A belgiumi kaland

A JRSZ hattagú különítménye május 11. és 14. között ellátogathatott két belga városba: Leuvenbe, és a fővárosba, Brüsszelbe. A csapat három – a tanulmányaikat az előző félévben kiválóan teljesítő – szakkollégistából, és három munkatársból állt.

Már magát az utazást is nagyon izgatottan vártuk, hiszen ketten most utaztunk először repülővel, ami óriási élmény volt számunkra. Csütörtök éjszaka el is foglaltuk a szállást Leuvenben.

Másnap a főváros, Brüsszel nevezetességeit néztük meg. Számunkra a legszebb a királyi palota és annak kertje volt. A városnézés után találkoztunk Hajdú Mártonnal, aki az Európai Bizottságnál dolgozik kommunikációs szakemberként, és már egy ideje itt él a családjával. Munkájáról, az Európai Unióról, s annak jövőjéről beszélgetett velünk.

Ezután visszamentünk Leuvenbe, s ellátogattunk a helyi magyar jezsuita fenntartású Collegium Hungaricumba, ahol egy közösségi estet tartottak, melyen a téma a közép-európai romák integrációja volt. Az est nagyon érdekesre sikeredett, és jó volt megismerkedni az itteni magyar egyetemistákkal.

 

Szombaton az egész napot a leuveni városnézésre szántuk, mely idő alatt Csonta István, a magyar kollégium igazgatója vezetésével megnéztük a gyönyörű várost. Megcsodálhattuk középkori épületeit és az egyetemét, mely méltán híres. Ellátogattunk a helyi Beginaudvarba is, mely egy mesebeli hely látnivalóját nyújtja az odalátogatóknak. Ez idő alatt a belga konyhával is megismerkedtünk. Továbbá megízleltük a szintén (nem alaptalanul) híres belga söröket és csokikat.

Vasárnap reggel a csoport fele angol nyelvű misén vett részt, majd még maradt időnk a brüsszeli városnézésünk folytatására. Este utaztunk haza.

Szerintem csapatunk egésze számára óriási élmény marad ez az utazás, mely alatt a sok móka, kacagás mellett láthattuk e két gyönyörű várost, s megismerkedhettünk kultúrájával.

Oláh Zsolt

Tavaszi félévünk tanulmányi hétvégéi

A félévünk tanulmányi hétvégéi ezúttal sem teltek tétlenül, több kurzusból is válogathattunk. Hofher József SJ a szakkollégium lelki vezetője két tantárgyat, a „Fejezetek a Jezsuita lelkiségből” és a „Bioetika” kurzust oktatta, ez utóbbit Kék Emerenciával együtt. Dr. Kállai Ernő a „Magyarország politikai rendszerébe” vezetett be minket. Ezeken kívül még három óra volt a terítéken: a Dr. Rövid Márton tartotta „Társadalomtudományi ismeretek”, Dr. D. Magyari Imre „Cigány irodalom” órája, valamint Dr. Tamási Erzsébet tanárnő „Bűnözés, devianciák és politika” című órája. Választási lehetőségünk volt bőven, csak úgy  mint mindig.

Három másik egyetemistát: Orsós Zoltán I. éves szakkollégistát, Zsigmond Kitti és Oláh Zsolt IV. éves szakkollégista társamat is megkérdeztem a tanulmányi hétvége élményeiről. Zsolt így nyilatkozott: „Ezek a kurzusok mindig felüdülést, kikapcsolódást jelentenek a számomra. Ilyenkor összegyűlnek a szakkollégisták, mely örömmel tölt el, s megmutatkozik, hogy mennyire egységes a közösség. Emellett a nagy tudású szakemberek által bővíthetem ismereteimet. Ebben a félévben Dr. Kállai Ernő ’Magyarország politikai rendszere’, illetve Hofher József atya ’Fejezetek a jezsuita lelkiség gyakorlataiból’ kurzusain veszek részt”.

Kitti számára „nagyon tartalmasan és jó hangulatban teltek a tanulmányi hétvégék ebben a félévben is”.

Zoli szerint „a tanulmányi hétvégék nagyon hasznosak, és a megszerzett tudást jól tudom kamatoztatni más területeken is, valamint nagyban hozzájárul roma identitásom megerősítésében. Két kurzuson veszek reszt, az egyik a cigány irodalom Dr. D. Magyari Imrével, ahol a cigány kultúra megismerése nagy szerepet kap. A másik Dr. Rövid Mártonnal a társadalmi ismeretek óra”.

Délelőttönként többedmagammal Dr. Kállai Ernő segítségével Magyarország politikai rendszerével ismerkedtem. Az óra sok számomra hasznos és a mindennapi életben fontos információt nyújtott. Dr. Kállai Ernő, aki jelenleg az MTA TK Kisebbségkutató Intézetében a Romakutatások Osztályát vezeti, valamint a Szegedi Tudományegyetemen tanárként dolgozik, rengeteg tapasztalatot tud velünk megosztani. A csoportunk kis létszámú, így a hangulat mindig nagyon barátságos és közvetlen volt. Úgy gondolom, hogy egyetemistaként, a történések értelmezéséhez fontos, hogy tisztában legyünk múltunkkal, politikai hátterünkkel, valamint a jelenlegi politikai rendszerünkkel. A kollégiumban a havi egy alkalommal megtartott három órás kurzusokon lehetőségünk van párbeszéd folytatására. Láthatóan mindenki figyelemmel kísérte a tanár úr szavait, sok közéleti probléma és kérdés merült fel. Napjainkban sok érdekes hírt hallhatunk, melyek foglalkoztatnak minket, és melyekről ez óra keretien belül nyíltan tudtunk beszélni. Számomra ez bizonyult az eddigi legérdekesebb és legtöbbet mondó kurzusnak.

Velem együtt Kitti is ebbe a csoportba jár. Szerinte „Dr. Kállai Ernő egyedi megvilágításban, új és izgalmas szempontokat mutatott be nekünk. Élveztem ezt az órát, mert nem egy előadás keretein belül történt, hanem a bennünk felmerülő kérdésekre is választ kaptunk”.

A Kitti által hallgatott másik kurzus Hofher József atyának az órája, ’Fejezetek a jezsuita lelkiség gyakorlatából’ címmel, melyen –  Kitti szavaival – „különböző szempontok alapján elemeztük az Istennel való közösségünket. Nagyon érdekes volt hallani az eltérő álláspontokat, véleményeket, tapasztalatokat a hitről.”

Az én délutáni kurzusom oktatója Dr. Rövid Márton, aki a „Társadalomtudományi ismeretek” című tárgyat tartja. A tanár úr szintén tapasztalattal rendelkező, elismert oktató, jelenleg a Central Europen University-n, ahol főként a roma társadalom a specializációja és az Európai Uniós ismeretek. A kurzuson nagyobb létszámmal voltunk jelen első éves szakkollégisták és másod harmad évesek egyaránt, így még jobban összekovácsolódott a csapat.  A kurzusok szintén interaktívan folytak, folyamatos párbeszédbe voltunk, sőt az alkalmakkor előadásokat tartottunk. Az órák alakulását nagymértékben határozta meg az általunk érdekelt témák és kérdések, ez számomra pozitív élmény volt. A felmerülő ismeretlen témákat, fogalmakat igyekeztünk együtt megfogalmazni, tudásunkat egyesítve. Zoli szerint a képzés „egy széleskörű rálátást ad különböző olvasmányok, tanulmányok révén arra, hogy mi, romák, hol helyezkedünk el a társadalmi életben, milyen problémákkal kell nap mint nap megküzdenünk, és hogyan próbálhatunk közösen megoldást találni.”

A megkérdezett szakkollégista társaim szavaiból is kivehető, hogy az idei félév tanulmányi hétvégéi, mint mindig kellemes környezetben, jó hangulatban és nem mellesleg sok új tanulnivalóval múltak el. Idén már csak egy utolsó kurzus hétvége áll előttünk, ahol számot adhatunk tudásunkról.

Kőszegi Dóra

A program az Európai Unió Európai Szociális Alap VEKOP-7.4.1-16-2016-00001 kódszámú pályázata keretében valósult meg.

infoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Hídverés a középiskolák felé

2017.02.15-én Balassagyarmatra utaztunk, hogy a Balassi Bálint Gimnáziumban tanuló – és egyben az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő – diákok körében népszerűsítsük a szakkollégiumot. Célunk, hogy egy „hidat” építsünk a program és a roma szakkollégiumok között, elősegítve ezzel a hátrányos helyzetű diákok tanulmányait.
A látogatás mindössze egy óráig tartott, de úgy érzem, annál jóval több és hasznosabb információt tudtunk átadni. Az előadás során Antal István rektor úr bemutatta a kollégiumot, ismertette a hallgatókkal az alappilléreinket. Mesélt sok személyes kudarcról és gátló tényezőről, melyeken át kellett esnie ahhoz, hogy most itt lehessen.

Ezután Bartal Attila a szakkollégium projektmenedzsere osztotta meg velünk a jelentkezési feltételeket, a lehetőségeket, elvárásokat. Ízelítőként egy rövid videóval készült az épületről, a közösségről, programokról, melynek láttán láthatóan mindenkinek felcsillant a szeme. Szerettük volna, ha a diákok élő példán keresztül hallhatnak arról, mi is történik a kollégiumban, és így láthatják, hogy nehéz körülmények közül is lehetséges egyetemre eljutni. Példaként elmeséltem az életutamat: a sokszor nehéz időszakokat és történeteket. Hallhattak tőlem személyes történeteket a kollégiumról, a közösségi életről. Igyekeztem minél motiválóbb lenni, bíztatni őket a továbbtanulásra, és a lehetőségekkel való élésre. A gyerekek ezután többen is személyesen jöttek oda hozzám elérhetőségért és kérdéseket feltenni. Igazán jó érzés volt.
Számomra élmény volt kiállni a diákok elé, és példaként szolgálni, mert ahogy most közülünk sokan álmukban nem gondolják, hogy eljuthatnak az egyetemig, úgy én sem hittem volna. A programsorozat folytatódni fog, célunk hogy országszerte minél több AJTP-s diák értesüljön a szakkollégiumunk adta lehetőségekről.

    Kőszegi Dóra

Továbblépés – szakmai workshop


A Jezsuita Roma Szakkollégium 2016. november 10-én rendezte meg a középiskolásoknak segítő és a felsőoktatásban résztvevő tehetséggondozó programok közötti „hídépítést” célzó szakmai workshopot. Már az előkészítés során tapasztalt érdeklődés mutatta, mennyire hiánypótló az ilyen témájú rendezvény. Intézményünk, mint egy a roma diákokat segítő felsőoktatási tehetséggondozó program, nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a szakkollégiumi lehetőségről minél több fiatal tájékozódjon. Ennélfogva nem kétséges, hogy együttműködést szeretnénk kialakítani a középiskolai tehetséggondozó programokkal. A rendezvényről az ország több pontjából is érkeztek megbecsült és szakmailag elismert résztvevők.

dsc_0007dsc_0020dsc_0011

 

 

 

 

Az eseményt Antal István rektor úr nyitotta meg, majd Sztojka Attila, az Emberi
Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője osztotta meg velünk meglátásait a roma tanulók helyzetéről. A délelőtti részben ezt követően három előadást hallgattunk meg, főként a középiskolai oktatási helyzetről. Dr. Kállai Ernő, kollégiumunk oktatója, egykori kisebbségi ombudsman a magyar közoktatás romákat érintő lehetőségeiről számolt be.

dsc_0024 dsc_0042 dsc_0056

 

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kutatási, elemzési és értékelési igazgatója, Sinka Edit felvázolta a tehetség viszontagságos útját az egyetemig-főiskoláig. A segítségnyújtásban az egyik legmeghatározóbb tényező hazánkban az Arany János Tehetséggondozó Program. Erről személyes tapasztalatokat, információkat tudhattunk meg Ringhofer Ervintől, az AJTP programgazdájától. Ezek után „továbbléptünk” a felsőoktatás területére. Felmerül a kérdés, hogy milyen segítséget kaphat egy hátrányos helyzetű egyetemista tanulmányai kezdetén. A hallgatói önkormányzatok (HÖOK) mentorprogramja éppen ebben igyekszik informális, illetve szakmai segítséget nyújtani. Kiss Edina, a kezdeményezés vezetője személyesen mondta el nekünk, milyen lehetőségek illetve problémák keresztezik ennek az útját. A workshopot vendégül látó JRSZ a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat tagja. A KRSZH elnöke, Laborczi Géza, egyben az Evangélikus Roma Szakkollégium fenntartói képviselője elmondása szerint jó úton haladunk a hálózat kiépítésében, mely további bővítéseket, illetve fejlesztéseket tervez. Mivel a nap célcsoportjai a diákok voltak, így kihagyhatatlan volt, hogy meghallgassunk egy diákot is a témában. Bogdán Eszter, első éves szakkollégistánk, korábbi AJTP-s diák mondta el, hogy mennyi mindent köszönhet a programnak, és hogy talán anélkül most nem is állhatna itt. A nap folyamán én voltam a felvezető, így magam is hozzá tudtam járulni a konferencia sikerességéhez.

dsc_0076dsc_0087A délelőtti programok lezárta után sor került az ebédre, illetve az érdeklődőknek lehetőségük volt az intézmény bejárására is. A délután két szekcióra volt osztva, melyet ki-ki szabadon választhatott. Az egyik csoport betekintést kapott a JRSZ „HR managementjébe”:  Goda-Markó Orsolya tanulmányi vezető a tanulmányi rendszert mutatta be, Tóth Zoltán tréner az Assessment Center-t, melyet a szakkollégium sikerrel alkalmaz felvételi eljárásként. Jómagam felsőoktatásban tanuló diák vagyok, így engem jobban érdekelt a másik szekció, mely ezt a témát érintette. A beszélgetést, mely nagyon kötetlenre és közvetlenre sikeredett, Antal István rektor úr vezette. A résztvevőket nagyon érdekelte a jelenlévő kollégisták véleménye egy-egy őket érintő témában.

A konferenciának délután 4 óra körül értünk a végére, mely után úgy gondolom, mindenki valamivel gazdagabban térhetett haza. Reménykedünk, hogy a workshop elindított valami pozitív folyamatot! Köszönjük szépen minden kedves résztvevőnek!

Kőszegi Dóra

a Jezsuita Roma Szakkollégium diákja

„Továbblépés” ─ Kapcsolatépítés a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó középiskolai és felsőoktatási tehetséggondozó programok között – MEGHÍVÓ szakmai workshopra

MEGHÍVÓ

Szakmai workshop a Jezsuita Roma Szakkollégiumban

 Tisztelettel meghívunk minden érdeklődőt a Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium (JRSZ) által szervezett workshopra, amellyel a közép- és felsőfokú oktatásban közös céllal működő támogató programok közötti átmenetet kívánjuk elősegíteni.

Intézményünk a középiskolai és felsőoktatási tehetséggondozási tevékenységek közötti kapcsolatok ápolásában is aktívan közreműködik. Ötéves működésünk során úgy tapasztaltuk, hogy a közoktatás területén jól működő tehetséggondozó programok diákjai egyetemre, főiskolára kerülésüket követően sokszor „talajt” vesztenek, mert a korábbi támogató közeg már nem, a felsőoktatási tehetséggondozó szolgáltatások hatása pedig még nem érvényesül. A megrendezésre kerülő workshopon az Arany János Tehetséggondozó Program és hasonló középiskolai programok felelőseivel közösen keresnénk a tehetséggondozás két oktatási szintje közötti kapcsolatok építésének lehetőségét.

IDŐPONT: 2016. NOVEMBER 10. 9:30

HELYSZÍN: JEZSUITA ROMA SZAKKOLLÉGIUM, 1191 BUDAPEST, HUNYADI U. 2.

PROGRAM:

9.30 regisztráció
10.00 Köszöntő – Sztojka Attila főosztályvezető, EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság
10.10 Roma tanulók helyzete és lehetőségei a magyar közoktatásban – dr. Kállai Ernő tanszékvezető főiskolai tanár (a JRSZ oktatója; korábbi kisebbségi ombudsman)
10.30 A tehetség útja a felsőoktatásba – Sinka Edit kutatási, elemzési és értékelési Igazgató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
10.50 Az Arany János programokban résztvevő diákok továbbtanulását segítő és gátló tényezők – Ringhofer Ervin elnök, Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség
11.10 szünet
11.40 Hátrányos helyzetű hallgatók támogatása a HÖOK mentorai által – Kiss Edina, HÖOK Mentorprogram vezetője
12.00 Roma, hátrányos helyzetű hallgatók szakkollégiumi támogatása az egyetemi városokban – Laborczi Géza a
KRSZH elnöke, Evangélikus Roma Szakkollégium igazgatója
12.20 A tehetséggondozó programok diákszemmel – Bogdán Eszter szakkollégista, az ELTE BTK hallgatója, korábbi AJTP-diák
12.40 Kérdések, hozzászólások
13.00 Ebédszünet
14.00
Szekcióülés 1. A JRSZ “HR-menedzsmentje”, a felvételi és képzési rendszer – Tóth Zoltán ügyvezető, AC Humán Tanácsadó Kft és Goda-Markó Orsolya tanulmányi vezető, JRSZ
Szekcióülés 2. A romák helyzete a magyar felsőoktatásban – Antal István rektor, szakmai vezető JRSZ

REGISZTRÁCIÓ: Kérjük, részvételi szándékát ezen űrlapon jelezze felénk 2016. november 4-ig!

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:  iroda@jrsz.hu, +36 (1) 704 8950, www.jrsz.hu

Elindult a JRSZ második uniós projektje

A sikeres TÁMOP-projekt után újabb uniós fejlesztést valósíthat meg a Szakkollégium. Az NGM Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága 2016. augusztus 1-jén hozott döntésével a VEKOP-7.4.1-16-2016-00001 azonosítószámmal nyilvántartott támogatási kérelmünk közel 130 millió Ft támogatást nyert. A projekt 2016. szeptember 1-jén kezdődött és – a tervek szerint – öt tanulmányi félévet lefedve, 2019. január 31-én zárul.

A projekt célja olyan szakkollégiumi tanulmányi rendszer fejlesztése és működtetése, amely a munkaerőpiacon elengedhetetlen alapkészségek fejlesztését, a felelős társadalmi jelenlétet megalapozó cigány-magyar kettős identitás erősítését, a közéleti ismeretek fejlesztését és a szakmai előrehaladást együttesen támogatja. A JRSZ a projekt keretében a szakkollégisták számára öt tanulmányi féléven keresztül biztosítja a diplomaszerzéshez és a felelős roma értelmiségivé váláshoz elengedhetetlen belső képzéseket, támogató szolgáltatásokat, továbbá a diákok költségeihez hozzájáruló, egyéni fejlesztési tervek teljesítése szerint differenciált tanulmányi ösztöndíjat.

A Szakkollégium a projekt keretében a tervek szerint 35 bentlakó hallgató számára összesen legalább 450 órányi kötelező belső kurzust valósít meg egyetemi oktatók és más neves szakemberek bevonásával, amelyhez hatósági engedéllyel bíró felnőttképzési program áll rendelkezésére. A diákok diplomaszerzéshez és a sikeres elhelyezkedéshez szükséges nyelvtudását a JRSZ összesen mintegy 1000 órányi nyelvoktatással kívánja támogatni, ezen felül a munkaerőpiacon elvárt készségek fejlesztéséhez legalább 100 óra tréninget és egyéni fejlesztést kínál. A közösségépítéshez, a társadalmi problémák iránti fogékonyság erősítéséhez várhatóan 80 közösségi est, számos kulturális est, kollégiumi hétvége, nyári tábor és sportnap áll majd rendelkezésre, amelyen a romaügyben mértékadó szereplőkkel is megismerkedhetnek diákjaink. Támogatjuk és ösztönözzük az önkéntes feladatvállalásokat az intézményen belül és kívül, ahogy a roma szakkollégiumokkal való szoros kapcsolattartás is mindvégig előtérben lesz.

infoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA