Kategóriák
Csütörtök este Hírek

Besence megmutatta, hogy másképp is lehet!

cimlap-vizeses

Besence megmutatta, hogy másképp is lehet!

Hogyan virágoztassunk fel egy elszigetelt települést elkeseredett emberekkel, vajon lehet –e reményt és motivációt adni, amikor semmi sincs rendben?

Október 15-én, az MTA-val közösen szervezett nyolcadik interjúesten, Ignácz József besencei polgármestert üdvözölhettük köreinkben. A kistelepülés Baranya megyében, ezen belül is az ország egyik leghátrányosabb térségében, a Sellyei járásban található. Jómagam Sellyéről származom, ennél fogva a téma fokozottan felkeltette az érdeklődésem, és jó érzéssel töltött el, hogy a környékünkről jött el hozzánk egy példamutató ember.

DSC_2463

Kezdésképp betekintést nyerhettünk a falu életébe, a helyszínen leforgatott Besence Open https://www.youtube.com/watch?v=oT9ZGAU1ico című videón keresztül. A bemutatófilm egyszerre tartalmaz humoros és komoly elemeket is, mindenesetre minket megmosolyogtatott. A falu legjobban elhíresült programja a teniszpálya létesítménye volt, melyet egy pályázatnak köszönhetően valósítottak meg, ahol a mai napig közösségszervező célokkal sportolnak a helybeliek. Számos, az életben is hasznosítható dologra tanítja őket a tenisz. A beszélgetés alatt mindvégig nagyon személyes történeteket hallhattunk a polgármester életéről, céljairól, gyermekkori álmairól. Elmondta többek között, hogy nem tudatosan készült a polgármesteri hivatásra, ugyanis gyermekkorában pincér szeretett volna lenni. Egy másik személyes felütése volt, amikor arról beszélt, hogyan került először kapcsolatba a joggal: a középiskola második osztályában nem vették fel a kollégiumba, mert demoralizáló személyiség volt, ezért segítségül fordult az akkori párttitkárhoz, hogy fellebbezést írhasson a döntésre. Sajnos válasz nem érkezett rá, így azért próba szerencse elindult beköltözni a kollégiumba, ahol a portás néni döntése alapján felvételt nyert. Viszont a listán nem szerepelt e neve, emiatt a váróteremben kellett éjszakázni. Az ilyesfajta nehéz helyzetekben nagy támogató erő volt számára a család, ami nem sok embernek adatik meg.

A hátrányos helyzetű tehetséges fiataloknak szükségük van egy támogató intézményre, hogy sikeresen tudjanak érvényesülni az iskolában, így szinte a semmiből hozták létre Pécsett az alapítványi iskolát. Elmondása szerint élete egyik legtermékenyebb időszaka volt ez, szakmájából kifolyólag az iskolában élelmezésvezető volt, illetve kuratóriumi tag is.

A polgármesteri státuszáig hosszú és nehéz út vezetett, harmadjára választották csak meg, először csak képviselő lehetett. Elmondta, hogy szerinte jóval nehezebb visszamenni a saját közösségünkbe, és ott hitelesnek lenni, érvényesülni immáron értelmiségiként, mint mikor egy idegen érkezik az adott helyre és próbál változásokat elérni. Óriási türelem és több év kellett ahhoz, hogy befogadják őt a közegbe. Maga részéről igyekszik együttműködően vezetni a falut, olykor akár a véleményével eltérő gondolatokat is elfogadni.

Az egyik legfontosabb kérdés az est folyamán az volt, hogy mit lehet ígérni az embereknek, mit hisznek el. A polgármester úr szerint a leglényegesebb, hogy tudassuk velük, hogy képesek bármire. A „Gondoskodó falu” program keretében 41 millió forint támogatást kaptak, melyből OKJ-s képzéseket nyújtott az emberek számára, mind ezt, hogy pl. az építőipari szakmában az adott személy háza volt a gyakorlati hely, ezzel is motiválva őt a jó teljesítésre. Számomra a legtanulságosabb kijelentése volt, miszerint adott körülmények között a cigány emberek is ugyanannyi mindenre képesek, mint a nem cigányok, ezt már többször be is bizonyítottuk. Létrejött a több hektárnyi kertészet is, ahol mindenféle gyümölcsöt és zöldséget termesztenek a helyiek. Ignácz József úgy vélekedik, az ilyen projekteknél nagyon fontos a fenntarthatóság. Szerinte az emberek már megtapasztalták, hogy amit csinálnak, az nem haszontalan, saját életükben érzékelik a változást, így nélküle is működne. Viszont hiányoznak azok a fejlődőképes emberek a faluból, akiket képezni lehetne, mert sajnos belegyökereznek a közmunkaprogramba.

A beszélgetés végén arra biztatott minket, hogy próbáljunk meg saját erőnkből érvényesülni, ne pedig az úgynevezett roma státuszokra pályázzunk. A polgármester úr nagy szeretettel ajánlotta figyelmünkbe a hozzá hasonlóan sikeres roma értelmiségi emberek életéről megjelent könyvet, tele személyes történetekkel, melynek címe: Kitörők. Véleményem szerint sok jó tanácsot kaphattunk az est folyamán, melyeket igyekszünk majd betartani.

Köszönjük az előadást Ignácz Józsefnek!

Kőszegi Dóra

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

emet_logo_szines (1)

emmi_logo

ntp_72_rgb

Kategóriák
Hírek

Gipsy musical, amit látni kell

cimlap-vizeses

Gipsy musical, amit látni kell

Az első cigány musical megtekintésére nyílt lehetősége kollégiumunk 5 diákjának. Az teltházas eseményre október 11-én, a Thália Színházban került sor. A Somnakaj névre hallgató drámát, melyet Mészöly Gábor írt, Müller Péter Sziámi dolgozta át színpadi produkcióvá. A szabadság iránti vágy, mely a roma kultúrában igen fontos szereppel bír, a darab alappillérét adja. A sorsjáték ugyanis egy anya nélkül felnövekvő tehetséges és szabadszellemű lány életét mutatja be, az ő útkereséséről szól. Apja féltő karjaiból kitörve elindul, hogy szerencsét próbáljon Budapesten, és kamatoztatni tudja zenei tehetségét. Mindeközben a szerelem is megtalálja egy helybéli fiú személyében, aki már valódi popsztár lett. A történet talán kissé klisésnek tűnik, viszont olyan nevek tűnnek fel a színpadon, mint Falusi Mariann, Oláh Gergő, vagy Papadimitriu Athina. Az előadásban egymást követik a pörgős, dinamikus jelentek, hála a rengeteg táncnak és gazdag zenei világnak. Roma népdalok, autentikus motívumokat tartalmazó modern zene, sőt még a cigányzene világához közel álló jazz-zene is felcsendült az est folyamán. A táncosok produkciója az egyik fő látnivaló ebben az előadásban. Vérprofin és látványosan ötvözték a színpadon a cigánytáncot a modern zenei színház hatásosságával. A műsorban elvarázsolt minket ének- és zongoratudásával Szakcsi Lakatos Béla is, aki egyébként a darab egyik zeneszerzője.

A páratlanul gazdag zenei és képi világ katartikus színházi élményt adott a megjelent közönségnek, a színészeket a darab végén állva ünnepeltük.

A hagyományok, a kultúra bemutatása, a békés együttélés, a pozitív szemléletváltás elindítása; mindezek együtt jellemzik a produkciót. Az üzenete is végtelenül egyszerű: mind emberek vagyunk, cigányok, nem cigányok ugyanúgy sírunk, ugyanúgy nevetünk.

Farkas Teodóra
Kategóriák
Csütörtök este Hírek

A kávéházi cigányzene

cimlap-vizeses

A kávéházi cigányzene

Zeneiségünk története

Milyen folyamatokon ment keresztül a kávéházi cigányzene? JRSZ-es diákok új területen végzett kutatásukat ismertették.

II. Tanulmányi hétvégénket megelőző péntek esti kulturális programunk a megszokottól kissé eltérően zajlott, hisz október 9-én meghívott előadó nélkül töltöttük együtt az estét, pontosabban előadóinkat a közösségünkből köszönthettük, Baranyi Zoltán és Farkas András személyében.

Mindkét fiú a klasszikus zenei pálya mellett döntött, Zoli kiváló hegedűművész, András szakterülete pedig az ének, ezen belül is az opera műfaja. Tanulmányaikkal összefüggő ma esti témájuk, A kávéházi cigányzene mindnyájunkat megérintett, hisz a cigányok életében, úgy gondolom, fontos szerepet tölt be a zene. Így nagy érdeklődéssel vártuk a fiúk bemutatóját az eddig végzett kutatással kapcsolatban.

DSC_1475

Amint elmondták, kutatói munkájuk azzal a céllal indult, hogy összegyűjtsék a kávéházi cigányzenével kapcsolatos legfontosabb, legértékesebb információkat a kezdetektől napjainkig, hiszen ilyen kezdeményezésre még nem került sor.

Megtudhattuk, hogy cigányzenészekről először a 13. században számolt be Daniel Speer, majd később, a 17-18. században jelentek meg a mai napig elismert zenészek, mint Czinka Panna, Barna Mihály, e korban vált igazán elismertté a művészetük. A szabadságharcban is nagy szerepük volt, ugyanis ők éltették tovább azokat az elhíresült Kossuth-dalokat, melyeket együtt zengett a nép. A következő történelmi esemény a kiegyezés volt, mely után fénykorát élte a magyarországi cigányzene, ugyanis megjelentek a kávéházak, és az emberek így éttermekbe, szórakozni jártak, a nemesség és a külföldiek igényelték a muzsikát. Kutatásukból megtudhattunk még több információt, milyen korszakokon, eseményeken ment keresztül a zeneiség, mire eljutott addig, hogy napjainkra már nem túl nagy az igény az efféle műfaj iránt.

A program legfontosabb része úgy vélem, az ezt követő közös beszélgetés volt, amikor is a fiúk megoszthatták velünk az egyéni gondolataikat a témával kapcsolatban. Felvetődött a kérdés, hogy vajon mivel lehetne újra fellendíteni a hazai cigányzene iránti érdeklődést? Több ötlet is támadt a megoldásra, például az, hogy a tehetséges cigányzenészeknek részt kellene venniük minél több rendezvényen, médiában, közéletben, illetve, hogy új vezetőkre, menedzserekre lenne szükség, akik megfelelő technikával, tudatosan népszerűsítik a zenét.

Az est végén, úgy gondolom, mindenki nagyszerű élményekkel távozott, büszkék vagyunk, hogy vannak közöttünk ilyen tehetséges és motivált zenészek, akiket érdekel a zeneiségünk múltja, jelene és jövője.

Kőszegi Dóra

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

emet_logo_szines (1)

emmi_logo

ntp_72_rgb

Kategóriák
Csütörtök este Hírek

„Nem tűrök korlátokat”

cimlap-vizeses

“Nem tűrök korlátokat”

A Lokális elszigeteltségben, avagy a helyi programok miért nem válnak országos mintává? című beszélgetéssorozat keretében rendezett beszélgető estet L. Ritók Nórával az MTA TKKI Romakutatások Osztálya és a Jezsuita Roma Szakkollégium 2015. október 8-án.

DSC_2277

Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója munkájáról és az eddig megtett útról mesélt. Nóra hátrányos helyzetű gyerekeknek szeretne esélyt adni a rajzolás és alkotás által, melyek kiváló eszköznek bizonyulnak a személyiségfejlesztésére minden téren. A beszélgetés során kiderült viszont, hogy már az is gondot okozhat, hogy a gyerekek eljussanak ezekre a foglalkozásokra. Hiába ingyenes, a telepi gyereknek esélyük is alig van részt venni ezeken. A nehezítő tényező az alapvető, elemi létszükségletek hiánya, mely azt is megakadályozza, hogy az iskolában sikeresek lehessenek ezek a gyerekek. Ha villany sincs otthon, fürödni sem tudnak, mégis hogy várhatjuk el tőlük, hogy a matematikára koncentráljanak? Ezen problémák megoldására pedig a tanárképző, amelyet Nóra is végzett, nem készít fel. Ő több évig járt a cigánytelepre, hogy megértse a probléma gyökerét. Úgy gondolja, ahhoz, hogy segíteni tudjunk a felzárkózásban, az integrációban, meg kell érteni a mélyszegénységet. Hiszen a tanult többség sosem élt, de még csak meg sem fordult olyan helyeken és aligha látott olyan életkörülményeket közelről, ahol és amilyenekben a mélyszegénységben élők vannak. Az ilyen körülmények közül származó gyerekeknek az oktatás sem esélyteremtő, hiszen ők általában olyan iskolákba jutnak el, ha eljutnak, ahol az alapvető oktatási eszközök sem állnak rendelkezésre.

A beszélgetés során szóba kerültek olyan fiatalok, akiknek sikerült a kitörés, viszont elvárni tőlük, hogy visszamenjek a telepre, nem lehet. Hiszen nem ezért küzdöttek, ráadásul ezek a fiatalok már kirekesztődtek az ottani közösségből, az új közösség pedig nagyon nehezen fogadja be őket.

Mindennapi problémák ezek, melyekre sajnos alig akad nyitott fül. Nóra ez ellen szeretne tenni, és tesz is, hiszen az gyerekek fejlődése mellett munkahelyeket is teremtett már több gyermek szüleinek az alapítvány nonprofit kft-je által.

Farkas Teodóra

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

Kategóriák
Eseményeink Hírek

Istenadta tehetség, amivel élni kell, és nem visszaélni

cimlap-vizeses

Istenadta tehetség, amivel élni kell, és nem visszaélni

Zene és elköteleződés címmel szerveztek hangversenyt kollégiumunk zenészeinek közreműködésével a Párbeszédek Házában 2015. október másodikán, immár harmadik alkalommal. Baranyi Zoltán hegedűvel, Berki Tamás és Radics Gerald zongorával, Sárközi Xénia és Farkas András énekkel tette a közönség számára emlékezetessé az estét.

Zoltán és Tamás Kreisler: Liebes Lied című művével nyitották a programot. Felcsendültek még többek között Strauss, Bach és Chopin művei. A koncertet beszélgetés követte, ahol fiataljaink saját útjukról meséltek nekünk, a nehézségekről és örömökről, amik pályájukat kísérik. Rengeteg gyakorlás, szorgalom, kitartás, és persze tehetség jellemzi zenészeinket. Baranyi Zoltán ezekkel a szavakkal illette kapott képességüket: „Istenadta tehetség, amivel élni kell, és nem visszaélni”. A beszélgetésből kiderült, hogy mennyire komolyan veszik a muzsika iránti elköteleződésüket, és fontosnak tartják, hogy érzelmeket közvetítsenek, hiszen a zene finomítja a lelket, segíti az érzelmi intelligencia fejlődését is.

Farkas Teodóra

A hangverseny és a beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:
https://www.youtube.com/watch?v=OZWkXkOAXMA

Kategóriák
Hírek Közösségi programok

Bemutatkozik a Karaván Família

cimlap-vizeses

Bemutatkozik a Karaván Família

2015. szeptember 25, I. Tanulmányi hétvége, péntek este

2015. szeptember 25-én a Jezsuita Roma Szakkollégium a Karaván Família együttest köszönthette köreiben. A már megszokott közös vacsora után kezdetét vette az este, melyet Antal István rektorunk nyitott meg. Egyúttal üdvözölte az együttest, és ezután át is adta a szerepet a zenészeknek.

Az est folyamán Nagy Istvántól, az együttes gitáros és énekes tagjától megtudhattuk róluk a fontosabb információkat. Nevükhöz híven, a banda mára már öt tagot számlál, a szülőket és a három gyermeküket. A Karaván célja képviselni a hagyományos vokális cigány zenét, megszólaltatni a válogatott cigány folklór dalait. Mindezt a saját egyedi stílusukkal ötvözve, olykor akár zeneszövegek átírásával is. Megalakulásuk előtt a szülők játszottak a Romanyi Rota és a Romani Kokaloban is, első lemezük 2002-ben Boban Markovic közreműködésével készült el. Hangszerelésüket illetően az egyszerűségre törekszenek.

DSC_1327

Miután kis betekintést nyerhettük a Karaván életébe, kezdetét vette a zenélés, ami alatt folyamatos lehetőségünk volt kérdezni a vendégeinktől. A zeneszámokat illetően többfajta dallamot hallhattunk, volt közte lengyel-cigány dallam, szabolcs-szatmári, illetve spanyol-cigány andalúziai eredetű is. Mindezeknek a lényege, hogy átszövi őket sajátos érzelmei világuk, személyiségük. Előadásukban hallhattuk többek között a Phabol Phabol, Ki itt a legény, Murojilo, Zavaros a Tisza vize című fantasztikus nótákat. Az est hangulata nagyszerűen telt, kollégiumunkból a bátrabbak megmutatták ének-, illetve tánctudásukat.

Búcsúzóul egy feldolgozást hallhattunk, mely remek lerázása volt az estének. A zeneszámot közösen énekelhettük velük, így a jó hangulat még fokozódott. Meglepetésként az együttes legkisebb tagja egy moldvai csángó magyar dallal örvendeztetett meg bennünket.

DSC_1388

www.karavanfamilia.hu
Kőszegi Dóra

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

emet_logo_szines (1)

emmi_logo

ntp_72_rgb

Kategóriák
Csütörtök este Hírek

Kitörés Hétesről

cimlap-vizeses

Kitörés Hétesről

A Jezsuita Roma Szakkollégium az idei évben is folytatja tavaly megkezdett közös projektjét az MTA TK Kisebbségkutató Intézetével

A „Lokális elszigeteltségben, avagy a helyi programok miért nem válnak országos mintává” című előadássorozat alkalmain olyan nyilvános interjúkat és közös beszélgetéseket tartunk a Szakkollégium hallgatóinak és az érdeklődők számára, amelyben minden alkalommal a roma közösségeket segítő, sikeres vagy sikeresnek tűnő helyi kezdeményezéseket mutatnak be a programok megálmodói.
A beszélgetéseket Kállai Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének alapító tagja, Romológiai Kutatócsoportjának vezetője moderálja.

DSC_1320

A 2015-16. tanévben tartott első alkalmon, szeptember 24-én Bódis Krisztinát láttuk vendégül, aki író, dokumentumfilmes és pszichológus. Fontosnak tartja, hogy a társadalmi problémákat a valós helyzetükben mutassa be a nagyvilágnak, művei segítségével. Az ózdi Hétes telepen 1998 és 2013 között végzett önkéntes tevékenységének eredményeként jött létre az „Alkotásközpontú szociális és integrációs modell”, amelyről a beszélgetés szólt.
Az írónő mesélt az ózdi sikerekről, nehézségekről, hogy hogyan is fogadta be őt egy teljesen idegen közösség. Beszélt a kezdetekről: először dokumentumfilmesként járt Ózdon, ahol az Isten adóssága című filmet készítette. Mivel a forgatás a tervezettnél több időt vett igénybe, beköltözött a „Hétesre”, és így sikerült beilleszkednie az ottani emberek hétköznapjaiba. Ekkor már nem volt elidegenítő helyzet, otthon érezte magát.

DSC_1319

Szerinte néha áldozatot kell hozni az emberekért és nagyon fontos az empátia, az azonosulási képesség. Az „Alkotóközpontú modell” ezekre az alapokra épül. Az ehhez vezető első lépést 2007-ben tették meg, az első ózdi alkotótábor keretében. Olyan lehetőség volt ez, amihez bárki hozzájuthatott. A táborban kialakult egy közös élet, olyan hely lett, ahol elfelejtődtek a társadalmi különbségek, egyfajta szeretetközösség alakult ki. Viszont ez egy idő után kevés volt, ezért a helyiekkel együtt történt a változtatás, hiszen ők tudták megfogalmazni az igényeiket, mire is lenne szükségük. Az amerikai Harlem Children’s Zone projekt hasonlóan működik, mint a Hétes telepi program. A magyar kezdeményezésben a gyerekekre személy szerint odafigyelnek, odaszállítják őket az iskolákba, minden ezzel kapcsolatos ügyet segítenek elintézni nekik, egészen 9 éves kortól követik őket. Fontos, hogy valóban kitörési pont lehessen számukra és szülessenek valódi eredmények.
Krisztina a beszélgetés végén felolvasott egy részletet a Carlo Párizsban című ifjúsági regényéből, amely egy magyar cigány fiúról szól. Ezzel a szókimondó könyvvel is rámutat arra, hogy fontosnak tarja, hogy valójában lássuk a problémákat és saját szemünkkel tapasztaljuk meg, hogyan is élnek ezek az emberek. Azt tanácsolta, hogy aki segíteni akar másokon, ne akarja, hogy hirtelen változzon meg minden. Állandóan gondolkodni kell és annak ellenére, hogy sokszor elbizonytalanodik az ember, soha nem szabad feladni.
Reméljük sok ilyen és ehhez hasonló kezdeményezés születik majd, és sikerül ezeket a sikeres modelleket máshova is eljuttatni! Köszönjük az előadást Bódis Krisztának!

Szénási Réka

Az előadás elején lejátszott videó itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=yVCZfi_rLYo

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

emet_logo_szines (1)

emmi_logo

ntp_72_rgb

Kategóriák
Hírek Konferenciák

Ünnepélyes KRSZH tanévnyitó Nyíregyházán

cimlap-vizeses

Ünnepélyes KRSZH tanévnyitó Nyíregyházán

Szöveg és fotó: Veszprémi Erzsébet

Nyíregyháza – Történelem, hagyomány, emlékezet címmel rendezett konferenciát és közös tanévnyitó ünnepséget a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat számára a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium 2015. szeptember 11-13. között a Nyíregyházi Főiskola Bessenyei aulájában.

DSC_0283

A történelmi egyházak fenntartásában működő szakkollégiumok az ötödik tanévet kezdik, a már hagyománnyá vált nagyszabású, év eleji rendezvénynek most először lehettek házigazdái az evangélikusok, és meghívást kaptak a felsőoktatási intézmények által alapított roma szakkollégiumok is: a Debreceni Egyetem hajdúböszörményi karán működő Lippai Balázs Roma Szakkollégium, az egri Eszterházy Károly Roma Szakkollégium valamint a Pécsi Tudományegyetem hasonló intézménye. A három napos rendezvénynek mintegy kétszáz résztvevője volt.

Péntek
A konferencia egész gondolatköre – történelem, hagyomány, emlékezet – ott vibrál a kelet-magyarországi népi építészetet és folklórt átörökíteni hivatott sóstói Múzeumfaluban. A program megnyitásának ihletett helyszínéül választott intézményt, ahol egyébként ősi cigányputrikat is láthattak a fiatalok, Virág Ádám, az ERSZK szociológia mesterképzésben résztvevő hallgatója mutatta be a vendégeknek: a budapesti Jezsuita Roma Szakkollégium, a Miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium, és a Debrecenben működő Wáli István Református Cigány Szakkollégium, illetve az első tanévét kezdő, most induló Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium tagjainak. A vendégeket Molnár Erzsébet, az ERSZK intézményvezetője köszöntötte a fedett színben.

„Emlékezz Uram, mi történt velünk” – idézte Jeremiás siralmait az áhítatot vezető Laborczi Géza, a KRSZH elnöke, rámutatva a különbségre: a gyarló emberi memóriától eltérően a jó Isten soha nem feledkezik meg rólunk. Ennek hiánya lenne az ember legnagyobb tragédiája – mutatott rá később dr. Orosz Atanáz, a Spirituális emlékezet – roma misszió címmel tartott előadásában, hozzá téve, hogy a Szentlélek eszünkbe juttat mindent, ami a megváltásunk érdekében fontos, épp ez a spirituális emlékezet legfontosabb jellemzője. Imáinkban azok a leglényegesebb mondatok, amelyek úgy kezdődnek: „emlékezzél meg Uram…” A legelesettebbeket, rászorulókat, betegséggel, nehézséggel küzdőket ajánljuk ilyenkor Isten figyelmébe. A miskolci görögkatolikus püspök exarcha a roma misszióról szólva azt emelte ki, Isten gondoskodó szeretetét kell eljuttatni, a kapott üzenetet kell továbbadni, s a hatékonyság nem mérhető.

Este a Nyíregyházi Főiskola Bessenyei aulájában fiatal roma képzőművészek, Balogh Tibor, Borkó Marianna, Káli Horváth Kálmán és Kiss Sándor festményeiből nyílt rendkívül izgalmas és szemet gyönyörködtető kiállítás, majd a „Két Balog beszélget” című fórummal folytatódott a konferencia. Az emberi erőforrások miniszterével, Balog Zoltánnal a Miskolcon politológia szakon végzett egykori szakkollégista, Balogh Tibor beszélgetett felzárkózásról, aktuális közéleti kérdésekről.

Szombat
A reggeli áhítat szolgálatát Makkai László, a miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium igazgatója végezte, majd a cigány nyelv emlékeiről dr. Lakatos Szilvia tanársegéd, a Pécsi Tudományegyetem BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének munkatársa tartott fontos előadást. Bemutatta például azokat a nemzetközi nyelvi műhelyeket Prágától Manchesterig, amelyek a romani nyelvet kutatják, vagyis hogy nagyon sok gádzsó (nem cigány származású) nyelvész tevékenykedik, de sajnálatos módon kevés hazai roma akad, aki cigányok nyelvének ügyét választaná hivatásul. Felvázolta azt a bonyolult rendszert, amiben a lovári csak egy a számos dialektus közül, de mert a nyolcvanas években ebben a dialektusban készült az első hazai cigány nyelvkönyv, később pedig az érettségi, illetve nyelvvizsga dokumentumok, sokan azt hiszik, ez a kizárólagos roma nyelv. Magyarországon elterjedt, hogy lovári nyelvvizsgát könnyű szerezni, mert alig van „tanulnivaló”, noha írásbeliség nem volt, nyelvtana van: két nemet különböztetünk meg, a főnévnek nyolc esete van, a mellékneveknek három csoportja, elöljárók és kötőszók, gazdag szókincs… és igen nagy élmény mondjuk görög cigányokkal romani nyelven beszélgetni egy nemzetközi konferencián.

Roma népmesei hagyomány címmel tartott előadást a Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézetének intézetvezetője, az evangélikus szakkollégium romológiatanára. Dr. Jenei Terézia eloszlatta azokat a korábbi kétségeket, amelyek megkérdőjelezték a cigány mesék eredetiségét. Saját kutatásainak eredményeit összegezve a hallgatóság elé tárta a cigány mesék típusait, jellemzőit, hangsúlyozva azok fontos szerepét a hagyományok, az ismeretek átörökítésében a szóbeliség idején.

A KRSZH konferencia résztvevői láthatták először, még mielőtt az MTVA műsorára tűzte volna a Duna tv-ben Szekeres Csaba rendező-operatőr Misszió című dokumentumfilmjét. A nyáron elkészült film meghökkentő őszinteséggel tárja elénk három szakkollégista élethelyzetét, milyen közegből küszködték be magukat a felemelkedés lehetőségét nyújtó felsőoktatásba, mit jelent ténylegesen a hátrányos helyzet, miféle küzdelmeket vívnak azok a fiatalok, akiktől nem kevesebbet várunk, mint hogy értelmiségiként hidat képezzenek többség és kisebbség között. A vitát, társadalmi párbeszédet sürgető film után több fiatal is azért kereste meg a szereplőket, hogy köszönetet mondjon a bátorságukért: merték vállalni sorsukat a kamera előtt a többiekért is.

Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár-helyettes az MTVA-nál induló gyakornoki program részleteiről tájékoztatta a fiatalokat, majd a délutánt a nagyhírű nyíregyházi Sóstó Zoo megtekintésével töltötték a konferencia résztvevői.

Romakultúra és emlékezet – Balogh Kálmán cimbalomművész és Nagy István, a Karavan Familia vezetője videókkal fűszerezett előadása az indiai gyökerektől kezdve rendszerezve tárta a hallgatóság elé a különböző zenei irányzatokat, stílusokat, felvillantva a balkáni, törökországi, romániai, orosz, nyugat-európai, majd pedig a magyar sajátosságokat, bemutatva a legkiválóbb művészeket is. Majd koncert következett és cigány táncház, ahol az avatatlanokat tanították is „cigányul táncolni”.

Vasárnap
A tanévnyitó ökumenikus istentisztelet igehirdetője Fabiny Tamás, az Északi egyházkerület püspöke volt. Az Úr szelíd szolgájáról szólva (Ézs 42, 1-4.) emlékeztetett rá, azokra van szükség, akik odahajolnak a szenvedőhöz, a beteghez. A püspök annak a reményének adott hangot, hogy ezen a hétvégén sokan megélik ezt a lelkiséget, s képesek lesznek egy másik alkalommal a nehéz helyzetű diáktárshoz, családtaghoz így fordulni. A KRSZH-ban sokat kapnak a hallgatók, de sokan vannak köztük, akik adni is tudnak. Végig kell gondolni: mit adhatok a közösségemnek, mert Jézus, a szolgáló Isten erre tanít. Az életünket nem kell odaadni – hangsúlyozta Fabiny Tamás -, csak az életünkből valamennyit, mert ebben a fájdalmakkal, szenvedésekkel teli világban sokan várják azokat, akik a KRSZH-ban gazdagodtak és keresztény elkötelezettséggel képesek szolgálni a közösséget.

Az ökumenikus istentisztelet az új szakkollégisták megáldásával ért véget.

Az ezt követő ünnepi igazgatótanácsi ülésen Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár köszöntötte elsőként az új tanévet. Az államtitkár szerint a szakkollégiumon belül „folyik a munka, az állványok állnak”, de minden közreműködőnek – a kollégiumnak, a minisztériumnak, egyházaknak és a hallgatóknak is – meg kell tudniuk válaszolni, mi épül pontosan az állványok mögött. „Az is fontos, hogy a fő alkotóelemeket, a szakmát, a roma kultúrát és öntudatot, közösséget és kereszténységet tudjuk-e mérlegre tenni, mi a célunk ezekkel és mire helyezzük a hangsúlyt” – mondta Czibere Károly.

A fenntartók képviseletében is Fabiny Tamás kapott elsőként szót, tudva azt, hogy a Németországi Protestáns Egyház delegációjával tervezett találkozójára kell indulnia Röszkére, majd köszöntőt mondott Forrai Tamás a Jezsuita rend tartományfőnöke, Seszták István érseki főhelynök. Dr. Fekete Károlynak, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének köszöntését Mózes Áron, a debreceni Wáli István szakkollégium igazgatója tolmácsolta és köszöntötte az ünnepi közgyűlést prof. dr. Zakar Péter, a szegedi Gál Ferenc Főiskola dékánja is. A köszöntések sorát az esemény egyik legfontosabb támogatója, Fixl Renáta, a Hanns Seidel Alapítvány magyarországi irodavezetője, dr. Kiss Ferenc, a Nyíregyházi Főiskola megbízott rektora folytatta és Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés elnöke zárta. A köszöntések között szegedi és budapesti diákok ének szolgálata gyönyörködtette az egybegyűlteket.

A háromnapos nyíregyházi rendezvényen ülésezett a KRSZH elnöksége, így azzal a hírrel tértek haza a résztvevők, hogy jövő ilyenkor Debrecenben a reformátusok rendezik a konferenciát.

Az MTI tudósítása:

Czibere Károly: az együttélésben vagyunk érdekeltek a romákkal
Az egymás mellett élés helyett az együttélésben vagyunk érdekeltek a romákkal, „mi egy jövőben gondolkodunk” – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) tanévnyitóján vasárnap Nyíregyházán.

Czibere Károly a főiskolán megtartott ünnepségen Péter apostol levelét idézve a születésre, a növekedésre és a szülésre hívta fel a megjelent hallgatók figyelmét. Mint mondta, a szakkollégium létrehozása is egyfajta születés, az „életre hívás volt, a hallgatóknak ennek értelméről és az önmaguk elé állított kihívásról is el kell gondolkozniuk.

Az államtitkár szerint a születés mellett ugyanilyen fontos az eszmei gyarapodás is. A hallgatókhoz szólva figyelmeztetett, hogy ez csak úgy lehetséges, ha mindennap feltöltekeznek „az életet adó forrással”, azaz azzal az eszmével és a mozgalommal, amely a KRSZH létrehozásához kötődik.

A másik ember felé történő megnyílás fontosságát hangsúlyozva Czibere Károly azt mondta, a megkapott tudást tovább kell adni – ebben segít a roma szakkollégium intézménye.

Az államtitkár szerint a szakkollégiumon belül „folyik a munka, az állványok állnak”, de minden közreműködőnek – a kollégiumnak, a minisztériumnak,egyházaknak és a hallgatóknak is – meg kell tudniuk válaszolni, mi épül pontosan az állványok mögött. „Az is fontos, hogy a fő alkotóelemeket, a szakmát, a roma kultúrát és öntudatot, közösséget és kereszténységet tudjuk-e mérlegre tenni, mi a célunk ezekkel és mire helyezzük a hangsúlyt” – mondta Czibere Károly.

Ha ilyen értelemben előre lehet lépni, akkor félre lehet tenni az áthallásokat, a rosszindulatot, „akkor nem fogjuk összekeverni a migránsokat a romákkal” – hangsúlyozta az államtitkár.

Az ökumenikus istentisztelettel egybekötött tanévnyitón igét hirdetett Fabiny Tamás evangélikus püspök, a tanévnyitót követően igazgatótanácsi ülést tartott a szakkollégium vezetése.

A rendezvényen a KRSZH tagintézményeinek több mint száz hallgatója vett részt, közük a budapesti Jezsuita Roma Szakkollégium, a debreceni a Wáli István Református Cigány Szakkollégium, a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium, a Miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium, valamint a szegedi roma szakkollégium hallgatói. Az eseményre meghívást kaptak a pécsi, az egri és a hajdúböszörményi felsőoktatási intézményben működő roma szakkollégiumok is.

 Rovat: Aktuális

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

emet_logo_szines (1)

emmi_logo

ntp_72_rgb

Kategóriák
Hírek Közösségi programok

Nyári tábor 2015 – Kecskemét

cimlap-vizeses

Nyári tábor 2015 – Kecskemét

A Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium hagyományaihoz hűen a tanévet egy közös táborral kezdte, amely az idei évben Kecskeméten került megrendezésre.

A táborba vezető út nagyszerű hangulatban telt, a régi szakkollégisták újra köszöntötték egymást, az újak pedig elkezdhették az ismerkedést és izgalommal várták az elkövetkezendő három nap eseményeit. A kecskeméti Sport Hotelbe való megérkezésünk és a szobáink elfoglalása után Antal István, a kollégium rektora egy a szakkollégiumról szóló rövid kis beszámolóval köszöntötte a régi és új hallgatókat, ezután vicces feladatokkal szereztek információkat egymásról a diákok, majd egy jó hangulatú szituációs játék és kötetlen beszélgetés zárta az első napot.

A második napon 4-5 fős csapatokban folytatódott tovább az ismerkedés. A különböző feladatok a csapatban való együttműködés, a kreativitás és a problémamegoldó készségek fejlesztése és mérése mellett sok mosolyt csaltak a diákok és a vezetőség arcára. Közös plakátkészítés, kacatokból készül tárgyak bemutatása, céljaink és vágyaink meghatározása után sor került városnézésre is.

A szakkollégium a tanévkezdő táborban sem feledkezett meg a hagyományok ápolásáról, hiszen helyi roma zenekar látogatott el hozzánk és egy nagyszerű és felejthetetlen estét varázsoltak számunkra.

A 2015-16-os tanévet hatalmas jókedvvel és lendülettel kezdi a kollégium és reméljük legalább olyan sikeres és eseménydús lesz ez az év is, ahogyan az előző években megszokhattuk.

Sz. Réka

A program a Nemzeti Tehetségprogram, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az NTP-SZKOLL-M-15-0003 kódszámú pályázata keretében valósult meg

emet_logo_szines (1)

emmi_logo

ntp_72_rgb

Kategóriák
Hírek

Dönts kreatívan!

cimlap-vizeses

Dönts kreatívan!

Mond el képekben a Faludi film- és fotófesztiválon, miről is szólnak mindennapi döntéseink!

Szeptember 25-ig lehet jelentkezni a Faludi Ferenc Akadémia nemzetközi amatőr film- és fotóversenyére. A szervezők idén a Szerzetesek Évéhez kapcsolódóan a döntést választották témának, erre várják a lelkes amatőr alkotók és alkotóközösségek pályamunkáit. Az előzetesen kiválasztott filmeket és fotókat az érdeklődő közönség november 6-7-én tekintheti meg ingyenesen az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Az egyedülálló fesztivál filmes zsűrijének elnöke idén Makk Károly rendező, aki Dombrovszky Linda és Szekeres Csaba rendezőkkel valamint Lázár Kovács Ákos filmesztétával értékeli a közönség és az alkotók jelenlétében a filmeket. A fotókból Haris László, Pályi Zsófia, Sopronyi Gyula és Vékás Magdolna válogatja a kiállítandó, illetve nyertes képeket.

A mustra 19 éves fennállása alatt a világ összes tájáról érkeztek már kisfilmek. Célja, hogy kultúrák, vallások és nézőpontok között egy aktuális téma mentén párbeszédre és kreativitásra hívja az ifjúságot. Sok tehetséges fiatal számára jelent ez alkotási és bemutatkozási lehetőséget, a nyerteseknek pedig szakmai díjakat, médianyilvánosságot ajánl fel az intézet.

A szervezők a jelentkezéseket filmek esetében online vagy postán, fotók esetében pedig postán várják! A filmszemlére és a fotópályázatra történő nevezés is ingyenes, korhatár megkötése nélkül várja a Faludi Akadémia a pályázatokat!

További részletek: http://faludiakademia.hu/?m=1&am=22

DontesFilmszemle_kreativ_2015

telugu blue films videos erosexus.info puba.com indian women sex video bestsexporno.com desi orgasm hentai cocks hentai-fan.com guilty gear may hentai www.sex vedios.com kompoz2.com bangail xxx video نيك نسوان جميلة pornozonk.com مص شفايف متحركه
hotboudi.com goindian.net village aunty bf movie rulz.com torrent magnet tubeshere.info bengoli xvideo com xxx balatkar video indianpornvideos.me xaxxx com xnxn sunny thefuckingtube.com nxnx video odia blue picture video onlyindianpornx.com temilxnxx
indiansex videos download ruperttube.net auntyxvideos.com 8sex com hdsexword.mobi sex cok افلام سكس للرجال milfhdtube.net سكس عنف dad and daughter sex video orgymovs.net bhabhi gaand bf choda chodi video popsexy.net tamilsexvedio