Újabb sikeres pályázat az NTP támogatásával

Újabb sikeres pályázatot valósított meg a Jezsuita Roma Szakkollégium a Nemzeti Tehetség Program támogatásával.

A 2017/18-as tanéven átívelő program kiemelkedő sikerének tekintjük, hogy a szakkollégisták önszerveződésén alapuló vitaesteket tartottak neves szakemberek meghívásával. A hagyományos csütörtöki közösségi estek más szempontból is átalakultak: havonta egy alkalmat a közösség építésére és az aktuális szakkollégiumi kérdések megvitatására szántunk.

A támogatásnak köszönhetően ebben a tanévben is folytatódtak a kulturális estek, melyek célja a roma-magyar identitástudat erősítésén túl a cigányság hagyományainak, értékeinek továbbörökítése és az általános műveltség mélyítése. A hallgatók a program keretében színházi előadást, koncertet tekinthettek meg, valamint a szakkollégium falai között is lehetőségük adódott cigányzenész együtteseket vendégül látni.

Szakmai programunk részeként, a diákok igényeire alapozva két válaszható, gyakorlati ismereteket nyújtó szakszemináriumot tartottunk: a Magyar Vöröskereszt elsősegély témájú kurzust tartott hét hallgató részvételével, akik a kurzus elvégzése után közvetlenül sikeres vizsgát is tettek. A tavaszi félévben dr. Feledy Botond és dr. Schiffer András közös előadást tartott az aktuális kül- és belpolitikai helyzetről. A szakszeminárium sikerességét bizonyítja, hogy a részt vevő hallgatók a kurzus folytatásaképpen hasonló témában ismét fel kívánják kérni a két oktatót.

A Hollókőn megrendezett orientációs hétvége megvalósulásához szintén nagyban hozzájárult a Nemzeti Tehetség Program támogatása. A hétvége részeként a fiatalok a szakkollégiumi rendszer elemein túl bevezetést nyerhettek a jezsuita lelkiségbe, a cigányság kulturális értékeibe és a magyar társadalomtörténetbe is. Az ismeretbővítést célzó előadásokat, múzeumi belépőket valamint az utazási költséget is a pályázat terhére tudtuk finanszírozni.

A fentieken kívül a 2016/2017-es tanévről szóló évkönyv teljes kivitelezését, illetve az évzáró lelkiségi alkalmat és közös vacsorát is ezen program keretében tudtuk biztosítani a hallgatóink számára.

Örömünkre szolgál, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Tehetség Program ebben a tanévben is támogatta a roma szakkollégisták fejlődését és tovább színesíthettük az intézmény szakmai programját.

A kül- és belpolitikai ismeretek c. kurzus anyagából

Választható kurzusként hirdettük a 2017-18-as tanév tavaszi félévében a Kül- és belpolitikai ismeretek című előadássorozatot, amelyet dr. Feledy Botond és dr. Schiffer András tartott, és amely az NTP-EMET-EMMI támogatásával valósult meg. Németh Patrícia hallgatónk a választási rendszerről írt összefoglalót az előadások anyaga alapján:

Választási  rendszer

Magyarországon a rendszerváltás idején egy nagyon bonyolult választási rendszer jött létre, amely 2011-ig állt fenn, ekkor a kétharmados többséget szerző Fidesz-KDNP koalíció egy új választási rendszert vezetett be. A rendszerváltáskor bevezetett rendszer kétfordulós és kétcsatornás volt, elkerülve a tisztán listás vagy tisztán egyéni  rendszert. Véleményem szerint ennek az előnye abban rejlett, hogy az egyéni képviselők a helyi érdekeket, míg a listán bekerültek a „nagyobb”, országos szintű érdekeket képviselhették.

A vegyes választási rendszer egyik alapeleme volt az érvényességi feltétel, ez azt jelenti, hogy egy választókerületben a szavazás csak akkor érvényes, ha a polgárok minimum 50 %-a megjelent a választáson. Ezt a módszert én hasznosnak és szükségesnek érzem, hiszen ezzel arra sarkalták a polgárokat, hogy menjenek el szavazni, a polgárok fontosabbnak érezhették a szavazatuk leadását, hiszen ha nem is az általuk választott képviselő nyert, a választáson való részvételükkel hozzájárultak a szavazás érvényességéhez. Illetve azért volt ez előnyös, mert így gyakorlatilag a demokráciának megfelelően tényleg a többség döntött, vagyis a polgárok több mint fele hozta meg a döntést.

A másik fontos alapelem az eredményességi feltétel volt, vagyis az a képviselő szerzett mandátumot, aki a szavazatok több mint felét kapta, ha ez nem történt meg, újabb forduló következett az első 3 jelöltel. Úgy vélem ezzel az volt a rendszer célja, hogy azt a képviselőt válasszák, akit ténylegesen a többség választ, tehát a szavazók minimum 50%-a, ez a módszer szerintem nem túl hatásos és csak egy felesleges időhúzást generál. Hiszen sokszor eredménytelen lett a szavazás, a második körben pedig bőven elég a relatív többség szavazata, így ezt feleslegesnek látom.

A választópolgárok másik szavazatát a pártok területi listáira adhatták. A szavazatokat nem országosan, hanem megyénként összegezték. A rendszer harmadik ága az országos listát jelentette, ez a területi mandátum kiosztás aránytalanságát kompenzálta.Az országos listán a mandátumkiosztás arányosan történt az egyéni választókerületekben vesztes pártok jelöltjei és az alacsony támogatottságú, területi listás mandátumokról  lemaradó pártok között. Ezt hasznosnak találom, hiszen így a helyenként kisebb támogatottságú pártok is szerezhettek mandátumot.

Az egyéni és listás ág megkülönböztetésének nem volt túl nagy jelentősége, hiszen a polgárok elsősorban párt alapján hozták meg a döntésüket, szavazatmegosztás csak ritkán fordult elő, így a pártok szinte azonos arányban  szereztek szavazatot az egyéni jelöltekkel, mint a területi listán.

A magyar választási rendszer rendkívül aránytalan volt a győztes felülreprezentációja, illetve az 5%-ot el nem érő pártok kiesése miatt. Ez ahhoz vezetett, hogy a választók egyre kevésbé szavaztak az esélytelen pártokra, mert így a szavazatuk nem „veszett el”.

A 2010-es választáson kétharmados többséget szerző Fidesz-KDNP megváltoztatta a választási rendszert. A választási rendszer megváltoztatásának két fő indoka volt. A korábbi 386 képviselő számát 199-re csökkentették, így a páratlan szám miatt nem jöhet létre szavazategyenlőség. Az átalakítás másik oka egy mulasztás miatt történt alkotmánysértés volt,egyes egyéni  választókerületek között kiemelkedően nagy volt a lakosság számának különbsége. A választási rendszer három ága helyett kettő lett, megszűntek a területi listák. A korábbi kétfordulós választási rendszert is egyfordulósra cserélték. Ezt abból a szempontból előnytelennek találom, hogy az ellenzéki pártok összefogásának lehetőségét csökkenti. Az eredményességi küszöb mellett az érvényességit is eltörölték, így a választás a részvevők számától függetlenül érvényes.

Negatív dolognak tartom, hogy az új választási rendszerben a rendszert kialakító Fidesz-KDNP előnyt élvez.(pl. a kampányszabályozás és a médiahelyzet miatt)

(A magyar politikai rendszer – negyedszázad után (szerk.: Körösényi András; Bp.,Osiris-MTA PTI, 2015.))

Parlamenti választás 2014-ben

A választások első és legfontosabb politikai-hatalmi következménye, hogy dönt arról, melyik párt milyen arányban lesz jelen a következő Országgyűlésben, ám egy más fontos következménye is van, a választások „értelmezik” a politikát. A választási eredmények után a győztesek mindent jól, a vesztesek mindent rosszul csináltak, így a választások értelmezése elszakad az adatoktól. Én fontosnak tartom, hogy a valós adatok és cselekedeteik alapján formáljanak az emberek véleményt a pártok munkásságáról és kritikával szemléljék a pártok tevékenységét, ahelyett, hogy vakon megbíznának minden lépésükben.

Az előzetes számítások és előrejelzések többnyire igaznak bizonyultak 2014-ben, vagyis előre számítani lehetett a Fidesz győzelmére, illetve a lakosság szavazásban való részvételének arányára.

A Fidesz győzelmi stratégiájának alapja egy 2-2,5 milliós lojális szavazótábor kialakítása volt, amely tűzön-vízen át kitart a párt mellett. Én fontosnak tartom, hogy a választóknak ne egy párt melletti lojalitás legyen az első, hanem képesek legyenek kritikusan szemlélni az adott témákat, problémákat, lehetőségeket. A stratégia másik eleme az ingadozó szavazók megosztása volt, hogy ne alakulhasson ki egy másik egységes, erős politikai oldal.

A Fidesz a taktikai síkon is komoly eredményeket ért el. Például a határon túli magyarok egyszerű módon, levélben leadhatták szavazataikat, míg a külföldön tanuló, dolgozó magyaroknak nem adták meg ezt a lehetőséget, így emiatt az adminisztratív jellegű nehezítés miatt sokkal kevesebb külföldön élő magyar szavazott, habár hasonló méretű volt a két közösség. Úgy gondolom, hogy ez igazságtalanság volt, hiszen nem adtak egyenlő esélyt a külföldön élőknek és ezzel a Fidesz a saját érdekeit helyezte előtérbe.

Kelet-Magyarországon a Jobbik, Nyugat-Magyarországon és Budapesten a baloldal a második legerősebb erő a Fidesz mögött. A Jobbik sikerét a hosszú távon következetesen épített stratégia, professzionális kivitelezés és a szerencse egyvelege biztosította.

( Tóth Csaba-Török Gábor: Négy választás Magyarországon (Bp.,Osiris, 2015.))

Kétharmados/sarkalatos törvények száma

Az alkotmányozó a gazdasági tárgykörök kétharmados rangra emelésével vélhetően három problémára akart választ adni:

A 2000-es évek első évtizedében a mindenkori kormánytöbbség közreműködésével súlyosan eladósodott az ország
esetenként a parlamenti többség támogatásával történtek nagyszabású gazdasági jellegű visszaélések
súlyos demográfiai válságban van az ország és a gyermeknevelést segítő olyan intézkedéseket kell meghozni, amelyek egyszerű többséggel  nem ronthatók le
(Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei (Bp., hvg-orac, 2011.))

Németh Patricia

2017/18. tanév tavaszi félévének kurzusai

Cigány irodalom – Dr. D. Magyari Imre

Az órákon folyamatosan szó esik az európai és a magyar irodalom műveiben megjelenő cigányképekről, nemkülönben a cigányokkal kapcsolatos legújabb hazai szakirodalomról, könyvekről, tanulmányokról, interjúkról.

Ízelítő a szakirodalomból: Fekete korall I., Fekete korall II. , Bari Károly költészete és néprajzi munkássága, Lakatos Menyhért: Füstös képek, Lakatos Menyhért: Akik élni akartak, novellák, Osztojkán Béla: Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen, Holdosi József: Kányák + kisregények, Szécsi Magda lírája és prózája, Jónás Tamás munkássága

Bevezetés a társadalmi kisebbségek és többségek vizsgálatába – Dr. Rövid Márton

A kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatókat a társadalmi kisebbségek és többségek vizsgálatának világába. Az első órán Jim Jarmush Éjszaka a földön című filmjének segítségével az előítélet, rasszizmus, és diszkrimináció fogalmait járjuk körbe. A második órán a nemzet, etnikum, faj fogalmait vizsgáljuk és megismerkedünk az etnicitás nélküli csoportok koncepciójával. Ezután az emberi jogok, kisebbségi jogok, és a kisebbségi autonómia kérdésköreit tárgyaljuk. Végezetül a társadalmi elnyomás és kirekesztés formáit vitatjuk meg.

Közgazdaságtan – Hajdu András

Érintett témák:

A Közgazdaságtan története; Piacgazdaság fejlődése és működése; A gazdasági matematika alapjai; Hogyan válasszunk bankot?; A banki hitelezés trükkjei és buktatói; Mit csináljunk a megtakarított pénzünkkel?

 

Roma nők helyzete – Dr. Tamási Erzsébet

A foglalkozás célja, hogy megvilágítsa a nők és férfiak jelenlegi egyéni és társadalmi állapotát, és mindennek tükrében bemutassa a roma nők speciális helyzetét. A foglalkozás első két órája előadás formájában zajlik, a további időben kérdések és megbeszélés folyik az elhangzottakról. A kollégium célja, hogy a roma nők általános és speciális helyzetét és problémáit a jelen társadalmi kérdések tükrében mutassa be.

Kül-és belpolitikai ismeretek – Dr. Feledy Botond és dr. Schiffer András

  1. február 24. Dr. Feledy Botond: A külpolitika és belpolitika összefüggései: hogyan hozunk külpolitikai döntéseket? Mi az a nemzetérdek? Hogyan illeszkedik hazánk az Európai Unióba? Mennyiben befolyásolja a világpolitika a hazai belpolitikát? Vannak-e erősek és gyengék a világpolitikában? Mi a fokmérője a hatalomnak külpolitikai szemmel nézve?”
  1. márc. 10. Schiffer András: Választások 2018. – a választások közjogi környezete (különös tekintettel: választási rendszer, kisebbségi kormányzás, abszolút többség, kétharmados többség jelentősége) és tétje az egyes pártok szempontjából
  1. ápr. 7.Dr. Feledy Botond: A világpolitika intézményrendszerei és a nemzetállamok külpolitikai apparátusai: nemzetközi szervezetek a második világháború után. Mennyiben képezi le egy nemzetközi szervezet az alapítói érdekeket? Mire való egyáltalán egy nemzetközi szervezet? Melyek napjaink legbefolyásosabb szervezetei?
  1. máj.5.: Schiffer András: Választások 2018. – az eredmények értékelése, várható hatása a pártrendszerre

Ez a kurzus az NTP-EMET-EMMI támogatásával valósul meg.

Fekete-fehér hangok – nálunk járt a Czinka Panna Társulat

 

 

A 2017. december 1-i kulturális est alkalmával szakkollégiumunkba látogatott a Cinka Panna Cigány Színház két tagja, Jónás Judit, Domján Edit díjas magyar színésznő, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje, és Mata András, gitáros, énekes. A Fekete-fehér hangok címet viselő előadás egyedi módon hozta össze az autentikus cigányzenét a költészettel, különleges, mély érzelmekkel teli atmoszférát varázsolva az előadóterembe. A művésznő Szécsi Magda és József Attila mellett olyan cigány művészek, értelmiségiek verseiből is szavalt, mint Choli Daróczi József és Lakatos Menyhért. A műsor egyedi hangzása és a kiválasztott művek tartalmi mondanivalója új, eddig még be nem járt vizekre vezette a hallgatóságot, lebilincselő érzéki és esztétikai élményt nyújtva. A nagyjából egy órás performansz után a szakkollégistáknak lehetőségük nyílt kérdéseik megfogalmazására, amelyre az előadók készségesen válaszoltak, nagyobb betekintést nyújtva a színház történetébe és szakmai hátterébe.

A kulturális est az NTP-EMET-EMMI támogatásával valósult meg.

Eheti vendégünk Daróczi János Gyula

2017. november 30-án, csütörtökön a már hagyományos vitaest-sorozatunk vendége Daróczi János Gyula, aki ebben a félévben a cigány nyelv kurzusunk oktatója is, témája a cigány néphagyományok és vándorlás lesz. Az est nyilvános, előzetes regisztrációhoz kötött, és az EMMI-NTP-EMET jóvoltából valósul meg.

 

Landauer Attila: A hazai cigánykutatás és annak kultúrtörténeti vonatkozásai

A Fogom a kezét, és együtt emelkedünk című kötet írásait feldolgozó vitaest-sorozatunk lassan a végéhez közeledik. A Landauer Attila kisebbségkutatóval Lukács Ágnes által készített interjú a könyv első fejezetében szerepel, amelyben az egyházi cigánymissziók történetét tekintik át.

Eheti, 2017. november 16-i vendégünk Landauer Attila, a téma pedig A hazai cigánykutatás és annak kultúrtörténeti vonatkozásai. A kisebbségkutató jelenlegi legfőbb munkái egy, a magyarországi cigányság második világháborús sorsára vonatkozó kutatás, valamint két könyv szerkesztése. Az egyik az 1775 és 1900 közötti hazai cigánykutatást tekinti át, a másik pedig a „cigányügy” jogszabályi kezelését 1867 és 1950 között.

A vitaest az NTP-EMET-EMMI jóvoltából valósul meg, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk előzetes regisztrációt követően.

Roma szakkollégisták kapcsolati hálója

2017. október 26-án a csütörtök esténk előadója a Semmelweis Egyetemről érkezik, dr. Pethesné Dávid Beáta:


http://semmelweis.hu/ekk/dr-pethesne-david-beata-phd-habil

Témája a roma szakkollégiumokban 2012-2016-ig folytatott kutatás ROMA SZAKKOLLÉGISTÁK KAPCSOLATI HÁLÓJA címmel, melyet Lukács Ágnessel és Szabó Tündével folytatott. A kutatás eredményeit nemrég publikálták, ezekről fog beszélni, a kutatás közben szerzett élményekről és külön a Jezsuita Roma Szakkollégium eredményeiről.
A vitaest nyilvános, amely az NTP-EMET-EMMI támogatásával jön létre. Szeretettel várjuk a külsős érdeklődőket is 19 órakor a szakkollégium nagytermében, részvételi szándékukat kérjük, az iroda@jrsz.hu címen jelezzék.

Filmest Szalay Péter három vándoráról

A 2017. október 12-i csütörtöki közösségi alkalmunkon Szalay Péter: Nomád Pláza című dokumentumfilmjét volt szerencsénk megtekinteni.

A film három, a XXI. században meglehetősen ritka és kevesek által művelt szakma képviselőinek viszonyát mutatja be a hagyományokhoz és az élethez. A hagyományos technikákkal dolgozó fotós, a roma származású vidámpark-üzemeltető és a furulyafaragó életében és szakmájában egy dolog közös: munkájuk miatt folyamatosan úton vannak, otthonukat ritkán látják. A film betekintést enged abba a sokszor zárt, de mindenképpen kalandos világba és ezen világ lakóinak sajátos életformájába, ahol a vándorlás és a dolgok változatlansága állandó, a mindennapok történései pedig a mai ember számára – első blikkre mindenképpen – kissé szokatlannak és idegennek hatnak.

Szalay Péter: Nomád pláza

A film vetítése után szakkollégiumunk lelki vezetőjével, Hofi atyával beszélgettünk, és osztottuk meg gondolatainkat a látottakról egymással. Érdekes volt hallani, hogy habár ugyanazon képsorokat láttuk, a beszámolók alapján mégis szinte mindegyik szakkollégistában más és más benyomást hagytak a felvételek. Számomra a film legnagyobb tanulsága, hogy a sikeres embert nem a pénz és az anyagiak teszik, a boldog embert pedig nem feltétlenül az egyén szakmájának szeretete és a munkában való sikeresség.

Hatvani Ádám

A programot az EMMI-EMET-NTP támogatta.

Csütörtöki vendégünk Schiffer András politikus

A hagyományos csütörtök esti közösségi alkalmaink keretében 2017. október 19-én 19 órakor ismét nyilvános vitaestet rendezünk az NTP-EMET-EMMI jóvoltából, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Vendégünk ezúttal Schiffer András politikus, az LMP egyik alapítója, 2013-2016 között a párt parlamenti frakcióvezetője lesz. A 2018-as választások közeledtével fogjuk kérdezni őt a választások előtt álló Magyarország fő politikai, társadalmi kihívásairól, az LMP helyzetéről, és arról, hogyan látja ő most a világot és benne az országot. És persze arról, amire a résztvevők, a szakkollégistáink még kíváncsiak. A beszélgetést Hofher József atya vezeti. Külsős érdeklődők részvételi szándékukat kérjük, az iroda@jrsz.hu címen jelezzék.