérdezd a minisztert” címmel párbeszédre hívott minket Balog Zoltán miniszter úr. A párbeszédet Farkas András, a Jezsuita Roma Szakkollégium szakkollégistája vezette le. A párbeszéddel véget ért az ötödik alkalommal megrendezett KRSZH konferencia.

A KRSZH találkozókat, mi kollégisták is nagyon fontosnak tartjuk, hiszen ez egy olyan alkalom, amikor mind az öt szakkollégium együtt lehet. Ilyenkor ismerhetjük meg a szakkollégiumok működését és egymást is egy kicsit jobban. A konferenciák alkalmasak, hogy meginduljon az egymás közötti párbeszéd és kapcsolatokat építsünk ki a jövőre nézve. Köszönetet szeretnénk mondani a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium tagjainak és vezetőinek, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy idén újra megrendezték a KRSZH őszi konferenciáját.

Balogh Krisztina

JRSZ

“Légy példa!” – KRSZH konferencia 2014. 05. 10-11.

 

DSC00072

 

“Légy példa!”

 

A 2013/2014-es tanév tavaszi Keresztény Roma Szakkollégium Hálózat (KRSZH) konferenciájának, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezett közösen a Hanns Seidel Alapítvánnyal, ez volt a mottója! Legyünk példák, de ne csak egyszerűen példák, hanem legyünk jó példák a társadalomnak!

Jó példának lenni nehéz és felelősségteljes feladat. A konferencián több példamutató emberrel ismerkedhettünk meg, többek között Lázár Melinda, bokszolóval, Pisont István, szövetségi edzővel és a Kossuth-díjas, roma származású festőművésszel, Szentandrássy Istvánnal.
A KRSZH hétvége nyitóprogramja a Jezsuita Roma Szakkollégiumban (JRSZ) 2014. május 9-én megrendezett Hagyományőrző Roma nap volt. Célunk a roma kultúra bemutatás, ápolása és egyben tiszteletben tartása volt. Szombat délelőtt 10 órakor folytatódott a program, amikor is közösen átmentünk a budai Bara Hotelbe. A megnyitón hallhattuk Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások miniszterét, Kovács Zoltán, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárt, Forrai Tamás, a jezsuiták magyarországi rendtartományának tartományfőnökét, és nem utolsó sorban Martin Axmannt, a Hanns Seidel Alapítványtól. A délutáni fakultatív program után pedig a Romengo együttes zenélt nekünk. Vasárnap közös beszélgetésre volt lehetőségünk, „Kérdezd a minisztert” címmel, hiszen „a fontos kérdések megválaszolásához és a konstruktív párbeszéd kialakulásához személyes jelenlét, találkozás szükséges. A közös gondolkodás segít abban, hogy jobban megértsük a másikat, ráadásul így mi magunk is újabb és újabb tapasztalatokkal gazdagodhatunk.” – olvashatjuk Balog Zoltán Facebook-oldalán. Az ebéd után a Cigánykerék – Roma Értékek Kulturális Fesztivál budapesti programsorozatán vettünk részt, mely az Akvárium Klubban került megrendezésre. Az esti gálaműsoron fellépett mások a 100 Tagú Cigányzenekar. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon idén bemutatott első roma sorsjáték, a humorban, misztikumban bővelkedő Somnakaj egy-egy részletét is láthattuk színpadon.
Az évről évre megrendezett KRSZH találkozók célja az, hogy együtt legyünk, közösen gondolkodjunk, és együttes erővel próbáljunk a felmerülő kérdésekre válaszokat, és megoldásokat találni. Ez a nagyszabású rendezvény teszi lehetővé, hogy még jobban megismerjük egymást, ötleteljünk és megtaláljuk a problémákra a megfelelő megoldást. Ezúton szeretnénk megköszönni a szervezőknek és mindenkinek, aki hozzájárult, hogy egy újabb KRSZH konferencia megrendezésre kerüljön.
A hétvége utáni elmélkedés…

DJANGO REINHARDT – Az európai dzsessz egyik megalapítója

Jean-Baptiste Reinhardt egy roma komikusból és zenészekből álló vándortársulat egyik lakókocsijában született 1910. január 23-án Belgiumban. Cigány “beceneve” a Django, később így ismerte meg a világ, mint az európai dzsessz egyik megteremtőjét.
Tizennyolc éves korában súlyos tragédia érte. Egy szerencsétlen véletlen miatt kigyulladt és leégett a lakókocsijuk. Ő és akkori felesége kimenekültek, de Django jobb oldala teljesen megégett, lábát amputálni is akarták, de nem egyezett bele. Ugyancsak megsült a bal keze is, kisujját és gyűrűsujját nem tudta többé mozgatni. Egy szanatóriumba kerülve ismét elkezdett gitározni, és kifejlesztett egy olyan játékmódot, amellyel a sérülése ellenére is virtuózan tudott játszani.
Tehetségének és akaraterejének köszönhetően megalkotta az amerikai eredetű dzessz zene egyik európai változatát. (Glinda – Roma Gyermek és Ifjúsági Magazin, 10 évf., 28. szám, 22 old.)
„Egy példa az, akit tudsz követni és az, aki vezérelni tud. Motiválni tud téged! Ha valaki tőlem megkérdezné, nekem ki a példaképem, akkor Djangót tudnám elsődlegesen mondani, de rajta kívül száz meg száz “példaképet” tudnék felsorakoztatni, akiktől merítek a mindennapokban. Django és a hozzáhasonló emberek azok, akik igazán fel tudnak tölteni energiával, mert egy PÉLDAÉRTÉKŰ utat jártak végig, és ez a példaértékű út ad nekem erőt, hogy én is olyasmit alkothassak, amit az utókor értékelni fog és példaképpé válhatok ezáltal számukra! Nekem már van példaképem! És neked? NE hagyd, hogy elvesszen a tehetség, ami benned van! Engedd szabadjára a fantáziádat és keresd meg, azt amiben jó vagy! Akarj tenni, és akarj változtatni a helyzeteden. És ami még fontos, hogy soha ne elégedj meg azzal, amid van. Mert az örökös vágyakozás az, ami előre visz téged.” (Balogh Krisztina)

Roma stratégiák konferencia az A38-as hajón

A Republikon Intézet – közösen az Ars Longa Művészeti Egyesülettel – szakmai konferenciát szervezett a romakérdés, hátrányos helyzet és kitörési stratégiák témában az A38 Rendezvényhajón, 2013. október 25-én. Mi is részt vettünk ezen a jeles eseményen.

A regisztrációt követően Tóth Csaba, Republikon Intézet stratégiai igazgatója, köszöntőjét hallhattuk. Ezután „Roma-kérdés és hátrányos helyzet a politikában”, kerekasztal beszélgetéssel folytatódott a program. A konferencia első szekciójában kormánypárti és ellenzéki politikusok vitáztak a romastratégia és az integráció kérdéseiről. A kormány munkáját Kovács Zoltán mutatta be, az ellenzék oldaláról Osztolykán Ágnes az LMP politikusa, Juhász Péter az Együtt –PM-től, Hiller István az MSZP-t képviselte, Niedermüller Péter a Demokratikus Koalició alelnöke mondta el véleményét a romákat érintő intézkedésekről.

A rövid szünet után, a második szekcióban, újabb kerekasztal beszélgetés következett „Integráció a gyakorlatban” címmel. A terepen dolgozó civileké volt a főszerep. A beszélgetés résztvevői között kollégiumunkat képviselte Szénási Réka, aki elmondta, hogy csak közös erővel és akarattal tudjuk megoldani a ránk háruló problémákat. Szerinte nekünk, roma értelmiségieknek, kell majd utat mutatni a fiatalabb generációknak és mi fogjuk ezeket a stratégiákat valamilyen formában eljuttatni az érintettekhez. Emellett kiemelte az oktatás az identitás megőrzésének fontosságát.

A harmadik szekcióban kutatók mutatták és vázolták fel a Roma-kérdést. Köztük Bernát Anikó, a TÁRKI munkatársa, „A cigánysággal és a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök” címmel tartott prezentációt. Juhász Attila, Political Capital munkatársa, aki a romaellenességet és az antiszemitizmus változó formáiról tartott előadást.

Képek az eseményről ITT ELÉRHETŐEK.

 

Balogh Krisztina