Asszertívan kommunikálni, vagy agresszívan manipulálni?

Egy napos élményközpontú, gyakorlatorientált asszertív kommunikációs tréninget szervezett a Jezsuita Roma Szakkollégium 2017. április 9-én a Hanns Seidel Alapítvánnyal együttműködve. A képzést Milus Mariann kommunikációban és személyiségfejlesztésben jártas szakember tartotta. Már találkozhattunk vele egy márciusi közösségi esten. Ez a tréning minden egyetemi hallgató számára rendkívül hasznos.

Sokunkban felmerült a kérdés, hogy mi az asszertív kommunikálás? Mire való? Minek jó ez nekünk? Nos a válasz a következő: Az asszertív viselkedés olyan önérvényesítő magatartás, melynek során képes vagy kifejezni érzéseidet, gondolataidat, érvényesíteni jogaidat és ezáltal elérni céljaidat úgy, hogy eközben figyelembe veszed mások érzéseit, gondolatait, érdekeit és jogait.

Az előadás két szálon futott, az egyik az elméleti, amely révén elsajátítottuk a kommunikáció jellegzetességeit, sajátosságait, valamint egy gyakorlati részből, ahol improvizált, fiktív és játékos szituációs feladatok során megtapasztalhattuk a helyes, magabiztos kommunikáció lényegét.

 

A nap végére már egész jól felismertük az eddigi megnyilvánulásainkban a hibákat, mi az, amin még javítanunk kell, amiben fejlődnünk kell. Nem túlzok ezzel, hisz saját magam is tapasztalom, hogy egyetemi prezentálásaim során határozottabb kiállással tartom meg az előadásaimat, és a többi résztvevő szakkollégistától is hasonló visszajelzések érkeztek. Bátran mondhatom, hogy a tréning  asszertívebb csapattá kovácsolt minket.

Orsós Zoltán

Romungró a javából

A 2016. november 17-i közösségi esten ellátogatott hozzánk Romano Rácz Sándor. Megosztotta velünk az életútjának fontosabb történéseit, mely igen csak élményekkel teli, és amelyet meg is írt a Cigány sor című szociográfiájában.Volt író, egyetemi oktató, politikus, zenész, mérnök, kőműves, gyári munkás. Elmesélte, hogy fiatal korában szülőhelyén, Nógrád megyében, milyenek voltak a romungró (magyar cigány) közösségek, melyek szinte egyedül őrizték még hagyományaikat és nyelvüket. Pozitív élményként maradt meg számára, hogy a cigányok és nem cigányok milyen harmonikusan éltek egymás mellett, annyira, hogy még a nem cigányok is megtanulták a cigány nyelvet.

dsc_0040

A tanár úr továbbá mesélt iskolai éveiről. Megjárt egy katonai középiskolát, melyet az ’56-os események miatt kellett abbahagynia. Utána elvégezte a kőműves szakmát, majd felekerült Budapestre, ahol dolgozott, és mellette a műszaki főiskolán tanult tovább. Ezekben az években elszakadt otthoni közösségétől. Majd régi nagy vágya teljesült, ugyanis zenész, pontosabban bőgős lett. Ennek köszönhetően beléphetett a pesti muzsikus cigányok közösségébe (ebben szerepet játszott első házassága is), mely visszafordította asszimilációs pályáját, és végleg megerősítette cigány identitását. Nagyon boldogan tekintett vissza erre az időszakra, mely nem tartott sokáig, ugyanis következett a kávéházi cigány zene válsága, mely azóta is tart.

dsc_0009

A rendszerváltáshoz ő is nagy reményeket fűzött, de elmondása szerint csalódnia kellett, ugyanis a romák helyzete nem hogy javult, de még rosszabbá vált. Elmondta, hogy rövid ideig bekapcsolódott a politikába, majd a roma közéletbe isa, ugyanis dolgozott a Phralipe, majd a Magyarországi Roma Parlament szervezetekben.

dsc_0057

1992-től 2004-ig az ELTE Neveléstudományi Tanszékén vezetett egy cigánypedagógiai szakcsoportot, közben újra megnősült, és megírta a Kárpáti cigány-magyar szótár és nyelvtan című művét, melynek elkészítését a kötelességének érezte.Azóta a romákat érintő fontos társadalmi témákkal foglalkozik, melyekről publikálni szokott. Azt is elmondta, hogy most fog majd megjelenni két új műve is.

Nagyon felemelő érzés volt számunkra, hogy egy ilyen ember jött el hozzánk, és mesélt magáról, és így lényegesen többet tudhattunk meg a cigányságról és a cigány értelmiség. szerepéről.

Oláh Zsolt

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-A-M-16-0002 kódszámú pályázata keretében valósult meg.

Cigánymesék készítői jártak nálunk

Október 7-én ellátogatott hozzánk Horváth Mária és Barta Irén a Kecskeméti Rajzfilmstúdiótól. Bemutatták nekünk az általuk 2013-ban kiadott, több díjat is besöprő Cigánymesék című sorozatot.

dsc_0089

A Magyar népmesék gyártásának befejezésével Horváth Mária rendező fejében támadt az ötlet, hogy cigány meséken keresztül mutassák meg a romani kultúra értékeit, továbbá azt, hogy a romák nemcsak zenéjükre, hanem irodalmukra és képzőművészetükre is büszkék lehetnek. A rajzfilmsorozat célja, hogy bemutassa az ország cigány lakosságának néprajzi és kultúrtörténeti hagyományait, vegyítve a mai roma művészettel. Az elkészítésbe több roma is bekapcsolódik. Az egyes epizódok zenéjét a Parno Graszt együttes tagjai szerzik, valamint a kisfilmek rajzai Orsós Teréz grafikus- és festőművész képeinek felhasználásával készülnek.

dsc_0058dsc_0093

dsc_0113

Az alkotók elmesélték a sorozat kulisszatitkait. Például, hogy milyen precíznek kell lenniük, és hogy egy kisfilm elkészítése kb. 1 évbe telt. Mutattak a filmből forgatókönyveket, képkockákat, festményeket. Közben sor került az eddig kiadott három kisfilm megtekintésére is, melyek Szécsi Magda író meséiből lettek feldolgozva, s melyeknek címei: A cigányasszony meg az ördög, Káló a cigánylegény, és Doja a cigánytündér. Az utóbbi idén első helyezést ért el a III. Nemzetközi Népismereti Filmszemlén. Az eddig elkészült 3 animációs film mellé most újabb 3 epizódot készítenek Bari Károly és Daróczi Ágnes gyűjtéseiből, melyek hamarosan bemutatásra kerülnek.

A Cigánymeséket mindenki élvezte, már nagyon várjuk a folytatást.

Oláh Zsolt

Árnyaltabb kép a migránshelyzetről

A legutóbbi, szeptember 29-i közösségi estünkön Solymoskövi Luca, a Jezsuita Menekültszolgálat szakmai vezetője látogatott el hozzánk. A szervezetet 2015-ben alapították azzal a céllal, hogy segítsenek a migrációs válság kezelésében. Ebben tapasztalatokkal, kapcsolatokkal és anyagiakkal segítségükre van a nemzetközi színtéren évtizedek óta hatékonyan, komoly szakmai háttérrel működő Jesuit Refugee Service.

Először néhány adatot, és a jelenség fő okait mutatta be előadónk. Elmondta többek között, hogy nem annyira az európai álom, mint inkább a „push” jelenség, azaz egy „kitoló rendszer” okozta az elvándorlás felerősödését számos országból. Az elmúlt év során Fóton kiskorú bevándorlókkal, Bicskén és Budapesten oltalmazotti státuszra váró vagy azt elnyert, különböző nemzetiségű fiatalokkal és felnőttekkel foglalkoztak.

Nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, ezen keresztül vélik megvalósítani az itt maradó menekültek társadalomba való beilleszkedését. Többek között tanítják nekik a magyar nyelvet, különböző ismeretterjesztő programokat szerveznek a válság megértése érdekében, de mentorprogramot is biztosítanak a számukra Budapesten. Luca személyes élményeken, menekülők sorsain, a velük való kapcsolaton keresztül próbálta nekünk átadni, hogy nem arctalan tömegről, hanem egyéni, gyakran tragikus sorsokról van szó. A szervezetnek van egy önkéntes programja is, ahová szeretettel várnak olyan embereket, akik segíteni akarnak.

Oláh Zsolt, Prokopp Katalin

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-A-M-16-0002 kódszámú pályázata keretében valósult meg.