Szerző: Oláh Zsolt
2016. április 8-án a Nemzetközi Roma Nap alkalmából került sor a Cigánypasztorációs szimpóziumra a Párbeszéd Házában. Az esemény a Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium szervezésében jött létre.
Az ünnepélyes megnyitót Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója tartotta, majd sor került az első kerekasztal beszélgetésre Nyeső Ágnes lelkész, az Országos Református Cigánymisszió referense, Kocsis Fülöp érsek-metropolita, valamint Fabiny Tamás evangélikus püspök részvételével. A beszélgetést Antal István a JRSZ rektora moderálta.
Többek között természetesen beszéltek a cigánypasztoráció ügyének fontosságáról, továbbá feszegették az integráció és a szegregáció kérdésköreit. Itt szóba került a Nyíregyháza Huszár-telepén lévő iskola is, melyet az érsek és a püspök pozitív példának lát. Valamint hangsúlyozták, hogy nagy szükség van a történelmi egyházak szorosabb együttműködésére.
A második kerekasztal beszélgetés témája arról szólt, hogy a roma papok hogyan látják a cigánypasztoráció ügyét. A résztvevők Balogh Péter kaposvári káplán és Balázs József Borsodbóta plébánosa voltak. A beszélgetést Majercsik Ferenc a JRSZ teológus hallgató szakkollégistája moderálta.
E beszélgetésen is hallhattunk sok érdekes dolgot. Elmondták, hogy ők hogyan tekintenek a szolgálatukra, s hogy miként tehetnek a legtöbbet a hívekért. Itt is felmerült az integráció és szegregáció kérdése. Ők teljesen elutasítják az elkülönítést. Balogh Péter atya kiemelte, hogy ő nem csak a cigányok papja, hanem a nem cigányoké is. Balázs József atya pedig a katolikus egyház megújulását tekinti a legfontosabbnak. Ugyanis véleménye szerint az egyház gyakran elzárkózik az emberek elől. A beszélgetésen felvetődött még a közösségszervezés fontossága is, amely a cigánypasztoráció alappillére lehet.
A szimpózium nagyon izgalmasra sikeredett. Érdekes volt hallgatni, ahogyan egyházi személyek gondolkodnak ebben a témában. Nagyon fontos lenne, ha az egyházak együttműködve segítenének helyi szinten a cigányság közösségszervezésében. Ez szerintem óriási előrelépést jelenthetne a romák társadalmi integrációjában.
[youtube height=”HEIGHT” width=”WIDTH”]PLACE_LINK_HERE[/youtube]
Alábbiakban a Magyar Kurír cikke olvasható.
Az imádságot Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referense, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Laborczi Géza evangélikus lelkész, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat elnöke tartotta; jelen volt a Jezsuita Roma Szakkollégium rektora, Antal István a kollégium diákjaival és tanáraival együtt. A liturgián a Boldog Ceferino Alapítvány templomi kórusának tagjai szolgáltak énekekkel.
Székely János püspök köszöntőjében elmondta, hogy az első roma világnapot 1971. április 8-án tartották, miután összeült Londonban az első roma világkongresszus. Kevesen tudják, hogy ezt a nagy jelentőségű eseményt – amelyen megszületett a cigányság himnusza, zászlaja, meghatározták irodalmi nyelvét – az Egyházak Világtanácsa hívta életre. A romák öntudatra ébredésénél ott volt tehát a Krisztusban való hit. Székely János hálát adott a cigányság kultúrájáért, családszeretetéért, istenhitéért, tehetségéért, örömre való készségéért – elmondta, hogy mindezeket a kincseket Isten elé hozzák az imádságban és fohászkodott azért, hogy a cigány értelmiségiek példaképei, mesterei legyenek népüknek.
„Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a hit által Krisztus Jézusban. Hiszen mindannyian, akik megkeresztelkedtetek Krisztusra, Krisztust öltöttétek magatokra: nincs többé zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabad, sem férfi, sem nő; mert mindnyájan egy vagytok Krisztus Jézusban. Ha pedig ti Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai, s az ígéret szerint való örökösök” – szólt a szentlecke tanítása, amelyről Bogárdi Szabó István református püsök elmélkedett. Kiemelte, hogy Pál apostol egy különleges egységre hivatkozik itt, amely az Ábrahámnak adott ígéreten alapul. Megáldalak és áldássá teszlek; annyi lesz a magod, mint a tengerparton a homok – ígéri Ábrahámnak Isten. Jézus azért jött, hogy helyreállítsa az egységet, Isten benne teljesíti be az ígéretet. Az ígéret örökösei, áldottak a galaták, és az ígéret örökösei, áldottak vagyunk mi is, ha Krisztust öltözzük magunkra – buzdított a református püspök.
Laborczi Géza református lelkész olvasta fel Lukács evangéliumából az emmauszi tanítványok történetét, majd Kocsis Fülöp érsek-metropolita mondott szentbeszédet. Az emmauszi tanítványoknak hosszas magyarázatra volt szükségük, ahogyan Tamás apostolnak szüksége volt az érintésre. Jézus pontosan tudja, kinek mire van szüksége és eszerint adja tanítását, tanításán keresztül önmagát. A hagyomány szerint Kleofás mellett a másik tanítvány Lukács volt, akinek lelkében a hosszú egzegézis olyan mély nyomot hagyott, hogy evangélistává lett. A két tanítvány a Jézussal való találkozást követően, miután a kenyértörésben felismerték, találkozni akart az apostolokkal. Visszatérnek a közösséghez, megosztják az örömüket egymással. A történetnek ezt a jelentős pillanatát kapcsolta össze a Kocsis Fülöp érsek a roma szakkollégisták életével: cigányok és nem cigányok tanulnak együtt a szakkollégiumokban, feladatuk, felelősségük, hogy tanulmányaik után térjenek vissza közösségükhöz, vigyék el az örömhírt. Hirdessék, hogy lehet együtt élni, közösségben Krisztussal. Fontos üzenet ez a mai világ számára– hangsúlyozta.
„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” – idézte János evangéliumát biztatóan Székely János püspök, aki egy, a sorsát átoknak érző cigány kisfiú története kapcsán azt hangsúlyozta, nagy áldás, ha valaki rábred, ő is Isten remekműve. Ahogyan a fának fontos, hogy erős gyökerei legyenek, mert akkor tud erős ágakat teremni, úgy fontos a cigányságnak, hogy erősen kötődjön múltjához, kultúrájához. A legerősebb gyökér azonban Istenhez köt minket, aki mindenkiért meghalt a kereszten. Isten szeretett gyermekei vagyunk, amikor megszülettünk, Isten ujjongott az életünk felett – hangsúlyozta a püspök.
Boldog Ceferino példáját idézte fel a hívek előtt, aki egyszerű roma családból származott, mégis népe tanítója lett. Leszoktatta az embereket a káromkodásról, újévor az első dolga az volt, hogy a kórházban meglátogatta a betegeket, a gyerekeknek mesélt az evangéliumról. Mindannyiunk küldetése ez, hogy tanítók legyünk – tette hozzá, és Choli Daróczi József cigány költő, pedagógus példáját idézte fel, aki minden héten meghívta kis tanítványait egy kakaóra, kiflire és mesélt nekik. Legyetek ti is népetek tanítói, fényei! A Jézus által meggyújtott fényt ne rejtsük véka alá, legyünk mécsesek sokak számára! – buzdította Székely János a szakkollégium roma diákjait.
Ezt követően a diákok mécseseket gyújtottak – indiai szokás szerint vízre, itt a kőre tették –, hogy emlékeztessen ez a fény arra, Isten fényességet gyújtott bennünk, életet, hitet adott és buzdítson, hogy világosság legyünk mások számára.
Az imaóra áldással és a Boldog Ceferino Alapítvány kórusának énekével, aZöld az erdő kezdetű, cigány himnuszként is ismert roma dallal zárult. A Miatyánk magyar és lovári nyelven is elhangzott, Székely János püspök az áldást is lovári nyelven mondta.
Fotó: Lambert Attila
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Szakkollégistánk, Rostás Gusztáv is esélyes a 2016-os Aranypánt-díjra!
Az április 8-i eseménysorozat fénypontjaként az RSK immár második alkalommal adja át az Aranypánt-díjat annak a hétköznapi roma hősnek, aki az olvasóktól a legtöbb szavazatot kapja. (…)
Az RSK által közzétett felhívásra rengeteg jelölés érkezett. Ezekből 12 civil szervezet segítségével 10 jelöltet választottak ki.
(…)
„Hát mit gondolsz, te bolond? Úgyse vesznek fel!” − mondták neki a telepen. Maximális pontra írja a felvételit. Az anatómiai kérdéseknél a szervek mellé odaírja a latin elnevezéseket is. A kiértékelés után kiszólítják, mert erre aztán nem számítottak! Meg arra se, hogy egy félszeg telepi cigány gyerek produkálta. Záporoznak rá a kérdések: „Miért akarsz ápoló lenni? Milyen céllal jöttél ide? Mit akarsz az élettől?”
(forrás: index.hu)
A teljes cikk és a szavazási lehetőség itt érhető el: http://index.hu/belfold/2016/04/04/aranypant-dij_jeloltek_szavazas/
Az Öko Urbána Egyesület együttműködésével, a 2016. február 25-re szervezett közösségi estünkön Dr. Faragó Tibor egyetemi tanárt köszönthettünk köreinkben. Az est érdekessége volt, hogy a tanár úr olyan titkokba is bevezetett minket, melyek a hétköznapi emberek számára nem minden esetben hozzáférhetőek. A titkok alatt olyan személyes történeteket értek, melyeket a tanár úr élt át egy-egy meghatározó, történelmi eseményen. Dr. Faragó Tibor azon kiváltságos emberek közé tartozik, akik részt vehettek több olyan nemzetközi tárgyaláson, ahol döntés született a világot érintő kérdésekben.
Megtudhattunk, hogy egy ilyes nagy jelentőségű tárgyalás mennyi munkával és kitartással jár. Elmondta ugyanis, hogy előfordult, hogy több héten keresztül, éjszakába nyúlóan próbáltak a különböző országok döntéshozói közös véleményre jutni a cél érdekében. Az előadást ne úgy képzeljük el, hogy csak a klímaváltozásról szólt, hiszen egy globális jelenségről van szó, melyhez kapcsolódik minden gazdasági, politikai, szociális, egészségügyi ágazat. Közös érdekünknek kell tekinteni a problémát, megoldást nem találhatunk úgy, ha nem látjuk meg, hogy minden mindennel összefügg. Előadónk szerint szükség van a két legfontosabb alapelv, a prevenciós és az alkalmazkodó készség együttes alkalmazására.
A következőket írta egy beszámolójában: „A párizsi megállapodás és határozat fontos eredménynek tekinthető, és általában is hozzájárulhat a nemzetközi együttműködés erősítéséhez. E megállapodás a benne foglalt kötelezettségek címzettjei szerint egyetemes, azaz minden ország számra kötelezettségeket határoz meg, ami jelentős előrelépés a Kiotói Jegyzőkönyv és annak Dohai Módosításához képest.”
Az előadás nagyon érdekes és izgalmas volt számomra, hiszen egy olyan embertől halhattunk információkat, aki maga is részt vettek a döntéshozatalban. Köszönjük szépen az értékes előadást!
Kőszegi Dóra
Csütörtök este 3 hallgató jutott tovább: Bogdán Mária Eszter, Oláh Zsolt és Farkas András. 20 szavazó polgárra lett bízva a döntés, hogy ki legyen az elnök. A szavazás nagyon szoros volt. Ugyanis 11 szavazatot kapott Oláh Zsolt és Farkas András is. Mivel Oláh Zsolt úgy döntött, hogy nem tudná vállalni az elnöki hivatást, így nem került sor második fordulóra.
Végezetül, 11 szavazattal, Farkas András lett az új diákbizottsági elnök, akinek egy szemeszterre szól a mandátuma. Valamint Bogdán Mária Eszter és Oláh Zsolt a Diákbizottság tagjai. Az új tagoknak ünnepélyes esküt kellett tenniük, hogy vállalnak minden elhivatottságot a közösség érdekében. Reméljük, hogy ötleteikkel felpezsdítik a kollégium közösségi életét, valamint képviselik a hallgatóságot, az érdekeinket.
Ignácz Valentina
A Design Terminál és a Jezsuita Roma Szakkollégium közös gyakornoki programot indít tehetséges roma fiatalok számára.
Stratégiai együttműködést írt alá Antal István, a Jezsuita Roma Szakkollégium (JRSZ) rektora és Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál főigazgatója 2015. augusztus 11-én. Az együttműködés célja, hogy a felsőoktatásban tanuló roma hallgatók megismerkedjenek a digitális gazdaság, a tervező szakmák és az urbanisztika szakterületeivel, az ezeken a területeken működő sikeres vállalkozásokkal, valamint az ágazatok által kínált életpályákkal.
„Hiszünk benne, hogy a magas hozzáadott értéket előállító ágazatokban, így a kreatíviparban is ott a helyük a tehetséges roma fiataloknak.”– mondta Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál főigazgatója.
„A Jezsuita Roma Szakkollégium hallgatói már bizonyították, hogy a legtehetségesebbek közé tartoznak. Az együttműködés lehetőséget nyújt számukra, hogy tapasztalatot szerezzenek és a megszerzett tudásukkal a versenyszférában is sikereket érjenek el.” – emelte ki Antal István a JRSZ rektora.
A Design Terminál a magyar kreatívipar fejlesztéséért felelős ügynökség. Célja hogy a digitális gazdaság, a formatervezés és a várostervezés ágazataiban tevékenykedő, magas hozzáadott értéket előállító hazai vállalkozások sikerrel érjék el a globális piacot.
A JRSZ a budapesti felsőoktatásban tanuló roma hallgatókat fogja össze és támogatja a tehetséges diákok kibontakozását, valamint a társadalmi hátrányokkal küzdők esélyeinek kiegyenlítését.
A Kiskőrösi általános iskola tanulói érdeklődően fogadtak minket, és sok kérdést tettek fel. Az iskolában láthattuk, hogy sok tehetséges gyerek tanul ott és nem befolyásolja a nehéz környezetük ahonnan jöttek, de tanulmányilag folyamatosan fejlődnek.
